Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Aggasztóan sok kicsi vas- és D-vitamin-hiányos

Érdekességek2018. március 30.

A kisgyermekkori hiánybetegségek megfelelő étrenddel megelőzhetők!

A vas- és a D-vitamin-hiány a leggyakoribb gyermekkori hiánybetegség Közép-Kelet-Európában1. Bár Magyarország a régiós átlaghoz képest jobban teljesít, az eredmények nálunk sem megfelelők: az 1-3 éves korosztályban minden negyedik gyermeknek túl alacsony a vas-, és tízből hét babának túl alacsony a D-vitamin bevitele. 

Ezért nem mindegy, mit eszik a kicsi

Az élet első 1000 napja különösen fontos időszak az egészségfejlődés szempontjából: a helytelen táplálás miatt olyan hiányállapotok és betegségek alakulhatnak ki ekkor, amelyek végigkísérik a gyermek egész életét. A két leggyakoribb hiánybetegség a régióban a vashiány és a D-vitamin-hiány; a közép-kelet-európai kisgyermekek döntő többségét érinti. Mindez komoly problémát jelent, hiszen a vas kulcsszerepet játszik az agyfejlődésben, míg a megfelelő D-vitaminpótlás hozzájárul a csontok, az immunrendszer, valamint az idegrendszer fejlődéséhez és segít a gyermekkori cukorbetegség megelőzésében is.

A hiánybetegségek elkerülése érdekében egészséges, kiegyensúlyozott, D-vitaminban és vasban gazdag táplálkozás, valamint a D-vitamin képződéséhez elegendő idejű napfényen tartózkodás javasolt. Ugyanakkor a gyakorlatban ezen javaslatok követése gyakran nehezen kivitelezhető.


A tehéntej vas- és D-vitamin tartalma nincs összhangban a gyerekek szükségleteivel

A Nutricia Research támogatásával megvalósult IDea kutatás megerősíti, hogy kiegyensúlyozott, változatos étrend részeként a junior gyerekitalok ajánlás szerint történő napi fogyasztása hatékony módja a vas- és D-vitamin-hiány megelőzésének. A 12 hónapos kortól javasolt gyerekital egy tejalapú készítmény, melyet vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsítanak. A randomizált, kettős vak teszten alapuló kutatásban 12-36 hónapos kisgyermekeket vizsgáltak egy 20 hetes időszak során, akiknek egyik csoportja tehéntejet, másik csoportja úgynevezett junior gyerekitalt fogyasztott. A kutatás elején és végén szakértők ellenőrizték az érintett gyerekek vas és D-vitamin szintjét, aminek következtében pontos képet kaphattak a tehéntej és a junior gyerekitalok fogyasztásának hatásairól. A kizárólag tehéntejet fogyasztó gyermekek körében a kutatás végére megduplázódott a vashiányos esetek száma, a D-vitamin-hiányos gyermekek száma pedig bár enyhén, de szintén emelkedett a vizsgált időszakban. A junior gyerekitalt fogyasztók között a vashiányos esetek száma 58%-kal, míg a D-vitamin-hiányos gyermekek száma 78%-kal csökkent a kutatás végére. A vas- és D-vitamin-szintre gyakorolt jótékony hatás már 300 ml-nél is megmutatkozott, viszont mivel hazánkban 1 év felett 500 ml folyékony, tejalapú táplálék (anyatej, annak hiányában junior gyerekital) adása javasolt, ez még inkább biztosíthatja a kisgyermekek vitaminraktárainak feltöltését.

„Az egészséges életmódra való felkészülés már a fogantatás pillanatában elkezdődik. Az élet első 1000 napjában a gyermek méhen belüli, majd a születést követő optimális tápanyagellátása és táplálása különös jelentőséggel bír ebből a szempontból – mondta el az egészségügyi világnap alkalmából Dr. Tokodi István, gyermek-gasztroenterológus. „A kisgyermekkori vashiány főként étrend eredetű problémákra vezethető vissza. Ez sok esetben csak annyit jelent, hogy a baba válogatós, azaz bizonyos ízű és állagú ételeket elutasít. Az ízpreferenciák már a méhen belüli életben kialakulnak, ezért nagyon fontos, hogy a várandós anya étkezése kellően változatos legyen. Azok az ételek, amelyeket a terhesség alatt gyakran és szívesen fogyasztunk, születendő gyermekünk számára is könnyebben elfogadhatók, „szerethetők” lesznek. Így megelőzhetjük, hogy a baba étrendje túlzottan egyoldalúvá váljon. Ez ugyanis fontos tápanyagok, leggyakrabban például a vas rejtett hiányához, súlyosabb esetben pedig vashiányos vérszegénység kialakulásához vezethet. Egyéves kor felett napi 7 mg vas bevitelére van szükség, amit valamilyen formában mindenképpen pótolni kell. Ha a szülő legkitartóbb próbálkozása ellenére is elutasítja a kisded a húsféléket, próbálkozhatunk vasban gazdag zöldséglevekkel, vagy a korosztály igényei szerint kialakított gyerekitalokkal is.” – tette hozzá a szakértő.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Tabutéma: a széklet-visszatartási képtelenség

2026. március 02.

Legtöbben eltitkolják a problémát, pedig léteznek hatékony kezelések.

A székelési inkontinencia a székletürítés feletti kontroll elveszítése. A rendellenesség nyolcszor gyakrabban fordul elő nők, mint férfiak körében. Hazai adatok nem állnak rendelkezésünkre, ugyanakkor külföldi felmérések egy és 16 százalék közé teszik az érintettek arányát, például csak az Egyesült Államokban több mint egymillió embert érint ez az állapot. Ugyanakkor, nagyon sok eset marad rejtve, hiszen itt talán még a vizeletinkontinenciánál is erősebben jelentkezik a rendkívül erős szégyenérzet. Ezt az is jelzi, hogy a székletinkontinenciában szenvedők fele nem említi meg orvosának a problémáját. Sokakat a szégyenérzet mellett az is visszatart, hogy úgy gondolják, semmi nem segíthet rajtuk, holott számos hatásos kezelés áll rendelkezésre - figyelmeztet az InkoKlub Egyesület.

A végbél működését három dolog befolyásolja: a végbélzáró izmok nyomása, a végbél tároló kapacitása és a végbél érzékelése. A végbél záróizmai összehúzódnak, és így gátolják a széklet távozását a végbélből.

Zöldség, gyümölcs, és gabona fogyasztása időskorban

2026. március 02.

Az előző cikkben az időskori táplálkozásról volt szó. A továbbiakban a zöldség-, a gyümölcs-, és a gabonafogyasztás fontosságáról olvashat.

60 éves kor felett is naponta legalább 4 adag (összesen legalább 400 g), lehetőleg helyi és szezonális zöldség és gyümölcs javasolt, ebből legalább 1 adag nyersen.

Ennek elfogyasztása érdekében, akár minden étkezés tartalmazhat változatos formában, a lehető legkevesebb só, cukor és zsiradék hozzáadásával elkészítve, minél többféle zöldséget, gyümölcsöt. Az ajánlás kitér arra, hogy 1-1 adag burgonya tíz nap alatt legfeljebb öt alkalommal kerülhet a tányérra (lehetőleg zsírszegény formában elkészítve), olajos magvakból pedig heti 3-4 alkalommal 1-1 kis, zárt maréknyi fogyasztása javasolt, natúr formában, akár őrölve az ételekhez adva (az esetleges rágási, nyelési problémákra való tekintettel).

Diéta mellékhatásokkal

2026. március 01.

Egy rosszul kivitelezett fogyókúra, egy koplalásra vagy bizonyos tápanyagok, élelmiszertípusok teljes megvonására épített diéta számos kellemetlen tünettel, negatív következménnyel járhat. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa és Szarka Dorottya dietetikus ezekre és az egészséges életmódváltás jelentőségre hívta fel a figyelmet.

A médiában időről időre felbukkan néhány „divatos” fogyókúra, az interneten is  megszámlálhatatlan fogyókúrarecept kering. Feltehetően azért, mert egyik sem hoz száz százalékos sikert, és nagyok az egyéni különbségek. Minden fogyókúrázó másra esküszik, azt azonban tudni kell, hogy nemzetközileg elfogadott  fogyókúra nincs, bár vannak ajánlható étrendek, mint a mediterrán vagy DASH-diéta.  A dolog  ettől még bonyolult, hiszen más az elvárás egy túlsúlyos vagy elhízott, 2. típusú cukorbeteg, egy  infarktuson átesett és egy betegségben nem szenvedő elhízott ember diétája között! Sajnos, az orvostudomány még nem dolgozta ki  az erre vonatkozó protokollokat. Ráadásul a testsúly önmagában nem sokat jelen, a BMI pedig  időnként félrevezető, mert a zsír eloszlásáról, a test felépítésében szereplő izmokról, csontokról semmit sem mond. Ha azonban a precízebb meghatározások után bebizonyosodik, hogy a páciens valóban elhízott, tapasztalatom szerint elsődleges a szénhidrát csökkentése a testsúlycsökkentés szempontjából – mondta dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.

Éhezni nem szabad

Az éhezés, a böjtölés vagy az extra alacsony kalóriatartalmú táplálkozás hosszútávon egyértelműen egészségtelen. Az extrém kalóriamegvonás ugyan csökkenő testsúlyt eredményezhet, de az éhezés következtében a szervezet az izomszövetet is elkezdi lebontani. Az izmok leépülése azonban semmilyen szempontból nem előnyös, sőt, életmódváltás során egyértelműen kedvezőtlen.