Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A vetélés és koraszülés ellen a cink tökéletes fegyver lehet!

Érdekességek2019. október 23.

Fotó: 123rf.com

A mindennapjainkhoz is szükséges a cink, a várandósság alatt azonban a jelentősége megsokszorozódik. A cink ugyanis képes arra, hogy megakadályozza az egyik leggyakoribb, vetélést és koraszülést kiváltó tényező létrejöttét!A témában Ratkó Tünde szülésznő van a segítségünkre

Miért kell a cink?

Természetesen nem csak a várandósság során van szükségünk a cinkre, hiszen ez az anyag alapvetően fontos a szervezetünk számára. A cink részt vesz a sejtosztódásban, a látás megőrzésében, a normál anyagcsere fenntartásában, a termékenység megőrzésében és az immunrendszer normál működésében is. Szerepe tehát nagyon sokrétű, de sajnos a szervezet csak nagyon keveset képes belőle tárolni, kifejezetten cink raktározására beállt szerv nincs.

Ennek megfelelően a cink bevitele folyamatos kell legyen a szervezetbe, ezzel tartható fenn egészséges szintje. A várandósság alatt a cinkigény is megnő, többek közt azért, mert a magzat fejlődéséhez elengedhetetlen. De tény, hogy a cink – a rézzel együtt – kiemelt szerepet játszik abban, hogy megakadályozza a hüvelyi fertőzések felszállóvá válását, ami világviszonylatban is a vetélések és koraszülések közel 70% (!)-ért felelős.


Cinket, de honnan?

A cink sok növényben megtalálható, ám jó felszívódásához állati eredetű fehérje kell. Nagy mennyiségben tartalmaznak cinket a teljes kiőrlésű gabonák is, valamint a hüvelyesek. A gond azonban ott van, hogy a cink felszívódását a fitátok gátolják, melyek jelen vannak mind a teljes kiőrlésű kenyerekben, mind a hüvelyesekben. Gátló tényező még az oxálsav is, melyet a spenót tartalmaz nagy mennyiségben, amit a kismamák magas vastartalma miatt fogyasztanak szívesen.

A cinket a szervezetbe éppen ezért étrend-kiegészítő formában lehet nagyobb mennyiségben bevinni, amire különösen várandósság alatt lehet szükség – nem véletlen, hogy a szakemberek is javasolják a várandós vitaminok szedését.

Fotó: 123rf.comA várandós vitaminok tehát ilyen szempontból jó választások lehetnek, de érdemes figyelni, mivel nem mindegyik tartalmaz cinket! Ha pedig igen akkor is fontos, hogy milyen formában van jelen az anyag a készítményben. Hasznosulni ugyanis csak az elemei cink tud, aminek aránya a cink-szulfátban alacsony, míg a cink-glükonátban magas. Ennek megfelelően a cink, és minden más anyag esetében is érdemes a biológiailag aktív kötési formákat (amilyen a -citrát és a -glükonát) keresni, mivel ezek hasznosulása 80%-kal is jobb lehet biológiailag inaktív (pl.: -oxid) társaikénál.

Meddig kell a cink?

A fokozott cinkbevitelre csak a várandósság alatt van szükség, ott azonban végig. Ez nem azt jelenti, hogy végig ugyan az a cinket is tartalmazó tabletta kell, mert a terhesség három trimeszterének eltérő a tápanyagigénye! A várandós vitaminnak ezt mindenképpen figyelembe kell vennie!

Cinkre azonban a mindennapokban is nagy szükségünk lehet, és a pótlása sajnos nem olyan egyszerű, mint azt láthattuk. A cinkhiány tünetei közt a haj fénytelenné válása, valamint a hajhullás is szerepel, a fogyással, bőrproblémákkal, letargiával és hasmenéssel együtt.

A cink felszívódását segíti a megfelelő mennyiségű fehérje, ahogyan azt már említettük. Emellett azonban a réz jelenléte is fontos, mert ez az anyag elősegíti a cink beépülését. Éppen ezért fontos, hogy a kiválasztott készítmény komplex is legyen, hiszen az egyes anyagok segítik mások felszívódását, mint a réz és a cink, a vas és a C-vitamin vagy a kalcium és a D-vitamin esetében.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.