Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A zabliszt jótékony hatásai

Érdekességek2023. november 21.

Fotó: pixabay.com

Ha reform receptekkel kísérletezünk, érdemes kipróbálni a zablisztet. Ízben és látványban a megszokotthoz hasonlót ígér, emellett fogyasztásának számos kedvező hatását is élvezhetjük.

A zabliszt a normál búzalisztnél fehérjében és rostban gazdagabb, alacsonyabb szénhidrát tartalma lassan szívódik fel. Mivel nem okoz hirtelen vércukorszint emelkedést, inzulinrezisztenciások és cukorbetegek is beilleszthetik az étrendjükbe – mondja Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa. Igazi különlegessége azonban béta-glükán tartalmában rejlik. A vízben oldódó élelmi rost elősegíti a normál bélműködést, a bélbaktériumok egyensúlyát és támogatja az immunrendszer működését. Rendszeres, megfelelő mennyiségű – napi 3 gramm béta-glükán – fogyasztás csökkenti a vér koleszterinszintjét.

A zabliszt fogyasztása mindenki számára ajánlható, érdemes a főzés során kísérleteznünk vele. A tapasztalatok alapján, sütések alkalmával a hagyományos búzaliszthez teljesen hasonlóan viselkedik, jól használható piskóta készítésére is. A teljes kiőrlésű lisztekhez képest rosttartalma alacsonyabb, ezért érdemes zabkorpával kiegészíteni az ételeket, mint ahogyan az alábbi, reform meggyes piskóta esetében is.


Fotó: pixabay.com

Hozzávalók:
– 140 g zabpehelyliszt
– 60 g zabkorpa
– 80 g xilit
– 8 db tojás
– 200 g kimagozott meggy
– 2 kávéskanál sütőpor
– fél kávéskanál fahéj
– késhegynyi szegfűszeg

Elkészítés:

Első lépésben szétválasztjuk a tojásokat, külön edénybe tesszük a sárgáját és a fehérjét. A tojások sárgájához hozzáadjuk a xilitet, és fehéredésig keverjük. Ezt követően apránként adagoljuk hozzá a zabpehelylisztet, zabkorpát, sütőport és fűszereket. Ha nem elég folyékony a massza, akkor kevés vizet keverünk hozzá. A tésztát a fehérjék kemény habjával lazítjuk, és végül a kimagozott, lecsepegtetett meggyet is a tésztához keverjük. Sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük a tésztát, és 160 fokra előmelegített sütőben 30-40 perc alatt készre sütjük.

Jó étvágyat kívánunk!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)