Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A világosbőrűeknek különösen oda kell figyelni!

Érdekességek2019. augusztus 14.

Van, akin egy sincs, van, akinek az egész testét beborítják ezek a különböző színű, felszínű és formájú jóindulatú elváltozások, az anyajegyek.

Fotó: 123rf.comAz anyajegyek egy része már születésünkkor megtalálható rajtunk, de többségük később alakul ki. Vannak olyan betegségek is, amelyek pigmentált elváltozások megjelenésével járnak. Hogy milyen típusai vannak az anyajegyeknek, illetve mire kell figyelnünk azokkal kapcsolatban, dr. Tihanyi Lilla, a Budai Egészségközpont bőrgyógyász szakorvosa mondja el nekünk.

Az anyajegyek kialakulását a pigmenttermelő sejtek működési zavara okozhatja, amelyek általában a bőrtől eltérő színű, jóindulatú elváltozásokat eredményeznek. Az anyajegyeknek többféle osztályozása lehetséges. Eredetük szerint alapvetően két típusuk van: a veleszületett és a szerzett anyajegyek. Számukat részben genetikai tényezők, részben az elszenvedett UV sugárzás befolyásolja.

Ebből a szempontból a gyermekkori napégéseknek különösen nagy a jelentősége! Akin sok anyajegy található, annak célszerű fotón rögzíteni azt, hogy hol, hány darab és milyen pigmentszerkezetű az anyajegye. Ha bármilyen elváltozást vagy vérzést tapasztalunk, azonnal forduljunk szakorvoshoz. Felnőttkorban az évenkénti szűrővizsgálat akkor is javasolt, ha nincsen semmilyen panaszunk.

A veleszületett anyajegyek már születésünkkor megtalálhatók rajtunk, de legkésőbb egyéves korunkig kialakulnak. Ezek az elváltozások lehetnek kisméretűek, de egész nagyra, akár 20 cm nagyságúra is megnőhetnek.

A szerzett anyajegyek világos bőrszíntől kezdve egész sötétbarna színűek is lehetnek, általában kisméretűek, szabályosak és alakjuk jól körülhatárolható.


A rizikócsoportok

Kiemelten fontos az anyajegyek ellenőrzése azoknál is, akiknek száznál több anyajegyük van, világos vagy fehér bőrűek, sok szeplő található rajtuk, szőke vagy vörös hajuk van, sok napégésük volt, foglalkozásukat vagy hobbijukat a szabadban végzik, esetleg családjukban rosszindulatú bőrdaganat fordult elő.

Az anyajegyek rosszindulatú elváltozásának különböző jelei lehetnek. Mindenképp forduljunk orvoshoz, ha az alakjuk aszimmetrikussá válik, növekedik, felszínük megvastagodik, színük sötétebb vagy világosabb lesz, viszketni vagy váladékozni kezd. A fenti tünetek bármelyike indokolttá teheti az anyajegy eltávolítását és szövettani vizsgálatát, de azokat is érdemes sebészileg eltávolítani, amelyek melltartópánt vagy öv alatt helyezkednek el, és folyamatos irritációnak vannak kitéve.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Komoly bajt is jelezhet a fejfájás és a zsibbadás

2025. november 28.

A központi idegrendszer – az agy és a gerincvelő – felelős a test szinte minden működéséért: a mozgásért, érzékelésért, gondolkodásért, beszédért és egyensúlyért. Éppen ezért az itt jelentkező zavarok – még ha enyhének tűnnek is – nem hagyhatók figyelmen kívül. A fejfájás, zsibbadás, beszédzavar vagy látásprobléma sok esetben nem önálló panasz, hanem egy súlyosabb neurológiai folyamat első jele lehet – mondja dr. Vághy Beatrix, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus és neurofiziológus főorvosa.

Fejfájás: mikor kell komolyan venni?

A fejfájás gyakori tünet, amely mögött állhat ártalmatlan ok (például feszültség vagy alváshiány), de neurológiai kivizsgálásra van szükség, ha az alábbi jellemzők valamelyike fennáll:


új típusú vagy szokatlanul erős fájdalom
hirtelen jelentkező, robbanásszerű fejfájás
tartósan fennálló vagy rendszeresen visszatérő panasz
fejfájás, amelyhez neurológiai tünetek társulnak (pl. látászavar, zsibbadás, beszédzavar)


A háttérben állhat migrén, ér eredetű elváltozás, nyaki gerincprobléma vagy ritkábban akár térfoglaló folyamat (pl. daganat).

Állandó éhség és éjszakai falásroham? – Ezek lehetnek az okai

2025. november 28.

Prediabétesz, inzulinrezisztencia



A cukorbetegséget megelőző állapotban a vércukorszint már magasabb a normál tartománynál, ám nem elég magas ahhoz, hogy cukorbetegségről lehessen beszélni. A prediabétesz általában nem jár specifikus tünetekkel, az érintettek jellemzően egy-egy rutin laborvizsgálat során szereznek tudomást az emelkedett vércukorértékekről. Árulkodó tünet lehet azonban a fokozott szomjúság és szájszárazság, megnövekedett étvágy és a túlevés, valamint a testsúly változása és az állandósult energiahiány. A prediabétesz nagyon jellegzetes tünete még a cukor- és farkaséhség. A tünetek nagyon hasonlítanak a 2-es típusú cukorbetegség tüneteire, ám kevésbé kifejezettek, ezért nem feltétlenül veszik észre őket a betegek.
A fokozott éhségérzet, ami akár éjszaka is jelentkezik, mert ebben az állapotban nem jut elegendő glükóz a sejtekbe, ezért nem kapják meg a szükséges energiát, és „éhezni” fognak. A test azonnal érzékeli, hogy nincs elegendő vércukor a sejtekben, a problémára pedig fokozott étvággyal reagál. A túlevés miatt kialakuló magas vércukorszint viszont inzulinproblémát okoz – ami egy ördögi kör kialakulását eredményezi.

2-es típusú cukorbetegség

Cukorbetegség esetén azonban a glükóz nem jut el a sejtekig, hanem kiürül a vizelettel, ami miatt jelentkezhet az állandó éhség és az emiatt kialakuló hízás. (1-es típusú cukorbetegség esetén azonban még nagy mennyiségű étel elfogyasztása mellett is fogynak a betegek.) A diabétesznek azonban a növekvő étvágy mellett más tünete is lehet, mint a nagyfokú szomjúság, a gyakori vizelés, a látászavarok, a kimerültség.

Mi okozhatja a parkinsonizmust?

2025. november 27.

A leggyakoribb ok, ha olyan gyógyszert szed valaki, ami blokkolja vagy legalábbis megzavarja a dopamin hatását a központi idegrendszerben. Mivel pedig a dopamin egy olyan ingerületátvivő anyag, amely felelős a mozgás szabályozásáért és a megfelelő izomtónusért, a tünetek döntően ilyen területeket érintenek. Ilyen gyógyszerek lehetnek például az antipszichotikumok, amelyeket például skizofrénia vagy paranoia esetében alkalmaznak, illetve számos méreganyag, például higany, metanol – hangsúlyozza Dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa.

A parkinsonizmus további okai


Vaszkuláris parkinsonizmus: a parkinsonizmusnak ez a formája akkor fordul elő, amikor az agy bizonyos területein nincs elegendő véráramlás. Ez károsítja az agy érintett részeit, ami parkinsonizmus tüneteit okozza.
Poszttraumás parkinsonizmus: ez a fajta parkinsonizmus az ismételt fejsérülések okozta agykárosodás miatt alakul ki. Különösen gyakori a közvetlen, erős behatásokkal járó sportokban, mint például a boksz, a foci és a jégkorong.
Gyógyszer okozta parkinsonizmus: az ilyen típusú parkinsonizmus akkor fordulhat elő, ha egy gyógyszer zavarja a szervezet dopamintermelését vagy annak felhasználását.
Normálnyomású hidrocephalus: a normálnyomású hidrocephalus (vízfejűség) akkor jelentkezik, amikor túl sok agy-gerincvelői folyadék van a koponyában, ami nyomást gyakorol az agy azon területeire, amelyek a járásért és a húgyhólyag szabályozásáért felelősek. Ez sérülések, agyvérzés, daganatok és sok más ok miatt is előfordulhat.
Posztencephalitikus parkinsonizmus: az encephalitis egy fertőzéses eredetű agyvelőgyulladás, amely után parkinsonizmus alakulhat ki.
Atipikus parkinsonizmus: ezek olyan ritka állapotok, amelyek parkinsonizmust okoznak.
Toxin okozta parkinsonizmus: ez azért történik, mert a mérgező anyagok nagyon specifikus agysejttípusokat képesek elpusztítani.


Más degeneratív agyi betegségek és genetikai állapotok is okozhatnak parkinsonizmust, mint például az Alzheimer-kór, a Huntington-kór, a Wilson-kór.