Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A vérnyomáscsökkentők hatékonyabbak lefekvés előtt

Érdekességek2019. november 14.

Akkor fejtik ki legjobban a hatásukat a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, ha lefekvés előtt szedik őket – ezt állapította meg egy nagyszabású, hosszú távú kutatás, amelynek eredményeit a European Heart Journal folyóirat közölte.

Fotó: 123rf.comA kutatás megállapította, hogy a tabletták jobban védenek a szívroham és agyvérzés ellen, ha lefekvés előtt veszik be, mintha reggel szedik őket. A szakértők szerint a test biológiai órája, illetve természetes 24 órás ritmusa megváltoztatja a szervezet válaszát a gyógyszerre.

Egyre több bizonyíték van arra, hogy számos különböző gyógyszer, köztük a szívproblémákra szedett tabletták jobban fejtik ki hatásukat, ha a nap egy bizonyos időszakában szedik őket.

A BBC News által ismertetett tanulmányban a magas vérnyomás miatt gyógyszert szedőket vizsgálták. A kutatásban több mint 19 ezer páciens vett részt.

A pácienseket véletlenszerűen két csoportra osztották, az egyik csoport reggel, a másik este, lefekvés előtt vette be a vérnyomáscsökkentő gyógyszert. A kutatók a következő öt vagy több évben figyelemmel kísérték a résztvevőket. Kiderült, hogy a gyógyszerüket este szedőknél fele akkora volt a kockázata, hogy szívinfarktust kapnak, szívrohamban meghalnak, vagy agyvérzésük lesz.

A vérnyomásnak rendes körülmények között éjszakára csökkennie kell, amikor pihenünk és alszunk. Ha nem ez történik, és továbbra is magas marad, az a szakemberek szerint megnöveli a szívroham és az agyvérzés kockázatát.

A kutatás eredményei arra utalnak, hogy az este bevett gyógyszer a magas vérnyomásban szenvedő betegeknél segít a vérnyomás rendben tartásában az éjszakai órákban. A gyógyszereiket este szedő csoport tagjainak lényegesen alacsonyabb volt az átlagos vérnyomása éjszaka és nappal is, és éjszakára jobban lement a vérnyomásuk, mint azoknak, akik reggelente vették be a pirulát.

Ramon Hermida professzor, a spanyolországi Vigói Egyetem kutatója szerint jó volna, ha az orvosok ennek megfelelően instruálnák a betegeket. “Nem kerül semmibe, és sokak életét megmentheti” – hangsúlyozta.


A jelenlegi ajánlások a magas vérnyomás kezelésével kapcsolatban nem térnek ki arra, hogy mikor kell szedni a gyógyszert. De Hermida professzor szerint sok orvos általában azt ajánlja, hogy a páciensek reggel vegyék be, arra gondolva, hogy akkor nappal csökken a vérnyomás.

A kutatás azonban világosan kimutatta, hogy azoknak, akik rendszeresen este vették be a gyógyszerüket, sokkal jobban sikerült kordában tartani a vérnyomását, mint azoknak, akik reggel vették be. És ami a legfontosabb: jelentősen csökkent a magas vérnyomás okozta problémák okozta megbetegedés vagy halálozás kockázata.

A professzor hozzáfűzte, hogy további kutatással kell igazolni az eredményeket, amelyeket különböző népességcsoportokkal végeznek és azt is figyelembe veszik, hogy milyen vérnyomáscsökkentő tablettákat szednek.

A Brit Szívalapítvány szakértője ugyanakkor figyelmeztetett: mielőtt valaki változtatna a gyógyszerszedési időpontján, keresse fel a háziorvosát, és konzultáljon vele. “Lehet valamilyen különleges indoka is annak, hogy egy gyógyszer bevételét reggelre vagy estére írja fel az orvos” – mondta.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.