Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A vérnyomáscsökkentők hatékonyabbak lefekvés előtt

Érdekességek2019. november 14.

Akkor fejtik ki legjobban a hatásukat a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, ha lefekvés előtt szedik őket – ezt állapította meg egy nagyszabású, hosszú távú kutatás, amelynek eredményeit a European Heart Journal folyóirat közölte.

Fotó: 123rf.comA kutatás megállapította, hogy a tabletták jobban védenek a szívroham és agyvérzés ellen, ha lefekvés előtt veszik be, mintha reggel szedik őket. A szakértők szerint a test biológiai órája, illetve természetes 24 órás ritmusa megváltoztatja a szervezet válaszát a gyógyszerre.

Egyre több bizonyíték van arra, hogy számos különböző gyógyszer, köztük a szívproblémákra szedett tabletták jobban fejtik ki hatásukat, ha a nap egy bizonyos időszakában szedik őket.

A BBC News által ismertetett tanulmányban a magas vérnyomás miatt gyógyszert szedőket vizsgálták. A kutatásban több mint 19 ezer páciens vett részt.

A pácienseket véletlenszerűen két csoportra osztották, az egyik csoport reggel, a másik este, lefekvés előtt vette be a vérnyomáscsökkentő gyógyszert. A kutatók a következő öt vagy több évben figyelemmel kísérték a résztvevőket. Kiderült, hogy a gyógyszerüket este szedőknél fele akkora volt a kockázata, hogy szívinfarktust kapnak, szívrohamban meghalnak, vagy agyvérzésük lesz.

A vérnyomásnak rendes körülmények között éjszakára csökkennie kell, amikor pihenünk és alszunk. Ha nem ez történik, és továbbra is magas marad, az a szakemberek szerint megnöveli a szívroham és az agyvérzés kockázatát.

A kutatás eredményei arra utalnak, hogy az este bevett gyógyszer a magas vérnyomásban szenvedő betegeknél segít a vérnyomás rendben tartásában az éjszakai órákban. A gyógyszereiket este szedő csoport tagjainak lényegesen alacsonyabb volt az átlagos vérnyomása éjszaka és nappal is, és éjszakára jobban lement a vérnyomásuk, mint azoknak, akik reggelente vették be a pirulát.

Ramon Hermida professzor, a spanyolországi Vigói Egyetem kutatója szerint jó volna, ha az orvosok ennek megfelelően instruálnák a betegeket. “Nem kerül semmibe, és sokak életét megmentheti” – hangsúlyozta.


A jelenlegi ajánlások a magas vérnyomás kezelésével kapcsolatban nem térnek ki arra, hogy mikor kell szedni a gyógyszert. De Hermida professzor szerint sok orvos általában azt ajánlja, hogy a páciensek reggel vegyék be, arra gondolva, hogy akkor nappal csökken a vérnyomás.

A kutatás azonban világosan kimutatta, hogy azoknak, akik rendszeresen este vették be a gyógyszerüket, sokkal jobban sikerült kordában tartani a vérnyomását, mint azoknak, akik reggel vették be. És ami a legfontosabb: jelentősen csökkent a magas vérnyomás okozta problémák okozta megbetegedés vagy halálozás kockázata.

A professzor hozzáfűzte, hogy további kutatással kell igazolni az eredményeket, amelyeket különböző népességcsoportokkal végeznek és azt is figyelembe veszik, hogy milyen vérnyomáscsökkentő tablettákat szednek.

A Brit Szívalapítvány szakértője ugyanakkor figyelmeztetett: mielőtt valaki változtatna a gyógyszerszedési időpontján, keresse fel a háziorvosát, és konzultáljon vele. “Lehet valamilyen különleges indoka is annak, hogy egy gyógyszer bevételét reggelre vagy estére írja fel az orvos” – mondta.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Meglepő tünetek utalhatnak pajzsmirigybetegségre

2026. január 27.

A pajzsmirigy-tudatosság hónapja kapcsán a szemünk egészségére is érdemes odafigyelnünk

Magyarországon akár 10 ezer embert érinthetnek a pajzsmirigybetegségekhez társuló szemészeti szövődmények, és évente mintegy 300 ilyen esetet diagnosztizálnak. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködéséhez kapcsolódó szemészeti tünetek igen változatosak lehetnek, így e betegségek felismerése gyakran még az orvosok számára is nehézséget okoz – nem beszélve arról, hogy bizonyos esetekben a szembetegségekhez hormonális eltérések sem társulnak. Január a pajzsmirigy-tudatosság hónapja, ennek apropóján szemünk egészségének megőrzésére hívjuk fel a figyelmet.

A test „belső karmestere” – gyakran így emlegetik a nyakunk elülső részén, az ádámcsutka alatt elhelyezkedő, pillangó alakú szervünket, a pajzsmirigyet, amely meghatározó szerepet játszik a szívműködés, a testhőmérséklet és a szervezet energiaszintjének szabályozásában, ugyanakkor hatással van a hangulatunkra és a figyelmi képességeinkre is.

Ez az a szerv, amelynek egészségére rendszerint mindaddig biztosan nem fordítunk különösebb gondot, amíg valamilyen problémát nem okoz. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködésével élő betegek gyakran küzdenek testsúlyingadozással, fokozott hajhullással, töredező körmökkel, valamint sokszor tapasztalnak fokozott szívdobogásérzést vagy szabálytalan szívverést is. Gyakoriak a pszichés és idegrendszeri panaszok: az érintettek indokolatlan ingerlékenységet, szorongást, hangulatváltozásokat, alulműködés esetén pedig sokszor lehangoltságot és fáradékonyságot élhetnek át.  

Endometriózis – Mit érdemes tudni róla?

2026. január 26.

Az endometriózis egy gyakori, mégis sokszor félreismert nőgyógyászati betegség, amely világszerte milliókat érint. Hazánkban 200 000 fogamzóképes korú nő szenved endometriózisban.

A betegség

Lényege, hogy a méh belső felszínét borító nyálkahártyához hasonló szövet a méhen kívül, például a petefészkeken, a petevezetőkön, a hashártyán vagy akár a beleken jelenik meg. Ez a szövet ugyanúgy reagál a menstruációs ciklus hormonjaira, mint a méh nyálkahártyája: megvastagszik, majd leválna – csakhogy nincs hová távoznia. Ennek következtében gyulladás, hegesedés és összenövések alakulhatnak ki.

Tünetek

Az endometriózis egyik legjellemzőbb tünete a fájdalom, különösen menstruáció alatt. A fájdalom lehet tompa, görcsös vagy szúró, és gyakran olyan súlyos, hogy jelentősen rontja az életminőséget. Sok érintett nő annyira hozzászokik a szenvedéshez, hogy évekig nem is sejti, hogy baj van. A fájdalom azonban nem csak menstruációkor jelentkezhet: előfordulhat együttlét közben, székelésnél, vizelésnél vagy ovuláció idején is. A tartós gyulladás miatt gyakori a medencetáji diszkomfort, a puffadás, a deréktáji fájdalom, a fáradékonyság és az emésztési zavarok.

Így védd a hajadat a hidegben

2026. január 26.

A változókori hajritkulás sok nő számára komoly kihívást jelent – a téli hónapok pedig tovább súlyosbíthatják a problémát. A hormonális változások következtében a hajszálak vékonyabbá, sérülékenyebbé válnak; a hideg, a szél, a fűtés és a páratartalom-ingadozás pedig tovább ronthat a haj minőségén. Őri Katalin trichológus szerint a tudatos hajápolás kulcsfontosságú ebben az életszakaszban, javaslatai segítenek abban, hogy a nők a változókor után is megőrizzék hajuk egészségét – még a legzordabb téli időszakban is.


Hidratáld a fejbőrt és a hajszálakat!


A hideg levegő és a fűtés szárító hatása miatt a fejbőr feszülhet, viszkethet vagy hámlani kezdhet. Hajmosás előtt érdemes néhány csepp rozmaringos, szőlőmag- vagy rózsaolajos permettel finoman átmasszírozni a fejbőrt, ami serkenti a vérkeringést és elősegíti a regenerálódást.


Kíméletes hajmosás


A hajmosás során használjunk langyos vizet (35–37 °C), a túl forró víz szárítja a fejbőrt. Heti 1–2 alkalom elegendő, kivételes esetben ennél többször is lehet mosni. A sampont válasszuk úgy, hogy kímélje a fejbőr védőrétegét, és segítse a haj regenerálódását növényi kivonatokkal (pl. olívabogyó, fermentált szója, indás ínfű). Ezeket az összetevőket keressük a patikákban kapható, változókori hajhullás elleni készítményekben. A hajmosás utolsó öblítése legyen egy kicsit hűvösebb, csak a hajhosszra irányuljon, a fejbőrre ne folyjon.