Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A visszeresség több mint egy kis „szépséghiba”

Érdekességek2019. június 11.

Ami ma „csak” seprűvénásság vagy egy kis visszér,annak az évek múlásával vénás lábszárfekély vagy tüdőembólia is lehet a következménye. A folyamat feltartóztatható, mielőbb tenni kell az állapot romlásának megakadályozása érdekében!

Fotó: 123rf.comA vénás problémák sok esetben már fiatalkorban jelentkeznek. Akik sokat ülnek, vagy egy helyben állnak, anélkül, hogy a lábszáruk izomzatát mozgatnák, és azzal a vér szív felé történő áramoltatását segítenék, fokozott visszeresség-kockázatnak vannak kitéve. Az elhízás, a terhesség, a dohányzás, illetve a hormonális fogamzásgátlók használata szintén visszerességre hajlamosít.

A gyengébb kötőszövetek miatt a nőknél gyakori panasz a seprűvénásság és a visszeresség. Tévedés azonban azt hinni,hogy a vénás problémák elkerülik a férfiakat! Körülbelül minden 5. férfinél jelen van a visszeresség. Bár az erősebb nemnél ritkább a visszeresség, mint a nőknél, a vénás zavarok komplikáltabb formái és következményei, köztük a vénás lábszárfekély, valamint az életveszélyes tüdőembólia körülbelül azonos gyakorisággal fordulnak elő mindkét nemnél. Úgy tűnik tehát, hogy a férfiak visszeressége „veszélyesebb”.

A kitágult vénák, a visszerek megjelenése az egyik jele annak, hogy az érrendszer sérült, és emiatt fokozott tromboembóliás kockázat van jelen. A visszeresség akár 5-7-szeresére is emelheti a tromboembóliás események (pl. mélyvénás trombózis, tüdőembólia) rizikóját.

Időben tenni kell az állapot romlásának megakadályozása érdekében!
A külsőlegesen alkalmazható, a boka irányából a comb felé haladva a lábszárba masszírozható patikaszerek mellett ma már szájon át szedhető, a vénákat erősítő készítmények is kaphatók a gyógyszertárakban. Ez utóbbiak hatóanyagai sok esetben növényi eredetű, ún. bioflavonoidok (pl. rutin, diozmin, heszperidin), amelyek a hosszú távú, rendszeres szedés eredményeként enyhíthetik a visszerességgel együtt járó fájdalmakat, lábdagadást és nehézláb-érzést.


Jó szolgálatot tehetnek a különféle – orvosi segítséggel megválasztott – kompressziós eszközök (pl. harisnyák, kötések). Végül nem szabad megfeledkezni a kíméletes mozgás (pl. séta, nordic walking) fontosságáról, ami az izompumpa révén a „legjobb gyógyszer” a visszerek ellen.

Dr. Budai Lívia PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.

Döntések és választások: A kognitív disszonancia

2025. december 09.

Az embernek alapvető igénye, hogy magát egységes egésznek lássa és láttassa, hogy döntéseit, választásait eme egység logikus kimeneteleiként mutassa be önmagnak és a környezetének egyaránt. Azaz akkor érezzük magunkat jól, ha nézeteink és cselekedeteink összhangban vannak. Ezt azonban sokszor nehéz elérni, mindennapjaink gyakori élménye a disszonancia, annak a bizonyos kívánt összhangnak a hiánya.

A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger amerikai pszichológus alkotta meg még 1957-ben, alapja pedig az a gondolat, hogy ha valamilyen új tapasztalat vagy közvetett információ ellentmond addigi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor egy belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Mivel ez egy stresszes, szorongáskeltő állapot, természetes módon igyekszünk ezt a disszonanciát csökkenteni, redukálni.

A nézetek és tettek összhangjának hiánya származhat egzisztenciális érdekből, konfliktuskerülésből vagy utólagos önigazolásból, és ezek persze kombinálódhatnak is, például mikor nem mondunk ellent a főnökünknek, akkor sem ha nagyon nem értünk vele egyet. Itt jelen van az anyagi érdek, hisz szeretnénk prémiumot, a szimpla konfliktuskerülés és ezekkel persze már igazoltuk is a magunk számára, miért helyeseltünk egy nyilvánvaló ostobaságot.

A kognitív disszonancia jelentkezhet úgy, hogy eleve feszültséget érzünk érzelmeink, értékeink, elveink valamint aktuális tetteink között, de lehetséges az is, hogy a cselekvés pillanatában fennáll az összhang és döntéseinket utólagosan, tapasztalataink, újabb ismereteink nyomán kérdőjelezzük meg.