Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A vitaminok és a koronavírus

Érdekességek2020. november 15.

Fotó: pixabay.com

A koronavírus-pandémia kapcsán a vizsgálatok fókuszába kerültek azok a vitaminok, amelyek erősíthetik az immunrendszer funkcióit, és hozzájárulhatnak a fertőzések megelőzéséhez, könnyebb legyőzéséhez.

Az immunrendszer erősítésében szerepet játszó vitaminok közül a laikusok általában a C-vitamint nevezik meg elsőként. Noha tény, hogy a C-vitamin szerepet kap az immunrendszer funkcióinak támogatásában, nem szabad megfeledkezni arról, hogy az A-, a B- vagy a D-vitaminok szerepe legalább ennyire fontos lehet.

A-vitamin
Az A-vitamin szervezetbeni funkcióinak a részletes megismerése a jövőben hozzásegíthet a különféle fertőzésekkel szembeni védekezési folyamatok hatékonyabbá tételéhez [1].

B-vitaminok
A vitaminok hiánya, különösen a B6- és a B12-vitamin alacsony szintje, befolyásolhatja azt, hogy az immunrendszer kellőképpen veszi-e fel a harcot a szervezetbe behatoló mikroorganizmusokkal szemben.

C-vitamin
A C-vitamin – mint ismert antioxidáns – védi a szervezet sejtjeit azoktól az oxidatív károsodásoktól, amelyeket az immunsejtek által termelt, a patogének elölése céljából előállított szabad gyökök jelentenek. Emellett a C-vitamin stimulálja a fehérvérsejtek termelődését, amelyek a baktériumok és a vírusok okozta „támadások” kivédésében játszanak szerepet.

D-vitamin
Mivel a D-vitamin előnyösen befolyásolja az immunrendszer működését, a felső légúti megbetegedések (pl. influenza, tuberkulózis) megelőzésében is szerepe lehet. A D-vitamin adagolása akár 42%-kal csökkentheti a légúti infekciók előfordulási gyakoriságát.


Az új típusú koronavírus-járvány kapcsán is a vizsgálatok középpontjába került a D-vitamin, ugyanis úgy vélik, hogy a D-vitamin pótlása, a megfelelő D-vitamin-ellátottság a Covid-19-fertőzéssel szemben is immunerősítő hatású lehet.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész
Dr. Budai Lívia PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ezeket ne dobja a WC-be!

2026. február 06.

A városi csatornarendszereket jellemzően úgy építették meg, hogy az áramló szennyvíz mintegy „magával vigye” a bekerülő anyagokat. Ez akkor működik jól, ha folyamatos és erőteljes az áramlás. Azonban a fogyasztási szokások megváltozásával – a kevesebb vízhasználat, a több műszálas anyag és az egyszer használatos higiéniai termékek miatt – ez a feltétel sok helyen már nem adott.

A nedves törlőkendők, a konyhai törlők, a sminklemosó kendők, sőt, a női higiéniai termékek többsége egyáltalán nem bomlik le abban a néhány órában, amíg a szennyvíz a hálózatban halad.

Amikor ezek az anyagok a csatornába kerülnek, nem úgy viselkednek, mint a WC-papír, hanem szálas közeget képeznek, hálószerűen összetapadnak, és erre a vázra a zsiradék és a szennyeződés odaragad. Az így kialakult szálasanyagtömeg, ha leszűkíti a csőszakaszt vagy egy szivattyúban elakad, leállíthatja a rendszer működését.

A taktilis szenzoros érzékenység hatásai a fejlődésre

2026. február 06.

Előző cikkünkben olvashatott a taktilis feldolgozási zavar tüneteiről. A továbbiakban szó lesz arról, hogy a taktilis szenzoros érzékenység milyen hatással van a gyermek fejlődésére.

Szociális képességek


A túlérzékenység miatt a gyermek elszigetelődhet más gyerekektől, ami gátolja szociális készségei fejlődését.
Az érintések elkerülése miatt nehezen alakíthat ki baráti kapcsolatokat.


Érzelmi fejlődés


Az érzékenység frusztrációt és szorongást okozhat, ami negatívan befolyásolja az önértékelést és az érzelmi jóllétet.
A szorongás miatt előfordulhatnak hangulatingadozások és viselkedési problémák is.


Tanulmányi teljesítmény


A figyelemelterelés és az érzékszervi feldolgozás nehézségei miatt előfordulhatnak tanulási problémák.
A tanulási képességek csökkenése akadályozhatja őt abban, hogy sikeresen teljesítse iskolai feladatait.

Nem kötelezõ a téli lehangoltság

2026. február 05.

A napfényes órák csökkenése az endokrin rendszerben is változásokat idéz elõ.

A téli idõszakban szervezetünknek nem csak a hideggel és a különbözõ vírusok, baktériumok támadásaival kell szembenéznie, de meg kell bírkóznia a rövidebb és sötétebb nappalok által okozott változásokkal is. A napfényes órák csökkenése az endokrin rendszerben is változásokat idéz elõ - mondja Prof. Balázs Csaba, endokrinológus, a Budai Allergiaközpont szakértõje. A melatonin a tobozmirigy által termelt hormon, mely a napszakokhoz alkalmazkodó természetes alvási ciklus fenntartásáért felelõs. Termelõdése a sötétedés beköszöntével fokozódik, fény hatására pedig csökken.

A biológiai óra agyi központjának közvetlen idegi összeköttetése van a retinával (a szem ideg-hártyájával), így azonnali információkat kap a külvilág fényviszonyairól. De összeköttetésben áll a szintén cirkadián ritmusban mûködõ tobozmiriggyel is. Ha sok fényt kap – tehát ha az élettani körülmények között – „nappal" van, a melatonin termelés, s így annak szintje a vérben lényegesen alacsonyabb, mint „sötétben", azaz éjszaka. A melatonin termelõdés, illetve koncentrációjának „csúcsa" hajnali 4 óra körül van.