Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A xilites rágógumi véd a középfülgyulladástól?

Érdekességek2019. december 30.

Fotó: 123rf.com

A xilittel (más néven: xilitollal vagy nyírfacukorral) édesített rágógumik rágásával körülbelül minden negyedik középfülgyulladás kivédhető.

Kutatási eredmények támasztják alá azt, hogy bizonyos fajta rágógumik segítenek a gyermekkorban gyakorinak számító középfülgyulladás (otitis media) megelőzésében is. 

Újabban a rágógumik édesítésére a fogszuvasodást okozó szacharóz (azaz répacukor) helyett a fogbarát xilitet használják. A xilit a szájban található baktériumok savtermelését és növekedését gátolja, ezért kevesebb baktérium tud a szájüregből a középfülbe vándorolni, azaz a fülben csak kevés kórokozó lesz jelen. Emiatt a bakteriális középfülgyulladás gyakorisága csökken.

Mintegy 1800 tizenkét év alatti gyermeket vontak be abba a vizsgálatba, ami során vagy rágógumit vagy szopogatótablettát vagy édes ízű szirupot kaptak a gyermekek (mindhárom tesztelt forma esetén xilites és xilitmentes készítményeket is vizsgáltak, azaz összesen hatféle „kezelés” létezett). A xilites készítményeknél az elfogyasztott napi xilitmennyiség kb. 8–10 g volt. Lényeges tudni, hogy hasonló mennyiségű xilitet fogyaszt el az a gyermek vagy felnőtt is, aki a kereskedelemben kapható xilites rágógumikat rágja.

A vizsgálatok 2-3 hónapon keresztül zajlottak, közben a gyermekeknek minden nap többször kellett a tesztelendő készítményből fogyasztani. 

Megállapítható, hogy a valamilyen formában (rágógumi, szopogatótabletta vagy szirup) xilitet kapó gyermekeknél a középfülgyulladás gyakorisága mintegy 25%-kal kisebb volt, mint a xilitet nem kapó társaiknál.


A xilites rágógumi, a xilites szopogató tabletta és a xilites szirup összehasonlításában a rágógumi bizonyult a leghatékonyabbnak a középgyulladás megelőzése szempontjából. 

Az, hogy a xilit a megelőzésben sikeresnek bizonyult, nem jelenti automatikusan azt, hogy a már kialakult középfülgyulladás esetén is alkalmas gyógyír lenne. Olyannyira nem, hogy egy 1300, felső légúti fertőzésben szenvedő gyermek bevonásával végzett vizsgálat alapján semmiféle különbséget nem találtak a xilites rágógumit kapó és az azt nem rágó gyermekek gyógyulási arányait/szövődményeit illetően. Azaz, ha már kialakult a felső légúti fertőzés, akkor a xilites rágógumi rágása a fülre való átterjedés megelőzése szempontjából „eső után köpönyeg”.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.