Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A vizsgadrukk 7 ellenszere

Érdekességek2022. január 20.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Vizsgaidőszak: tanulás. Kávé: literszámra. Étvágy: nem sok. Édesség: bármennyi. Halogatás: az van! Gyomorideg: mindennap. Átaludt éjszaka: egy sem. Sikerélmény?  

Talán nem létezik olyan diák, akit nem érintenek a fentiek legalább egyszer az életben. A vizsgák a teljesítményről szólnak, a megmérettetésről, a versenyről, a bizonyításról. Aki ilyenkor jó eredményt szeretne, az valamilyen szintű stresszt él át, ami segítheti vagy gátolhatja a siker elérésében.

Teljesítmény-szorongás görbe

A stressz elméletei között van egy, amely a megélt stressz intenzitását (az átélt szorongást) hasonlítja össze a teljesítménnyel. Ezen elmélet szerint, ha egyáltalán nincs szorongás, akkor nincsen, ami motiválná a személyt a jó teljesítményre, ezért az nem is lesz magas. Viszont az is gátolja a magasszintű teljesítményt, ha a szorongás túl nagy.

Jó hatással van a sikerre egy optimális szintű szorongás, ami jelen van, de nem gátolja a gondolkodást, figyelmet és a többi tanuláshoz szükséges folyamatot.

Akit jelenleg is érint a vizsgaidőszak és a vele járó szorongás, biztosan már sokmindent kipróbált: időben kezd el tanulni, még a vizsgák előtt; lecsökkenti az éjszaka átaludt órák számát; növeli a mindennap elfogyasztott kávé, redbull, cigaretta stb. adagját.


Íme 7 olyan megoldás, ami segíthet megelőzni a nagymértékű stresszt és sikerélményhez vezethet:

  1. Légzőgyakorlatok. Ha valakit már a vizsgák gondolatára is elkap egyfajta szorongás, például összeszorul a gyomra, megtanulhat különböző légzőgyakorlatokat, amelyeket hatékonyan lehet alkalmazni a krízishelyzetben. A legegyszerűbb ilyen gyakorlat: lassan és mélyen belélegzünk, miközben elszámolunk 7-ig, utána még lassabban kilélegzünk, miközben elszámolunk 14-ig. Ezt párszor elismételjük és máris jobban tudunk koncentrálni az előttünk álló feladatokra.
     
  2. Kudarc-menedzsment. Sokszor annyira félünk a sikertelenségtől, hogy bele sem tudunk gondolni, mit jelentene számunkra a kudarc. Számomra nagy segítség stresszhelyzetben, ha elgondolom: „mi lehet a legrosszabb, ami történhet?” Sokszor ez nem is annyira rossz, mint gondolnánk. De ha igen, akkor felkészülhetünk arra, hogy mit teszünk, ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy szeretnénk. És ha felkészültünk, már nem félünk annyira.
     
  3. Jól megszervezett munka. Igen, ez is segíthet a vizsadrukk leküzdésében. Nézzük át, hogy mit kell megtennünk és szervezzük meg úgy, ahogy számunkra a legmegfelelőbb. Lehet, hogy egy vizsgára van két napunk, és 500 oldal olvasnivalónk. Döntsük el, hogy mi a megfelelőbb számunkra: elolvassuk az anyagot félig vagy csak bizonyos témákat tanulunk meg, esetleg átnézünk egy jegyzetet, ami segít a nagy kép megértésében És ha megvan a terv, vállaljuk érte a felelősséget.
     
  4. Pihenés az agynak. A vizsgaidőszak arról szól, hogy rengeteg mennyiségű anyagot próbálunk megjegyezni, általában túl kevés idő alatt. Ez nem könnyű, mivel az agyunknak is véges kapacitása van. Ezért, amikor azt érezzük, hogy lelassul az információ-feldolgozó képességünk, tartsunk szünetet és végezzünk valami olyan tevékenységet, ami nem jelent szellemi megerőltetést.
     
  5. Pihenés a léleknek. A stressz leküzdésében nagy szerepe van az olyan tevékenységeknek, amelyek a lelkünket kényeztetik: meghallgathatunk egy kellemes zenét, elolvashatunk egy verset vagy bármilyen más tevékenységet választhatunk, amely a lelkünkhöz szól.
     
  6. Aktivitás a testnek. Az agyi és lelki pihenéssel szemben, a testünknek mozgásra van szüksége, hogy ellenálljon a stresszoroknak. Szaladjunk egy keveset reggelente, tegyünk egy kellemes sétát vagy táncoljunk (ez utóbbit egyedül is lehet végezni, akár tükör előtt is, ha úgy tetszik).
     
  7. Relaxációs módszerek. Hatékony eszköz hosszútávon is a kezünkben, ha egy relaxációs módszert megtanulunk. Számomra sok változást hozott pl. az autogén tréning. Ez a módszer relaxál és energetizál is, igénytől függően. És ami a legjobb: egy életre szól.


Ha kicsit elgondolkodunk, még több módszert találhatunk arra, hogy megelőzzük vagy csökkentsük a vizsgákkal járó stresszt. Ami fontos, hogy mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb megoldást, ami az igényeihez, szokásaihoz, személyiségéhez legjobban illik.

Sok sikert!

(A szerző pszichoterapeuta) 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)