Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A visszeresség több mint egy kis „szépséghiba”

Érdekességek2019. június 11.

Ami ma „csak” seprűvénásság vagy egy kis visszér,annak az évek múlásával vénás lábszárfekély vagy tüdőembólia is lehet a következménye. A folyamat feltartóztatható, mielőbb tenni kell az állapot romlásának megakadályozása érdekében!

Fotó: 123rf.comA vénás problémák sok esetben már fiatalkorban jelentkeznek. Akik sokat ülnek, vagy egy helyben állnak, anélkül, hogy a lábszáruk izomzatát mozgatnák, és azzal a vér szív felé történő áramoltatását segítenék, fokozott visszeresség-kockázatnak vannak kitéve. Az elhízás, a terhesség, a dohányzás, illetve a hormonális fogamzásgátlók használata szintén visszerességre hajlamosít.

A gyengébb kötőszövetek miatt a nőknél gyakori panasz a seprűvénásság és a visszeresség. Tévedés azonban azt hinni,hogy a vénás problémák elkerülik a férfiakat! Körülbelül minden 5. férfinél jelen van a visszeresség. Bár az erősebb nemnél ritkább a visszeresség, mint a nőknél, a vénás zavarok komplikáltabb formái és következményei, köztük a vénás lábszárfekély, valamint az életveszélyes tüdőembólia körülbelül azonos gyakorisággal fordulnak elő mindkét nemnél. Úgy tűnik tehát, hogy a férfiak visszeressége „veszélyesebb”.

A kitágult vénák, a visszerek megjelenése az egyik jele annak, hogy az érrendszer sérült, és emiatt fokozott tromboembóliás kockázat van jelen. A visszeresség akár 5-7-szeresére is emelheti a tromboembóliás események (pl. mélyvénás trombózis, tüdőembólia) rizikóját.

Időben tenni kell az állapot romlásának megakadályozása érdekében!
A külsőlegesen alkalmazható, a boka irányából a comb felé haladva a lábszárba masszírozható patikaszerek mellett ma már szájon át szedhető, a vénákat erősítő készítmények is kaphatók a gyógyszertárakban. Ez utóbbiak hatóanyagai sok esetben növényi eredetű, ún. bioflavonoidok (pl. rutin, diozmin, heszperidin), amelyek a hosszú távú, rendszeres szedés eredményeként enyhíthetik a visszerességgel együtt járó fájdalmakat, lábdagadást és nehézláb-érzést.


Jó szolgálatot tehetnek a különféle – orvosi segítséggel megválasztott – kompressziós eszközök (pl. harisnyák, kötések). Végül nem szabad megfeledkezni a kíméletes mozgás (pl. séta, nordic walking) fontosságáról, ami az izompumpa révén a „legjobb gyógyszer” a visszerek ellen.

Dr. Budai Lívia PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Testmozgás télen: tervezzük meg!

2026. február 11.

Ha téli üdülésünk alatt vagy egyszerûen csak egy szép napos, de hideg hétvégén bármilyen fizikai tevékenységre, testmozgásra, sportolásra készülünk kinn a szabadban, nagyon fontos, hogy ismerjük a vele járó teendõket.

Mielõtt nagy felbuzdulásunkban rövid dõre, vagy elõre eltervezett téli utazásunk alkalmával egy-két hétre nekiindulnánk a hegynek-völgynek, gondosan készüljünk fel rá. Akár magas hegyeket választunk úti célunknak, akár csak sík terepen kívánunk friss, hideg levegõt szívni, testmozgással egybekötve, tervezzük meg, milyen óvintézkedéseket tegyünk az alacsony hõmérséklet negatív hatásainak kivédésére.

Figyeljük a hõmérsékletet!

Elõször is nem szabad semmilyen fizikai tevékenységet végezni a szabadban, ha a hõmérséklet -20 fok alá süllyed, kivált, ha ezzel egyidejûleg jeges szél is végigsöpör a síelésre vagy bármely egyéb sportolásra, testmozgásra kiszemelt domboldalon, egyéb terepen. Ilyen idõjárási viszonyok mellett a ránk leselkedõ veszélyek száma messze meghaladhatja a testmozgással járó, kívánt elõnyökét.

Farsangi fánk recept

2026. február 11.

Még egy hétig farsangi időszak van, így alkalmas a fánk sütés. No de honnan ered az, hogy ilyenkor fánkot illik enni?   

A farsangot a mulatozás, lakomák, vidámság, életöröm, szórakozás, bolondozás, tánc, bálok jellemzik, azaz az önfeledt ünneplés a húsvéti böjt előtt. A gazdag lakomákkal a természetet kívánták bőségre ösztönözni. A legismertebb farsangi népszokások az asszonyfarsang, alakos játékok, farsangi jelmezek, köszöntők, farsangtemetés. Farsanghoz kötődik egyik legérdekesebb népszokásunk, a mohácsi busójárás is. Az ételek közül Magyarországon tipikusan a húsételek (disznóvágások), kocsonya (hamarosan recepttel), káposzta (hamarosan ez is jön) és a farsangi fánk (ezt pedig most nézzük meg) terjedtek el. A farsang utolsó napja húshagyó kedd, és a másnap, hamvazó szerda, már a nagyböjt első napja. A farsangi időszak legjellegzetesebb édessége és egyben étele a farsangi fánk. Farsangkor fánkot kell enni, és illik házilag is készíteni! Magyarországon a fánksütés a Dunántúlról terjedt el és leginkább a 19. századtól, de már 1603-ban említést tesznek, hogy gróf Thurzó Szaniszló galgóci várában egy lakomán – hetedik fogásként – már fánkot szolgáltak fel. A fánk alapesetben élesztős, édes kelt tészta, amelyet bő olajban kisütünk, és a tökéletes eredmény érdekében baracklevárral töltünk.

Itt a farsang!

2026. február 10.

A farsang változó hosszúságú ünnep. Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.


A farsang változó hosszúságú ünnep. Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.
Csúcspontja a farsang vasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami tulajdonképpen nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (Rio de Janeiro, Velence). Magyarországon a farsang farkának nevezett időszak legnevezetesebb eseménye a mohácsi busójárás.

Gonoszűző, tisztulatot adó, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása. Ilyen a zajos kongózás, hajnalozás, az állakodalom, a hamis bíróság, a tréfás temetés, amely a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél "elhantolása" is; de ilyen a turizás, sardózás, a turka, a busó, és kuka (dőre) járás is. Régen ide tartozott a legény és lányavatás kemény próbája is; de a fiatalasszonyok és lányok életvesszővel való megütögetése és az állatok zabáltatása, körülfüstölése. A lakodalmak, a háromnapos vigadalom és rítusrend általában hétfőn vagy szerdán kezdődött. A régiségben a legtöbb lakodalmat farsang végén tartották. Valamikor a szombat estétől húshagyó kedd éjfélig tartó időszakot nevezték farsang farkának, a hét hátralévő részének csonkahét volt a neve. Húshagyót néhol sonkahagyónak is mondták, a hamvazószerda vidékenként kapott más-más titulust: pl. hamvas böjtfő, böjtfakadó, de csak a száraz és fogöblítő szerda népi eredetű. Csütörtöknek pedig csonka, zabáló, torkos, dobzódó a neve, mert akkor felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradék elfogyjon.