Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A világosbőrűeknek különösen oda kell figyelni!

Érdekességek2019. augusztus 14.

Van, akin egy sincs, van, akinek az egész testét beborítják ezek a különböző színű, felszínű és formájú jóindulatú elváltozások, az anyajegyek.

Fotó: 123rf.comAz anyajegyek egy része már születésünkkor megtalálható rajtunk, de többségük később alakul ki. Vannak olyan betegségek is, amelyek pigmentált elváltozások megjelenésével járnak. Hogy milyen típusai vannak az anyajegyeknek, illetve mire kell figyelnünk azokkal kapcsolatban, dr. Tihanyi Lilla, a Budai Egészségközpont bőrgyógyász szakorvosa mondja el nekünk.

Az anyajegyek kialakulását a pigmenttermelő sejtek működési zavara okozhatja, amelyek általában a bőrtől eltérő színű, jóindulatú elváltozásokat eredményeznek. Az anyajegyeknek többféle osztályozása lehetséges. Eredetük szerint alapvetően két típusuk van: a veleszületett és a szerzett anyajegyek. Számukat részben genetikai tényezők, részben az elszenvedett UV sugárzás befolyásolja.

Ebből a szempontból a gyermekkori napégéseknek különösen nagy a jelentősége! Akin sok anyajegy található, annak célszerű fotón rögzíteni azt, hogy hol, hány darab és milyen pigmentszerkezetű az anyajegye. Ha bármilyen elváltozást vagy vérzést tapasztalunk, azonnal forduljunk szakorvoshoz. Felnőttkorban az évenkénti szűrővizsgálat akkor is javasolt, ha nincsen semmilyen panaszunk.

A veleszületett anyajegyek már születésünkkor megtalálhatók rajtunk, de legkésőbb egyéves korunkig kialakulnak. Ezek az elváltozások lehetnek kisméretűek, de egész nagyra, akár 20 cm nagyságúra is megnőhetnek.

A szerzett anyajegyek világos bőrszíntől kezdve egész sötétbarna színűek is lehetnek, általában kisméretűek, szabályosak és alakjuk jól körülhatárolható.


A rizikócsoportok

Kiemelten fontos az anyajegyek ellenőrzése azoknál is, akiknek száznál több anyajegyük van, világos vagy fehér bőrűek, sok szeplő található rajtuk, szőke vagy vörös hajuk van, sok napégésük volt, foglalkozásukat vagy hobbijukat a szabadban végzik, esetleg családjukban rosszindulatú bőrdaganat fordult elő.

Az anyajegyek rosszindulatú elváltozásának különböző jelei lehetnek. Mindenképp forduljunk orvoshoz, ha az alakjuk aszimmetrikussá válik, növekedik, felszínük megvastagodik, színük sötétebb vagy világosabb lesz, viszketni vagy váladékozni kezd. A fenti tünetek bármelyike indokolttá teheti az anyajegy eltávolítását és szövettani vizsgálatát, de azokat is érdemes sebészileg eltávolítani, amelyek melltartópánt vagy öv alatt helyezkednek el, és folyamatos irritációnak vannak kitéve.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.