Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Achilles-ín – valóban testünk leggyengébb pontja?

Érdekességek2021. december 19.

Fotó: gettyimages.com

A középkorúakat és a visszavonult élsportolókat is fokozottan fenyegeti a rettegett Achilles-ín-szakadás! Rettegett, mert legtöbbször operálni kell és hosszú a gyógyulási ideje. Nem árt tehát szót ejteni a kezelés legfontosabb szempontjairól!

A hirtelen terhelésre, irányváltoztatásra létrejövő Achilles-ín-szakadás három helyen szokott kialakulni: az ín-vádliizom átmenetnél, a sarokcsonti tapadástól 2–7 cm-re, és közvetlenül a csontos rögzülésnél.

A tünetek jellegzetesek

A sérülés magasságában a bőr besüppedt, ujjunkat befogadó folytonossági hiány tapintható az ín állományában. A sérült lábát a talp felé hajlítani egyáltalán nem, vagy csak alig tudja, lábujjhegyre állni képtelen.

Segít a kórisme felállításában az úgynevezett Thompson-teszt: térdeplő helyzetben az ágy, vagy vizsgálóasztal szélén kissé lelógó lábfejjel ellenőrizzük, mindkét oldalon nyomást gyakorolva az ín-izom átmenetre. Az ép oldalon kiváltható, szakadt ínnál viszont nincs lábhajlítás a talp felé.

Kezelési lehetőségek

A kezelés szinte mindig műtéti, a konzervatív módszert csak kivételes esetben alkalmazzuk. A szakadt inat speciális öltésekkel egyesítjük, ma több helyen alkalmazzák a fedett varrattechnikát is. A gipszrögzítés általában 6 hét, ebből 3 hét talp felé hajlított helyzetű, terhelés nélkül, majd derékszögű járógipsz további 3 hétre. Megfelelő esetben választhatjuk a gipszet kiváltó műanyag rögzítősínt is.

Az utókezelés Achilles-ín-szakadás esetén is nagyon fontos! Már a gipszrögzítésben végezhetők úgynevezett innervációs (beidegzési) gyakorlatok, a gipszlevételt követően pedig azonnal megkezdődik a fokozatos gyógytorna. Előfordul, hogy a sérült csak későn kerül műtétre, ilyenkor külön erre a célra kifejlesztett plasztikai megoldásokat választunk.


Ezért fontos a bemelegítés

Közismert tény, hogy az Achilles-ín-szakadás viszonylag gyakori sportsérülés, a jó hír viszont az, hogy szakszerű ellátással és utókezeléssel jól gyógyul. A sérülés kialakulási valószínűségének csökkentésére olvasóimnak azt tanácsolom, hogy – bár ezt a sérülést 100%-ban megelőzni nem lehet – sportolás előtt mindig alaposan melegítsenek be! Ha pedig ennek ellenére mégis megtörténne a baj, a szakszerű ellátás érdekében mielőbb forduljanak szakorvoshoz!

Dr. Boross György
drboross@drboross.com
www.drboross.com


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.

Csak ne nassolnék annyit...

2026. június 17.

Rossz táplálkozási szokásaink

Munkahelyen vagy otthon, étkezések között vagy tévénézés közben, vendégségben vagy a késve érkezõ baráti társaságot várva - nassolhatunk mindenütt és a nap minden szakában, alkalomban nincs hiány... Könnyen kísértésbe esünk, és "meggyõzzük magunkat" róla, mert a rágcsálnivaló rendszerint kéznél van. Pedig a nassolást nem szabad túlzásba vinni, még kevésbé rendszeressé tenni! Néhány megoldás a fölösleges "ropogtatás" csökkentésére vagy elkerülésére.

Hiába a sok figyelmeztetés és ellenvetés, táplálkozási szakemberek intelmei, a nassolásnak egyre több buzgó követõje akad... Egy kis rágcsálni való igazán nem árthat délutánonként vagy éppen este, a tv elõtt ülve - vélik sokan -, pedig tévednek: a rendszeres "ropogtatás" vagy "egy kis plusz" a hûtõszekrénybõl nem marad negatív következmények nélkül egészségünkre nézve. Ezért hát tennünk kell ellene, illetve meg kell elõznünk ezt a fajta "függõséget"...

Szénanátha, légúti allergiák, gyulladások ellen

2026. június 17.

A légút érzékeny nyálkahártyáját folyamatosan érik támadások a beszippantott különféle porok (pl. virágpor), cigaretta és városi füstök, valamint a szinte mindenütt jelen lévõ vírusok és baktériumok által. Immunrendszerünk nyújt védelmet a káros hatásokkal szemben, ha azonban a szervezet legyengült, az immunrendszer nem képes megfelelõen ellensúlyozni a légutat ért káros hatásokat.

Torma, fokhagyma, gyömbér és antioxidánsok

A légút nyálkahártyája az irritációk és az immunreakciók eredményeként gyulladásba kerül, ami váladékozást, valamint a légutak tisztítását célzó reflexfolyamatot, köhögést eredményez. Elõfordul, hogy az immunrendszer túlzott mûködésbe jön. Például a szénanátha esetében, melyet virágporok, pollenszemcsék váltanak ki. A szervezet ellenreakciója olyan heves lehet, hogy légúti és szempanaszokat: köhögést, viszketésérzést, könnyezést, orrfolyást, görcsöt eredményezhet.