Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A világosbőrűeknek különösen oda kell figyelni!

Érdekességek2019. augusztus 14.

Van, akin egy sincs, van, akinek az egész testét beborítják ezek a különböző színű, felszínű és formájú jóindulatú elváltozások, az anyajegyek.

Fotó: 123rf.comAz anyajegyek egy része már születésünkkor megtalálható rajtunk, de többségük később alakul ki. Vannak olyan betegségek is, amelyek pigmentált elváltozások megjelenésével járnak. Hogy milyen típusai vannak az anyajegyeknek, illetve mire kell figyelnünk azokkal kapcsolatban, dr. Tihanyi Lilla, a Budai Egészségközpont bőrgyógyász szakorvosa mondja el nekünk.

Az anyajegyek kialakulását a pigmenttermelő sejtek működési zavara okozhatja, amelyek általában a bőrtől eltérő színű, jóindulatú elváltozásokat eredményeznek. Az anyajegyeknek többféle osztályozása lehetséges. Eredetük szerint alapvetően két típusuk van: a veleszületett és a szerzett anyajegyek. Számukat részben genetikai tényezők, részben az elszenvedett UV sugárzás befolyásolja.

Ebből a szempontból a gyermekkori napégéseknek különösen nagy a jelentősége! Akin sok anyajegy található, annak célszerű fotón rögzíteni azt, hogy hol, hány darab és milyen pigmentszerkezetű az anyajegye. Ha bármilyen elváltozást vagy vérzést tapasztalunk, azonnal forduljunk szakorvoshoz. Felnőttkorban az évenkénti szűrővizsgálat akkor is javasolt, ha nincsen semmilyen panaszunk.

A veleszületett anyajegyek már születésünkkor megtalálhatók rajtunk, de legkésőbb egyéves korunkig kialakulnak. Ezek az elváltozások lehetnek kisméretűek, de egész nagyra, akár 20 cm nagyságúra is megnőhetnek.

A szerzett anyajegyek világos bőrszíntől kezdve egész sötétbarna színűek is lehetnek, általában kisméretűek, szabályosak és alakjuk jól körülhatárolható.


A rizikócsoportok

Kiemelten fontos az anyajegyek ellenőrzése azoknál is, akiknek száznál több anyajegyük van, világos vagy fehér bőrűek, sok szeplő található rajtuk, szőke vagy vörös hajuk van, sok napégésük volt, foglalkozásukat vagy hobbijukat a szabadban végzik, esetleg családjukban rosszindulatú bőrdaganat fordult elő.

Az anyajegyek rosszindulatú elváltozásának különböző jelei lehetnek. Mindenképp forduljunk orvoshoz, ha az alakjuk aszimmetrikussá válik, növekedik, felszínük megvastagodik, színük sötétebb vagy világosabb lesz, viszketni vagy váladékozni kezd. A fenti tünetek bármelyike indokolttá teheti az anyajegy eltávolítását és szövettani vizsgálatát, de azokat is érdemes sebészileg eltávolítani, amelyek melltartópánt vagy öv alatt helyezkednek el, és folyamatos irritációnak vannak kitéve.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hideg időben erősödhet a reumatológiai betegségben szenvedő gyerekek fájdalma

2025. november 21.

Nemcsak az idős emberek szenvedhetnek reumatológiai betegségekben, hanem a kisgyermekek is, a hűvös idő pedig fokozhatja a fájdalomérzékenységet, hiszen ilyenkor az ízületi folyadék sűrűbbé válik, és lassul a vérkeringés is. Kevesen tudják, hogy gyermekkori reumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori betegségek közé tartoznak, több kisgyermeket érintenek, mint az asztma vagy az egyes típusú cukorbetegség. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján országos hatáskörrel kezelik a krónikus gyermekreumatológiai betegségben szenvedő gyerekeket.


A gyermekreumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori autoimmun megbetegedések közé tartoznak, jóllehet gyermekek esetében sokkal ritkábban beszélünk krónikus betegségről, mint felnőtteknél. A betegség kezelésében mérföldkő volt 2013-ban hazánk első, gyermekegészségügyi intézményben működő biológiai terápiás központjának megnyitása a Gyermekgyógyászati Klinika Tűzoltó utcai Részlegén. Naponta harminc beteget látnak el itt, az elmúlt 12 évben pedig több mint tízezer reumatológiai betegségben szenvedő gyermek kaphatott esélyt egy jobb életminőségre. A biológiai terápiák ugyanis áttörést hoztak: míg néhány évitizede az érintettek felnőttként súlyos mozgáskorlátozottsággal voltak kénytelek élni, mostanra életkilátásaik megegyeznek az egészséges gyermekekével.

Porckopás és csontritkulás – van köztük kapcsolat?

2025. november 20.

A porckopás és a csontritkulás két külön betegség, eltérő megelőzési és kezelési elvekkel. Előbbi az ízületi felszín és a lágyrészek problémája; utóbbi a csontok ásványianyag-cseréjének zavara. Közös félreértés, hogy „fájdalom esetén pihenni kell, mert a mozgás árt”. A tartós inaktivitás rontja az izmok állapotát és fokozza a fájdalmat, ezért valójában a jól felépített, ízületkímélő mozgás mindkét esetben alapkezelés. Idős korra jellemző az izomtömeg vesztése, ami rendszeres mozgással lassítható. A mozgás ezenfelül az általános, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai mellett javítja az ízület körüli lágyrészek vérellátását, valamint a porcsejtek táplálkozását.

Emellett artrózisban más szempontból is fontos az izmok megerősítése. A megfelelő izomzat fontos szerepet játszik az ízület stabilizálásában, ezáltal bizonyítottan csökkenti az időskori eséseket. „A mozgás nem ellenség, hanem gyógyszer, de fontos a fokozatosság, a rendszeresség és a személyre szabott mozgásterápia” – teszi hozzá a szakember.

További gyakori tévhitek:


„Csak az idősek/nők betegsége.” Mindkettő gyakoribb idősebb korban és nőknél, de férfiaknál és fiatalabbaknál is előfordulhat korábbi sérülések, túlterhelés, genetikai hajlam, hormonális változások, életmód miatt.
„A vitaminok/étrendkiegészítők majd megoldják.” Az étrendkiegészítők mint a kalcium, D-vitamin, kollagén stb. szedése csak része a megoldásnak, de a bizonyított alap a mozgás, a testsúlykontroll és – ha kell – az orvosi kezelés.
„A testsúly nem tényező.” A túlsúly plusz terhelés az ízületnek, mely minden lépésnél jelentkezik. A cél az egészséges, fenntartható testsúly.
„A ropogtatás/időjárás okozza.” Nincs rá bizonyíték, hogy akár artrózist, akár csontritkulást okoznának, legfeljebb a panaszokat befolyásolhatják.
„Ha porckopásom van, nem lehet csontritkulásom (és fordítva).” Egy embernél együtt is előfordulhat a két betegség; a szűrés és a célzott edzés akkor is fontos, ha a másik kórkép már fennáll.

Amikor a világ hirtelen forogni kezd – a vertigo és kezelési lehetőségei

2025. november 20.

Ha valaha érezte már azt, hogy a világ hirtelen forogni kezd ön körül, miközben valójában minden mozdulatlan – akkor nagy eséllyel megtapasztalta a vertigót. A vertigo nem egyszerű szédülés, hanem annál sokkal zavaróbb és gyakran ijesztőbb élmény. Aki ebben szenved, nemcsak bizonytalanul mozog, hanem úgy érzi, mintha egy láthatatlan kéz megforgatná őt a tengelye körül. Ez nem túlzás, hanem egy nagyon is valós tünetegyüttes.

A témában dr. Tóth Tímea, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus szakorvosa van a segítségünkre

Szédülés? Ez így nagyon tág fogalom…

A közhiedelemmel ellentétben a szédülés nem mindig egyformán jelentkezik. A hétköznapi értelemben vett „szédülés” kifejezés nagyon sok érzetet takarhat: lehet enyhe bizonytalanság, egyensúlyvesztés, gyengeségérzés, sőt néha az ájulás előtti állapot is. A vertigo viszont ennél jobban körülhatárolható – az a benyomás, mintha forogna velünk a világ. Gyakran társul hozzá hányinger, hányás, verejtékezés, sőt, járásbizonytalanság is. Ezek a tünetek önmagukban is nagyon kellemetlenek, de ami igazán aggasztóvá teszi őket, az a kiszámíthatatlanságuk: a rohamok hirtelen jönnek, és nem mindig egyértelmű, mi váltja ki őket.

A háttérben az egyensúlyrendszer zavara áll. Ez egy bonyolult, finoman hangolt rendszer, amelyben a belső fül, az agytörzs és a kisagy működik együtt. A belső fülben aprócska érzékelők – félkörös ívjáratok – figyelik, hogyan mozgatjuk a fejünket, és ezek az információk az idegrendszeren keresztül jutnak el az agyba. Ha bárhol hiba csúszik a rendszerbe, például, ha a fülben lévő kis kristályok elmozdulnak, vagy egy vírus megtámadja az idegeket, az agy „téves adatokat” kap. Ennek az ellentmondásos információnak az eredménye az, amit mi szédülésként, forgásként élünk meg.