Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A vitaminfogyasztás napirendje

Érdekességek2023. április 05.

Gyakran olvashatunk arról, hogy a rendszeres testmozgás, valamint a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag táplálkozás az egészséges életmód alapja. Vajon mikor együnk zöldséget, gyümölcsöt? Mikor hasznosul leginkább a vitaminkomplexum a szervezetünkben? Erről kérdeztük Szász Máté biológust, a Scitec Nutrition szakértőjét.

Fotó: pixabay.comBár vitamin- és ásványianyagbevitel szempontjából a friss, nyers zöldségek és gyümölcsök egyaránt nagyon egészségesek, nem egyformán építik szervezetünket. Zöldséget fogyaszthatunk bármikor, hiszen többségük könnyen emészthető és alacsony kalóriatartalmú. Sőt, akkor teszünk legtöbbet alakunkért, ha a nap utolsó étkezése, a vacsoránk nagy része inkább zöldségből áll.

A gyümölcsökkel már más a helyzet. Egy finom, édes barackkal vagy banánnal ugyan kiválthatjuk az ebéd utáni hizlaló desszertet, de édes íze azt is jelzi, hogy magasabb a gyümölcscukor benne, mint mondjuk egy savanykás almában.  „Gyümölcsöket bátran fogyaszthatunk, de nem szabad megfeledkeznünk azok cukortartalmáról. Az édes, magas rost tartalmú gyümölcsöket célszerű a fő étkezésektől elkülönítve, külön időpontban fogyasztani – javasolja a szakértő –, így kevésbé terheljük emésztőrendszerünket, és hatékonyabban szívódhatnak fel az értékes tápanyagok, vitaminok.”

Egy pohár víz segíti a felszívódást

A zsírban oldódó vitaminok (például D-vitamin, E-vitamin) felszívódására rásegíthetünk, ha azokat olyan táplálék mellett fogyasztjuk el, amely sok zsiradékot tartalmaz. A vízben oldódó vitaminoknál (C-és B-vitaminok) értelemszerűen folyadékra van szükségünk. „Gondoljunk mindig arra, hogy egy nagy pohár víz mellett hasznosul leginkább az étkezést kiegészítő tablettánk” – tanácsolja a szakértő.

Egy ideális világban, amelyben mindenki kizárólag friss és minőségi zöldséggel, gyümölccsel, sovány húsokkal és sok belsőséggel lakna jól, nem lenne szükség multivitaminokra. Aki a mindennapokban így étkezik, elméletileg nem igényel különösebb plusz vitamint. Még számára is kivétel azon időszak, amikor beteg vagy betegségből lábadozik, rendszeres edzésmunkát végez, gyermeket vár, éjszakázik, vagy túl sok stressz éri.

Legnagyobb vitaminigényük a gyermekeknek van, főként serdülőkorban, ekkor épül be ugyanis a szervezetbe a legtöbb tápanyag. Időskorban pedig a bél felszívó funkciója lesz gyengébb, ezért ilyenkor az átlagosnál kevesebb vitamin és ásványi anyag hasznosul, ezért jobban oda kell figyelni a rendszeres pótlásukra” – mondja Szász Máté biológus.

Fontos leszögezni, hogy vitaminigényünket nem az időjárás, hanem főként az anyagcserénk befolyásolja. Rendszeres, heti 2-3 intenzív edzés mellett például már mindenképpen ajánlott multivitamin készítmények fogyasztása, amelyek nem csak aktívan tartanak, de a regenerációban is fontos szerepet játszanak. „A vitaminfogyasztásod mennyiségét és napirendjét tehát elsősorban az életviteled és étrended határozza meg!” – tanácsolja a Scitec Nutrition szakértője.


Talán a multi sem elég?

A multivitamin önmagában nem is mindig elég. Vannak olyan vitaminok, ásványi anyagok, amelyeket időnként önmagukban, akár multivitamin mellett is fogyaszthatunk.

Például megfázáskor magasabb dózisú C-vitaminnal, cinkkel és echinacea-kivonattal segíthetjük legyengült immunrendszerünk munkáját. „Az aktívan sportolók C-vitaminnal gyorsan és hatékonyan csökkenthetik akár az izomlázat is, ha vitamanadagjukat edzés után veszik be”- javasolja Szász Máté, aki számos olimpikon felkészítésében is részt vesz.

A másik kulcsfontosságú, immunvédő vitaminunk a D-vitamin, amelyet kizárólag élelmiszerforrásból nem tudunk pótolni, viszont szervezetünkben mért szintje igazoltan ok-okozati összefüggésben van a fertőzések gyakoriságával. Főként a téli, napfénymentes időszakban ürülhet ki szervezetünkből, ezért ilyenkor különösen fontos a pótlása. „Az is jó, ha a heti adagot egyben vesszük be (a napi javasolt mennyiség 2000-2500 Nemzetközi Egység), mert a szervezet azt tökéletesen tárolja – a túladagolás veszélye nélkül. Ezt a mennyiséget étrend-kiegészítő készítmények formájában ajánlott bevinni a szervezetbe késő ősztől kora tavaszig, kúraszerűen alkalmazva. ” – tanácsolja a Scitec Nutrition szakértője.

Fotó: pixabay.com

Vitamin és ásványi anyag: mi a különbség?

– Egyszerű példával élve: a vitamin az autóban a motor, az ásványi anyag pedig egy szegecs – magyarázza Szász Máté. – Az ásványi anyag (például Cink, Magnézium, Kalcium) egy elem, a vitaminok (például a C, D, B-vitaminok) pedig összetett molekulákból állnak. Szervezetünk számára mindkettő nagyon fontos, az egyes élettani folyamatokban együtt vesznek részt, de teljesen más a funkciójuk.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A viharasztma erős rohamot válthat ki – főként nem jól kezelt betegeknél

2025. május 31.



Az elmúlt hetekben meglepően erős viharok vonultak végig hazánkon, amelyek nem csak a villámcsapás miatt jelenthetnek veszélyt. A viharasztma nevű jelenségre főként 2016-ban figyelhettünk fel, amikor több, mint 9000 ember került sürgősségi osztályra súlyos asztmás tünetek miatt egy nagy vihar következtében Ausztráliában. De vajon miért súlyosbodhatnak az asztmás tünetek éppen bizonyos időszakok viharai alatt, és miért veszélyeztethetik különösen azokat, akiknek nem jól karbantartott betegségük van? Dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont tüdőgyógyásza, allergológus.

A viharasztma körülményei rohamot provokálhatnak

A különös viharasztma kifejezés azt a jelenséget írja le, amikor is az asztmás roham a vihar kapcsán, vihar után alakul ki. Ez nem csak eleve asztmás betegeknél történhet meg, de allergiásoknál (szénanáthásoknál) is, sőt, az említett ausztrál esetben olyanok is rohammal küzdöttek, akiknek korábban nem is volt asztmájuk. Az orrfolyással, tüsszögéssel, szemviszketéssel, torokkaparással járó szezonális allergia egyébként is gyakran súlyosbodik tavasszal, nyáron, kora ősszel, és különösen erős tüneteket mutathat nagyobb viharok után. De miért is? Hiszen az eső általában csökkenti a pollenkoncentrációt, kitisztítja a levegőt, és az asztmások általában azt tapasztalják, enyhülnek a tüneteik eső után. A viharasztma esetében azonban sajátos körülmények vannak jelen.
– A hideg, lefelé irányuló légáramlás koncentrálja a levegőben keringő részecskéket, így a pollent és a penészgombaspórát is.
– Ezek a részecskék a felhőkbe sodródnak, ahol magas a páratartalom.
– A felhőkben ez a magas páratartalom a széllel és a villámlással együtt olyan apró részekre őrli fel a részecskéket, amelyek könnyebben bejutnak az orrba, az orrmelléküregekbe és a tüdőbe.
– A széllökések ráadásul összesűrítik a részecskéket, így nagy mennyiséget lehet belélegezni belőlük.
– Viharmentes időben a sértetlen pollenszemek általában a felső légutak területére jutnak el, és kevésbé kerülnek be a mélyebb légutak, a tüdő területére. Viharasztma esetén azonban a körülmények szerencsétlen összjátéka folytán hevesebb allergiás reakciót és súlyosabb asztmás rohamokat is kiválthat a szélsőséges időjárás. Ezért allergiás és asztmás betegeknek a viharok időszakában javasolt bezárt ablakok mellett beltéren tartózkodni – foglalja össze Potecz doktornő.

Bőrdaganatokról röviden

2025. május 30.

A napozás bármely évszakban jólesik, de vigyázat, a mértéktelen napozás a melanoma kialakulásának valószínűségét növeli! Bár mindenki fél a bőrdaganatoktól, mégis sokan nem veszik komolyan a megelőzést.

A bőrdaganatok között szerencsére sok jóindulatú is van, a leggyakoribbak a következők:

Anyajegyek – sokszor veleszületett, máskor később megjelenő elváltozások, melyek színben és felszínben is eltérnek a környezetüktől. Legnagyobb jelentősége a festékes anyajegyeknek van, mivel egy részük rosszindulatúan átalakulhat, különösen a sérülésnek kitett helyeken. Ha méret-, alak- vagy színváltozást, az anyajegy környezetében csomóképződést észlelünk, azonnal szakemberhez kell fordulni.

Papillomák – inkább idősebb korban jelentkeznek, főleg a nyakon és a karon. Ez egy eleinte sárgásbarna, majd egyre sötétebb, morzsalékony, szemölcsös felszínű növedék. Elsősorban esztétikai problémát okoz, és megfelelő módszerrel könnyen eltávolítható.

Keloid – főleg fiatal felnőtteken, valamilyen sérülés vagy műtét helyén keletkező, tömött tapintatú, vörös, a környező bőr felé rákollószerű „lábakat” képező, fényes felszínű daganat, ami időben kezelve jó eredménnyel gyógyítható. Vannak olyan elváltozások is, melyek szövettanilag már rosszindulatúak, de korai felismerésük a gyógyulás esélyét jelentősen növeli! Ilyenek:

Alapsejtes bőrrák – eleinte kis fénylő, széli részén értágulatokkal tarkított növedék. Áttétet nem képez, ám a környező szöveteket roncsolhatja. Sebészi módszerrel, röntgenbesugárzással és egyéb, speciális módszerekkel kezelhető.

Elszarusodó laphámrák – legtöbbször az arcon, nyakon, kézháton alakul ki, enyhén kiemelkedő, sárgásbarna színű, elszarusodó felszínű daganat. Gyorsan növekszik és áttétet is képez, ezért mielőbbi sebészi eltávolítása ajánlott.

Melanoma – a bőr festéktermelő sejtjeiből, általában ép területen alakul ki, de meglévő festékes anyajegyekből is elfajulhat. Száma az utóbbi években növekszik, középkorúakon és fiatalokon is előfordul, színe világosbarnától a kékesfeketéig terjed. Áttétet képez, kezelése műtéti, kiegészítve más lehetőségekkel, besugárzással és infúziós kezeléssel.

Csak egy kis fejfájás?

2025. május 30.



Nem szabad bagatellizálni!

Mi, emberek eléggé kényelmesek vagyunk. Ha fáj a fejünk, bekapunk egy pirulát, és kész. A reklámok is ezt sugallják. Ha hetente fáj a fejünk, hetente tesszük ugyanezt. Pedig nagyobb körültekintéssel kellene kezelni ezt a tünetet.

Miért van az, hogy egy fogfájásnál előbb-utóbb elmegyünk a fogorvoshoz, egy fejfájásnál, akár legyen az hetente többször is, nem megyünk? Dr. Szok Délia neurológus, az egyik legismertebb fejfájás-specialista mondja el erről a véleményét.

– A fejfájás egy panasz. Mégpedig nagyon gyakori panasz. Mindenkinél előfordul az élete során. A kérdés az, hogy milyen gyakorisággal és milyen erősséggel. Ha nem elviselhetetlen, akkor jön a fájdalomcsillapító. Mert ezeket recept nélkül meg lehet venni, de ezzel a kontroll is eltűnik, és kialakulhat egy hozzászokás, ami már igen veszélyes egészségügyi probléma. A fejfájással élő személyek akár egész életük során sem jutnak el amiatt orvoshoz. Nem is említik az orvosnak, hogy ilyen panaszuk van, hanem öngyógyítással kezelik a fájdalmat. Pedig már az sem mindegy, milyen típusú a fejfájás. Lehet féloldali, lüktető, hányingerrel társuló – ez migrénes jellegű, vagy kétoldali, körkörös, feszítő-nyomó – ez a tenziós típusú fejfájásra jellegzetes.

Van, amelyik hirtelen kezdetű, főleg egy nem fejfájós egyénnél, vagy időskorban jelentkezik először – ezek veszélyre felhívó jelek. Hirtelen kezdődő, erős fejfájás fokozódó fájdalommal, amely fájdalomcsillapítókra nem múlik. Ez egy tipikus tüneti fejfájás, aminek valamilyen szervi ok állhat a hátterében. Ez lehet valamilyen agyi betegség, de lehet akár zöldhályog, vagy magas vérnyomás is. Ezt mindenképpen ki kell deríteni, mert magát az okot kell kezelni, és akkor a fejfájás mint kísérő tünet is elmúlik. Ilyenkor kivizsgálás javasolt. A háziorvos utalja majd tovább a beteget a szakterületekre, köztük a neurológiára, ami a fejfájás vizsgálati helye.