Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A visszeresség több mint egy kis „szépséghiba”

Érdekességek2019. június 11.

Ami ma „csak” seprűvénásság vagy egy kis visszér,annak az évek múlásával vénás lábszárfekély vagy tüdőembólia is lehet a következménye. A folyamat feltartóztatható, mielőbb tenni kell az állapot romlásának megakadályozása érdekében!

Fotó: 123rf.comA vénás problémák sok esetben már fiatalkorban jelentkeznek. Akik sokat ülnek, vagy egy helyben állnak, anélkül, hogy a lábszáruk izomzatát mozgatnák, és azzal a vér szív felé történő áramoltatását segítenék, fokozott visszeresség-kockázatnak vannak kitéve. Az elhízás, a terhesség, a dohányzás, illetve a hormonális fogamzásgátlók használata szintén visszerességre hajlamosít.

A gyengébb kötőszövetek miatt a nőknél gyakori panasz a seprűvénásság és a visszeresség. Tévedés azonban azt hinni,hogy a vénás problémák elkerülik a férfiakat! Körülbelül minden 5. férfinél jelen van a visszeresség. Bár az erősebb nemnél ritkább a visszeresség, mint a nőknél, a vénás zavarok komplikáltabb formái és következményei, köztük a vénás lábszárfekély, valamint az életveszélyes tüdőembólia körülbelül azonos gyakorisággal fordulnak elő mindkét nemnél. Úgy tűnik tehát, hogy a férfiak visszeressége „veszélyesebb”.

A kitágult vénák, a visszerek megjelenése az egyik jele annak, hogy az érrendszer sérült, és emiatt fokozott tromboembóliás kockázat van jelen. A visszeresség akár 5-7-szeresére is emelheti a tromboembóliás események (pl. mélyvénás trombózis, tüdőembólia) rizikóját.

Időben tenni kell az állapot romlásának megakadályozása érdekében!
A külsőlegesen alkalmazható, a boka irányából a comb felé haladva a lábszárba masszírozható patikaszerek mellett ma már szájon át szedhető, a vénákat erősítő készítmények is kaphatók a gyógyszertárakban. Ez utóbbiak hatóanyagai sok esetben növényi eredetű, ún. bioflavonoidok (pl. rutin, diozmin, heszperidin), amelyek a hosszú távú, rendszeres szedés eredményeként enyhíthetik a visszerességgel együtt járó fájdalmakat, lábdagadást és nehézláb-érzést.


Jó szolgálatot tehetnek a különféle – orvosi segítséggel megválasztott – kompressziós eszközök (pl. harisnyák, kötések). Végül nem szabad megfeledkezni a kíméletes mozgás (pl. séta, nordic walking) fontosságáról, ami az izompumpa révén a „legjobb gyógyszer” a visszerek ellen.

Dr. Budai Lívia PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A szív és a tél

2025. november 08.

Érdekes tény, hogy a szívritmuszavarok előfordulása télen látványosan megnő. Ez a jelenség nem véletlen. A hideg időjárás komplex hatást gyakorol a szervezetre, így a keringési rendszerre is – mondja dr. Mező Izabella, a Mentaház Magánorvosi Központ belgyógyász, kardiológus főorvosa.

Ahogy csökken a külső hőmérséklet, a test többek közt az erek szűkítésével próbálja megtartani a belső hőmérsékletet. Ez a mechanizmus viszont vérnyomás-emelkedést idéz elő. A szívnek erősebben kell pumpálnia (fokozott terhelés), emiatt a dobbanás erőteljesebbnek érződik. Ez különösen igaz idősebbekre, illetve a szívbetegekre. Hidegben a fokozott idegrendszeri szimpatikus aktivitás gyorsabb, néha szabálytalan szívverést (extraszisztolét) okozhat.

Ugyancsak télen gyakoribbak a légúti fertőzések – nátha, influenza, hörghurut –, amelyek nemcsak a tüdőt, hanem közvetve vagy közvetlenül a szívet is megviselhetik. Egy elhúzódó vírusfertőzés szövődményeként kialakulhat szívizomgyulladás, ami ritkán jár klasszikus tünetekkel, mégis zavart kelthet a szív elektromos működésében, és hosszabb távon ritmuszavart idézhet elő. Ezt az állapotot gyakran csak utólag, kivizsgálás során ismerik fel, amikor a beteg visszatérő panaszokkal – például fáradékonysággal, gyors szívveréssel – keresi fel az orvost.

A sötétebb, rövidebb nappalok szintén hozzájárulnak a probléma fokozódásához. A szezonális depresszió, a mozgáshiány és a fokozott stressz mind-mind olyan tényezők, amelyek hatással vannak a szívritmus szabályozására. Kevesen tudják, de a D-vitamin-szint csökkenése – ami jellemzően bekövetkezik a napfényhiányos téli hónapokban – szintén összefüggést mutatott a szív- és érrendszeri panaszokkal, így természetesen az aritmiával is.

Mit tegyünk az időskori étvágytalanság ellen?

2025. november 07.

Dr. Gadó Klára az étvágyfokozásra egy könnyen megjegyezhető módszer ajánl, az úgynevezett „5L” szabályt. Az ételek legyenek láthatók, vagyis tálaljuk színesen és kontrasztosan. Legyenek lágyak, azaz könnyen rághatók és nyelhetők, valamint lédúsak, hogy a folyadékbevitelhez is hozzájáruljanak. Fontos, hogy az étkezés lelkesítő legyen, vagyis rendszeresen kerüljön az asztalra a kedvenc fogás, és végül lassú, nyugodt, stresszmentes környezetben történjen.

Az időskori étkezés szempontjából külön figyelmet érdemel a táplálkozás és a demencia közötti kapcsolat. A demencia nemcsak a memória romlásával jár, hanem az étvágy és a nyelési képesség csökkenését is okozhatja. A diszfágia – vagyis a nyelészavar – sok idős betegnél megnehezíti a táplálkozást.

A szakember felhívja a figyelmet, ilyenkor különösen fontos, hogy az ételek állaga alkalmazkodjon a beteg képességeihez: a krémlevesek, a pürésített vagy puhára párolt fogások biztonságosabbak. A folyadékokat sűríteni is lehet, hogy ne okozzanak félrenyelést, a súlyosabb esetekben pedig zseléállagú víz jelenthet megoldást.

Egyre több kutatás mutatja, hogy bizonyos étrendi minták védő hatással vannak az agyműködésre.

A dió jótékony hatását például a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán is vizsgálják. Emellett a gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban gazdag, valamint a keringést támogató étrend csökkentheti az Alzheimer-kór és más demenciák kialakulásának kockázatát.

Ígéretes példának számít az úgynevezett MIND-diéta is, amely a mediterrán és a magas vérnyomás kezelését szolgáló DASH-diéta ötvözete. Ez az étrend sok zöldséget, bogyós gyümölcsöt, halat, olívaolajat, diófélét és hüvelyest tartalmaz, miközben kerüli a vörös húsokat, a sajtot, az édességeket és a gyorsételeket – sorolja dr. Gadó Klára.

A bennünk élő gyermek

2025. november 07.

Hogyan kerüljünk vele újra kapcsolatba?



A mentális egészség megőrzése nem csak a pihenésről, a terápiáról vagy a stresszkezelésről szól. Ugyanilyen fontos, hogy időről időre visszataláljunk ahhoz a részünkhöz, amely spontán, kíváncsi és játékos, vagyis a bennünk élő gyermekhez. Az IKONO az október 10-i lelki egészség világnapja alkalmából arra hívta fel a figyelmet, hogy a kreativitás, az élmény és a játék nem a valóságból való menekülés, hanem a jóllét egyik legtermészetesebb forrása. A világon egyre többen keresnek olyan élményeket, amelyekben a digitális túlterheltséggel szemben a valódi érzékelés és kapcsolódás kerül előtérbe. Az immerzív terek iránti érdeklődés az elmúlt években dinamikusan nőtt, hiszen ezek lehetőséget adnak arra, hogy újra átéljük a gyermeki kíváncsiságot és jelenlétet.

Miért fontos a bennünk élő gyermekhez való visszatérés?

Gyermekként ösztönösen tudtuk, hogyan éljük meg a pillanatot: kíváncsian, mozgásban, érzékeinkre figyelve. Felnőttként azonban ezt a képességet gyakran elnyomja a teljesítménykényszer, a megfelelés vagy az állandó rohanás. A belső gyermek annak a bennünk élő résznek a neve, amely képes örülni, alkotni és rácsodálkozni, és amely nélkül a felnőtt élet gyorsan kiüresedik.

„Nem kell visszatérnünk a múltba ahhoz, hogy újra gyerekek legyünk. Elég, ha újra képesek vagyunk rácsodálkozni a világra” – mondja Fernando Pastor, az IKONO társalapítója és vezérigazgatója.