Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A visszérgyulladás tünetei: komolyan kell venni!

Érdekességek2023. szeptember 05.

Fotó: 123rf.com

A felületes vénák gyulladását a köznyelv gyakran nevezi trombózisnak, és legtöbbször banális elváltozásnak tartja. 

A beteg a vénás panaszaival jelentkezhet háziorvosánál csakúgy, mint a bőrgyógyászati, sebészeti, érsebészeti, belgyógyászati, nőgyógyászati, onkológiai vagy gerontológiai szakrendeléseken.

Kezelésében – attól függően, hogy kinél jelentkezik először a páciens – több út látszik járhatónak. A különböző kenőcsök, gyulladáscsökkentők javaslatától a sürgősen elvégzendő műtétig számos lehetőség áll rendelkezésre, mindezeknek az elváltozás kiterjedése, elhelyezkedése szabhat határokat.

Mik a legfontosabb tünetek?

A felületes vénák mentén piros bőr, fájdalom, nemritkán duzzanat jelentkezik. A beteg gyakran vizes ruhával napokon, heteken keresztül igyekszik otthonában gyógyítani „felületes trombózisát”, majd gyakran akkor keresi fel orvosát, amikor a fájdalmas vörös kötegezettség a combján végighaladva már a lágyékhajlatnál tapintható.

• A mindennapi gyakorlatban a lábszáron és a comb alsó harmadán megjelent elváltozásokra az első vizsgálat során kenőcsöket, jegelést javaslunk, s a végtag pólyázása mellett arra kérjük a beteget, hogy járkáljon (korábban bevett szokás volt, hogy a betegnek ágynyugalmat javasoltak, amellyel előidézték a mélyvénás trombózis kialakulását!).

• Kiterjedtebb, fájdalmas formáknál, vagy amikor a gyulladt köteg felső határa megközelíti a lágyékhajlati, vagy térdhajlati beömlést, sürgős műtét mellett döntünk.

A klinikai tünetek, a betegek panaszainak színes skálája ma sem változott az elmúlt évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt leírtakhoz képest. 


Fotó: 123rf.com

A visszérgyulladást John Hunter már 1775-ben felfedezte, csakúgy, mint a tüdőembóliát.

A tapasztalatok már évszázadokkal ezelőtt azt mutatták, hogy a vénafal görcse folytán a fal elég szorosan rátapadhat a kialakult vérrögre, így lényegében megakadályozhatja annak tovaterjedését. Emiatt sokan úgy gondolták, hogy ebben a betegségben az embóliaveszély elhanyagolható.

Napjainkban is több helyen csupán egy bőrtünetnek, leginkább bőrgyógyászati elváltozásnak tartják, s ennek megfelelően kezelik, pedig komolyan kell venni a visszatérő problémák és a szövődmények miatt is.

Az átlagnépesség 3–11%-ában fordul elő, a nők körében valamivel gyakrabban, mint a férfiaknál, és az életkor előrehaladtával az előfordulása emelkedő tendenciát mutat.

Dr. Nagy Imre
sebész, érsebész főorvos


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.

Ha gyengül a sugár

2026. szeptember 19.

A férfiak tabutémái közé tartozik a prosztata, még inkább annak vizsgálata, ellenõrzése. Ám a férfiasságát az ilyen jellegû "titkolózással" az erõsebbik nem nem tudja megvédeni, sõt... Épp a komolyabb, és nehezebben is gyógyítható problémák elkerülése miatt fontos, hogy a férfiak beszéljenek - ha másnak nem is, az orvosnak, de neki mielõbb - a tünnetekrõl, illetve hogy negyven éves kor felett rendszeresen vegyenek részt szûrõvizsgálaton.

A szûrés sok késõbbi betegséget képes megelõzni. Felismerhetõvé teszi a prosztata-megnagyobbodást már a kezdeti stádiumban, illetve segítségével lehetõség adódik az ennél sokkal veszélyesebb prosztatarák korai stádiumának kiszûrésére is.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata-hiperplázia, BPH) kellemetlen panaszokat okozó betegség, mely a 60 évesnél idõsebb férfiak több mint felénél kialakul.

A betegséggel és az általa okozott panaszokkal azonban nem kell szükségszerûen együtt élni. A folyamat megállítható, sõt akár vissza is fordítható...