Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A világosbőrűeknek különösen oda kell figyelni!

Érdekességek2019. augusztus 14.

Van, akin egy sincs, van, akinek az egész testét beborítják ezek a különböző színű, felszínű és formájú jóindulatú elváltozások, az anyajegyek.

Fotó: 123rf.comAz anyajegyek egy része már születésünkkor megtalálható rajtunk, de többségük később alakul ki. Vannak olyan betegségek is, amelyek pigmentált elváltozások megjelenésével járnak. Hogy milyen típusai vannak az anyajegyeknek, illetve mire kell figyelnünk azokkal kapcsolatban, dr. Tihanyi Lilla, a Budai Egészségközpont bőrgyógyász szakorvosa mondja el nekünk.

Az anyajegyek kialakulását a pigmenttermelő sejtek működési zavara okozhatja, amelyek általában a bőrtől eltérő színű, jóindulatú elváltozásokat eredményeznek. Az anyajegyeknek többféle osztályozása lehetséges. Eredetük szerint alapvetően két típusuk van: a veleszületett és a szerzett anyajegyek. Számukat részben genetikai tényezők, részben az elszenvedett UV sugárzás befolyásolja.

Ebből a szempontból a gyermekkori napégéseknek különösen nagy a jelentősége! Akin sok anyajegy található, annak célszerű fotón rögzíteni azt, hogy hol, hány darab és milyen pigmentszerkezetű az anyajegye. Ha bármilyen elváltozást vagy vérzést tapasztalunk, azonnal forduljunk szakorvoshoz. Felnőttkorban az évenkénti szűrővizsgálat akkor is javasolt, ha nincsen semmilyen panaszunk.

A veleszületett anyajegyek már születésünkkor megtalálhatók rajtunk, de legkésőbb egyéves korunkig kialakulnak. Ezek az elváltozások lehetnek kisméretűek, de egész nagyra, akár 20 cm nagyságúra is megnőhetnek.

A szerzett anyajegyek világos bőrszíntől kezdve egész sötétbarna színűek is lehetnek, általában kisméretűek, szabályosak és alakjuk jól körülhatárolható.


A rizikócsoportok

Kiemelten fontos az anyajegyek ellenőrzése azoknál is, akiknek száznál több anyajegyük van, világos vagy fehér bőrűek, sok szeplő található rajtuk, szőke vagy vörös hajuk van, sok napégésük volt, foglalkozásukat vagy hobbijukat a szabadban végzik, esetleg családjukban rosszindulatú bőrdaganat fordult elő.

Az anyajegyek rosszindulatú elváltozásának különböző jelei lehetnek. Mindenképp forduljunk orvoshoz, ha az alakjuk aszimmetrikussá válik, növekedik, felszínük megvastagodik, színük sötétebb vagy világosabb lesz, viszketni vagy váladékozni kezd. A fenti tünetek bármelyike indokolttá teheti az anyajegy eltávolítását és szövettani vizsgálatát, de azokat is érdemes sebészileg eltávolítani, amelyek melltartópánt vagy öv alatt helyezkednek el, és folyamatos irritációnak vannak kitéve.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Országos Táncháztalálkozó és Népművészeti Vásár

2026. április 16.

Idei aktualitás a Táncháztalálkozón a „Fordulj, kedves lovam…” – népzenei szemle Kallós Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából. A szemle célja: Kallós Zoltán erdélyi népzenekutató szellemi hagyatékának széles körű megismertetése a nagyközönséggel, hangszeres tánczenei hagyományaink által. A népzenei szemle meghirdetője a Táncház Egyesület, együttműködve a Hagyományok Házával, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvánnyal és a Kallós Zoltán Alapítvánnyal. A szemle résztvevői: magyarországi és határon túli népzeneoktatási műhelyek, művészeti iskolák együttesei, hagyományos hangszeres felállásban és stílusban muzsikáló népzenei együttesek, már működő vagy kifejezetten a szemlére alakult zenekarok, azokban opcionálisan résztvevő énekesek.

További információ a Táncháztalálkozó programjairól, a felnőtt és a gyerek napijegyekről, kedvezményes jegyekről és jegyvásárlás a www.tanchaztalalkozo.hu weboldalon.

„E gyönge nő tisztább lelkülete”

2026. április 16.

Bencze Ilona Jászai Mari-díjas színésznő, előadóművész, rendező, érdemes és kiváló művész. A Magyar Köztársasági Érdemkereszt lovagkeresztje kitüntetés tulajdonosa, egy nemzet kedvenc „Évája”. Mint szabadfoglalkozású színésznő számtalan színházi előadásban szerepelt, sőt évekig tanította a fiatal színészeket a Madách Színház musicalstúdiójában. Nem utolsó sorban két önéletrajzú ihletésű könyvet is írt és a Patika Magazin oldalain is visszatérően szerepel örökérvényű gondolataival.

Szeretem az ünnepeket. Régebben a nőnap nagy ünnep volt, mostanra mintha megkopott volna a fénye, talán azért, mert manapság az év minden napjára jut valaminek vagy valakinek a „napja”, sőt „világnapja”. Kár. Azt remélem, hogy azért az egyéni ünneplés nem maradt el, partnerek, férjek nem feledkeznek meg arról, mit jelent számukra a hozzájuk tartozó nő.

Mindig is érdekeltek a női sorsok. Sok nő vett körül. Nagynénik, három lánytestvér, középiskolában lányosztályba jártam, leánykollégiumban 400 kamaszlánnyal összezárva, és nem mellékesen: leánygyermekes édesanya lettem. Volt alkalmam a megfigyelésre, a tapasztalásra, a sajátom is tartogatott nem kevés fejtörést.

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.