Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A vizsgadrukk 7 ellenszere

Érdekességek2022. január 20.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Vizsgaidőszak: tanulás. Kávé: literszámra. Étvágy: nem sok. Édesség: bármennyi. Halogatás: az van! Gyomorideg: mindennap. Átaludt éjszaka: egy sem. Sikerélmény?  

Talán nem létezik olyan diák, akit nem érintenek a fentiek legalább egyszer az életben. A vizsgák a teljesítményről szólnak, a megmérettetésről, a versenyről, a bizonyításról. Aki ilyenkor jó eredményt szeretne, az valamilyen szintű stresszt él át, ami segítheti vagy gátolhatja a siker elérésében.

Teljesítmény-szorongás görbe

A stressz elméletei között van egy, amely a megélt stressz intenzitását (az átélt szorongást) hasonlítja össze a teljesítménnyel. Ezen elmélet szerint, ha egyáltalán nincs szorongás, akkor nincsen, ami motiválná a személyt a jó teljesítményre, ezért az nem is lesz magas. Viszont az is gátolja a magasszintű teljesítményt, ha a szorongás túl nagy.

Jó hatással van a sikerre egy optimális szintű szorongás, ami jelen van, de nem gátolja a gondolkodást, figyelmet és a többi tanuláshoz szükséges folyamatot.

Akit jelenleg is érint a vizsgaidőszak és a vele járó szorongás, biztosan már sokmindent kipróbált: időben kezd el tanulni, még a vizsgák előtt; lecsökkenti az éjszaka átaludt órák számát; növeli a mindennap elfogyasztott kávé, redbull, cigaretta stb. adagját.


Íme 7 olyan megoldás, ami segíthet megelőzni a nagymértékű stresszt és sikerélményhez vezethet:

  1. Légzőgyakorlatok. Ha valakit már a vizsgák gondolatára is elkap egyfajta szorongás, például összeszorul a gyomra, megtanulhat különböző légzőgyakorlatokat, amelyeket hatékonyan lehet alkalmazni a krízishelyzetben. A legegyszerűbb ilyen gyakorlat: lassan és mélyen belélegzünk, miközben elszámolunk 7-ig, utána még lassabban kilélegzünk, miközben elszámolunk 14-ig. Ezt párszor elismételjük és máris jobban tudunk koncentrálni az előttünk álló feladatokra.
     
  2. Kudarc-menedzsment. Sokszor annyira félünk a sikertelenségtől, hogy bele sem tudunk gondolni, mit jelentene számunkra a kudarc. Számomra nagy segítség stresszhelyzetben, ha elgondolom: „mi lehet a legrosszabb, ami történhet?” Sokszor ez nem is annyira rossz, mint gondolnánk. De ha igen, akkor felkészülhetünk arra, hogy mit teszünk, ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy szeretnénk. És ha felkészültünk, már nem félünk annyira.
     
  3. Jól megszervezett munka. Igen, ez is segíthet a vizsadrukk leküzdésében. Nézzük át, hogy mit kell megtennünk és szervezzük meg úgy, ahogy számunkra a legmegfelelőbb. Lehet, hogy egy vizsgára van két napunk, és 500 oldal olvasnivalónk. Döntsük el, hogy mi a megfelelőbb számunkra: elolvassuk az anyagot félig vagy csak bizonyos témákat tanulunk meg, esetleg átnézünk egy jegyzetet, ami segít a nagy kép megértésében És ha megvan a terv, vállaljuk érte a felelősséget.
     
  4. Pihenés az agynak. A vizsgaidőszak arról szól, hogy rengeteg mennyiségű anyagot próbálunk megjegyezni, általában túl kevés idő alatt. Ez nem könnyű, mivel az agyunknak is véges kapacitása van. Ezért, amikor azt érezzük, hogy lelassul az információ-feldolgozó képességünk, tartsunk szünetet és végezzünk valami olyan tevékenységet, ami nem jelent szellemi megerőltetést.
     
  5. Pihenés a léleknek. A stressz leküzdésében nagy szerepe van az olyan tevékenységeknek, amelyek a lelkünket kényeztetik: meghallgathatunk egy kellemes zenét, elolvashatunk egy verset vagy bármilyen más tevékenységet választhatunk, amely a lelkünkhöz szól.
     
  6. Aktivitás a testnek. Az agyi és lelki pihenéssel szemben, a testünknek mozgásra van szüksége, hogy ellenálljon a stresszoroknak. Szaladjunk egy keveset reggelente, tegyünk egy kellemes sétát vagy táncoljunk (ez utóbbit egyedül is lehet végezni, akár tükör előtt is, ha úgy tetszik).
     
  7. Relaxációs módszerek. Hatékony eszköz hosszútávon is a kezünkben, ha egy relaxációs módszert megtanulunk. Számomra sok változást hozott pl. az autogén tréning. Ez a módszer relaxál és energetizál is, igénytől függően. És ami a legjobb: egy életre szól.


Ha kicsit elgondolkodunk, még több módszert találhatunk arra, hogy megelőzzük vagy csökkentsük a vizsgákkal járó stresszt. Ami fontos, hogy mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb megoldást, ami az igényeihez, szokásaihoz, személyiségéhez legjobban illik.

Sok sikert!

(A szerző pszichoterapeuta) 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.

Csípőkopás, csípőfájdalom

2026. március 16.

Sajnos a gerinc betegségei, a csigolyák deformitásai után a csípő fájdalma, kopása, szerkezeti elváltozása is igen gyakori, viszont kevésbé kerül időben kezelésre, valamiért ugyanis ezt a fájdalmat tovább és jobban tűrik az emberek… elég helytelenül!

A tünetek elsődleges tünet lehet a reggeli ízületi merevség, napközben jelentkező csípőfájdalom mozgatásra (főleg terpesztésre, oldalra emelésre, forgatásra), járási nehezítettség, ami leginkább lépcsőn járáskor jellemző.

A combizmok merevsége és a farizmok, a csípő körüli izmok túlzott feszessége lehet előzmény vagy tünet. A mozgásszervi problémák mellett jelentkezhetnek idegi eredetű fájdalmak is, ezek általában hirtelen nyilalló érzések vagy állandó, csípő körüli, illetve szúró vagy zsibbadó fájdalmak lehetnek. Sok tünete van ennek a betegségnek, ez részben jó, mert ezáltal talán korábban észrevehető, felismerhető, másrészt rossz, mert a tapasztalatom szerint a beteg kivárja a legutolsó stádiumot is, és akkor fordul szakemberhez, amikor egy szép csokornyi tünettel rendelkezik.

Ennek a tünetegyüttesnek a kezelése azonban késői stádiumban már nem olyan egyszerű!