Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A vércsoport befolyásolja, hogy kiújul-e a prosztatarák

Érdekességek2020. június 25.

Fotó: 123rf.com

A prosztatarák nagyobb valószínűséggel újul ki sikeres műtét után az A vércsoportú férfiaknál, mint a 0 vércsoportba tartozóknál – erre az eredményre jutott egy japán kutatás.

A Tokiói Orvosi Egyetem tudósai tanulmányukban először írták le, hogy a vércsoportnak szerepe lehet a prosztatarák kiújulásában. Kutatásukban kimutatták, hogy a 0 vércsoportú férfiaknál sebészi beavatkozást követően messze kisebb a daganatos betegség ismételt megjelenésének valószínűsége, az A vércsoportnál viszont 35 százalékkal nagyobb az esélye, hogy újfent kialakul a prosztatarák – adta hírül a The Daily Telegraph brit napilap. A prosztatarák az európai férfiaknál a leggyakoribb daganatos betegség, csak Nagy-Britanniában évente 40 ezer új esetet diagnosztizálnak.

Az okokat kutatják

Ohno Josio, a Tokiói Orvosi Egyetem kutatója, a tanulmány szerzője elmondta: azt egyelőre nem tudják, miért jelent egyik vércsoport nagyobb kockázatot a kiújulásban, mint a másik, ám a felfedezés új utakra terelheti a prosztatarák kutatását.

A tanulmányt az Európai Urológiai Szövetség (EAU) e héten Stockholmban megrendezett éves kongresszusán ismertették. A kutatás során 555 prosztatarákban szenvedő pácienst követtek 2004 és 2010 között.

A vércsoportokat a vérben található különböző antigének és antitestek alapján kategorizálják. A hagyományos felosztás szerint az emberek A, B, AB és 0 vércsoportba sorolhatók.


A nullás vér a leggyakoribb az Egyesült Királyságban, a lakosság 44 százaléka tartozik ebbe a vércsoportba, 42 százalék pedig az A vércsoportba.

Korábban más ráktípusoknál, például a gyomor- és a hasnyálmirigyráknál is megfigyelték, hogy kialakulásukban vércsoportonként eltérő a kockázat.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A hang titkai

2026. június 28.

Mi mindentõl függ és mit árul el az emberi hang?
Minél összeszedettebb valaki, minél inkább szinkronban vannak érzelmei, gondolatai és mondanivalójának tartalma, annál kevesebb zavarjelet produkál, vagyis annál hitelesebb és hatásosabb kommunikációja. A hang titkai

Mi mindentõl függ és mit árul el az emberi hang?
Minél összeszedettebb valaki, minél inkább szinkronban vannak érzelmei, gondolatai és mondanivalójának tartalma, annál kevesebb zavarjelet produkál, vagyis annál hitelesebb és hatásosabb kommunikációja.

Hang

A beszédhanggal a szavak tartalmán túl mindig kifejezzük érzelmi állapotunkat is. Nem csak aktuális hangulatunk mutatkozik meg, hanem az évek, évtizedek alatt módosuló alap érzelmi beállítottságunk is jól tükrözõdik hangunkon.
A beszéd közben fellépõ belsõ feszültség, átmeneti figyelmetlenség, a legkisebb zavar is azonnal kiütközik.
Akinek remeg a hangja, elárulja izgalmát, feszültségét. Ha valaki felemeli a hangját, rögtön tudjuk, hogy indulatba jött. Ha elakad a hangunk, nagy érzelmek törtek ránk. Aki nem megfelelõ hangot üt meg, azt elragadták az érzései, és nem tud helyes módon közelíteni a másikhoz.
Akinek zeng a hangja, magabiztos és kiegyensúlyozott. A lágy hang nyugalmat és érzelmi odafordulást jelez. A kemény hang elutasító, az éles hang szinte belehasít a másikba.

A nyugtató gyaloglás

2026. június 28.

Használjuk a lábunkat naponta 30 percet!

"Egy nap gyaloglás - hét nap egészség" - tartja egy francia közmondás. Ha nem is tudjuk a hosszú gyalogtúrát lehetõvé tevõ, egynapos kirándulást sûrûn megszervezni, gyalogolni rövidebb ideig is kellemes idõtöltés, könnyen megvalósítható, továbbá megnyugtatja felborzolt idegeinket, de serkentõleg is hat ránk. A gyaloglás számos, egészségünkre gyakorolt jótékony hatása mellett segít "összeszedni" magunkat lelkileg-fizikailag egyaránt...

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint elég már napi harminc perc testmozgás (pld. gyaloglás) ahhoz, hogy "karbantartsuk" magunkat, ügyeljünk egészségünkre, és megelõzzünk többféle betegséget.

Strand és orrmelléküreg-gyulladás

2026. június 27.

A mai napig felejthetetlen kisgyermekkori emlékem elsõ találkozásom az állatkertben a vízilóval. Nem “kecses” formája, nem is “fürge, párducszerû” mozgása ragadott meg – mert mindezek nincsenek is, hanem az, hogy az orrnyílásait szinte “szelepszerûen” be tudta zárni, mielõtt a víz alá merült.

Sokáig megbabonázva bámultam, még nem is sejtve, hogy sok évvel késõbben, már gégészként, hogyan fogom irigyelni a vízilovat. Az ember ugyanis erre a produkcióra nem képes, ezért a strandon, különösen amikor víz alá merülünk, a víz az orrunkba, onnan az orrmelléküregeinkbe, elsõsorban az arcüregünkbe juthat.

A bekerült folyadék – enyhén szólva – nem steril. A következmény, különösen ha ez az eset gyakrabban ismétlõdik vagy ha már eleve náthásak voltunk, az érintett arcüreg gyulladása lehet.