Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A vetélés és koraszülés ellen a cink tökéletes fegyver lehet!

Érdekességek2019. október 23.

Fotó: 123rf.com

A mindennapjainkhoz is szükséges a cink, a várandósság alatt azonban a jelentősége megsokszorozódik. A cink ugyanis képes arra, hogy megakadályozza az egyik leggyakoribb, vetélést és koraszülést kiváltó tényező létrejöttét!A témában Ratkó Tünde szülésznő van a segítségünkre

Miért kell a cink?

Természetesen nem csak a várandósság során van szükségünk a cinkre, hiszen ez az anyag alapvetően fontos a szervezetünk számára. A cink részt vesz a sejtosztódásban, a látás megőrzésében, a normál anyagcsere fenntartásában, a termékenység megőrzésében és az immunrendszer normál működésében is. Szerepe tehát nagyon sokrétű, de sajnos a szervezet csak nagyon keveset képes belőle tárolni, kifejezetten cink raktározására beállt szerv nincs.

Ennek megfelelően a cink bevitele folyamatos kell legyen a szervezetbe, ezzel tartható fenn egészséges szintje. A várandósság alatt a cinkigény is megnő, többek közt azért, mert a magzat fejlődéséhez elengedhetetlen. De tény, hogy a cink – a rézzel együtt – kiemelt szerepet játszik abban, hogy megakadályozza a hüvelyi fertőzések felszállóvá válását, ami világviszonylatban is a vetélések és koraszülések közel 70% (!)-ért felelős.


Cinket, de honnan?

A cink sok növényben megtalálható, ám jó felszívódásához állati eredetű fehérje kell. Nagy mennyiségben tartalmaznak cinket a teljes kiőrlésű gabonák is, valamint a hüvelyesek. A gond azonban ott van, hogy a cink felszívódását a fitátok gátolják, melyek jelen vannak mind a teljes kiőrlésű kenyerekben, mind a hüvelyesekben. Gátló tényező még az oxálsav is, melyet a spenót tartalmaz nagy mennyiségben, amit a kismamák magas vastartalma miatt fogyasztanak szívesen.

A cinket a szervezetbe éppen ezért étrend-kiegészítő formában lehet nagyobb mennyiségben bevinni, amire különösen várandósság alatt lehet szükség – nem véletlen, hogy a szakemberek is javasolják a várandós vitaminok szedését.

Fotó: 123rf.comA várandós vitaminok tehát ilyen szempontból jó választások lehetnek, de érdemes figyelni, mivel nem mindegyik tartalmaz cinket! Ha pedig igen akkor is fontos, hogy milyen formában van jelen az anyag a készítményben. Hasznosulni ugyanis csak az elemei cink tud, aminek aránya a cink-szulfátban alacsony, míg a cink-glükonátban magas. Ennek megfelelően a cink, és minden más anyag esetében is érdemes a biológiailag aktív kötési formákat (amilyen a -citrát és a -glükonát) keresni, mivel ezek hasznosulása 80%-kal is jobb lehet biológiailag inaktív (pl.: -oxid) társaikénál.

Meddig kell a cink?

A fokozott cinkbevitelre csak a várandósság alatt van szükség, ott azonban végig. Ez nem azt jelenti, hogy végig ugyan az a cinket is tartalmazó tabletta kell, mert a terhesség három trimeszterének eltérő a tápanyagigénye! A várandós vitaminnak ezt mindenképpen figyelembe kell vennie!

Cinkre azonban a mindennapokban is nagy szükségünk lehet, és a pótlása sajnos nem olyan egyszerű, mint azt láthattuk. A cinkhiány tünetei közt a haj fénytelenné válása, valamint a hajhullás is szerepel, a fogyással, bőrproblémákkal, letargiával és hasmenéssel együtt.

A cink felszívódását segíti a megfelelő mennyiségű fehérje, ahogyan azt már említettük. Emellett azonban a réz jelenléte is fontos, mert ez az anyag elősegíti a cink beépülését. Éppen ezért fontos, hogy a kiválasztott készítmény komplex is legyen, hiszen az egyes anyagok segítik mások felszívódását, mint a réz és a cink, a vas és a C-vitamin vagy a kalcium és a D-vitamin esetében.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Allergia: az immunterápiát márciusig el kell kezdeni

2026. március 23.

A pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.

Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergiavizsgálatot végeztetni, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.