Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Aggasztóan sok kicsi vas- és D-vitamin-hiányos

Érdekességek2018. március 30.

A kisgyermekkori hiánybetegségek megfelelő étrenddel megelőzhetők!

A vas- és a D-vitamin-hiány a leggyakoribb gyermekkori hiánybetegség Közép-Kelet-Európában1. Bár Magyarország a régiós átlaghoz képest jobban teljesít, az eredmények nálunk sem megfelelők: az 1-3 éves korosztályban minden negyedik gyermeknek túl alacsony a vas-, és tízből hét babának túl alacsony a D-vitamin bevitele. 

Ezért nem mindegy, mit eszik a kicsi

Az élet első 1000 napja különösen fontos időszak az egészségfejlődés szempontjából: a helytelen táplálás miatt olyan hiányállapotok és betegségek alakulhatnak ki ekkor, amelyek végigkísérik a gyermek egész életét. A két leggyakoribb hiánybetegség a régióban a vashiány és a D-vitamin-hiány; a közép-kelet-európai kisgyermekek döntő többségét érinti. Mindez komoly problémát jelent, hiszen a vas kulcsszerepet játszik az agyfejlődésben, míg a megfelelő D-vitaminpótlás hozzájárul a csontok, az immunrendszer, valamint az idegrendszer fejlődéséhez és segít a gyermekkori cukorbetegség megelőzésében is.

A hiánybetegségek elkerülése érdekében egészséges, kiegyensúlyozott, D-vitaminban és vasban gazdag táplálkozás, valamint a D-vitamin képződéséhez elegendő idejű napfényen tartózkodás javasolt. Ugyanakkor a gyakorlatban ezen javaslatok követése gyakran nehezen kivitelezhető.


A tehéntej vas- és D-vitamin tartalma nincs összhangban a gyerekek szükségleteivel

A Nutricia Research támogatásával megvalósult IDea kutatás megerősíti, hogy kiegyensúlyozott, változatos étrend részeként a junior gyerekitalok ajánlás szerint történő napi fogyasztása hatékony módja a vas- és D-vitamin-hiány megelőzésének. A 12 hónapos kortól javasolt gyerekital egy tejalapú készítmény, melyet vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsítanak. A randomizált, kettős vak teszten alapuló kutatásban 12-36 hónapos kisgyermekeket vizsgáltak egy 20 hetes időszak során, akiknek egyik csoportja tehéntejet, másik csoportja úgynevezett junior gyerekitalt fogyasztott. A kutatás elején és végén szakértők ellenőrizték az érintett gyerekek vas és D-vitamin szintjét, aminek következtében pontos képet kaphattak a tehéntej és a junior gyerekitalok fogyasztásának hatásairól. A kizárólag tehéntejet fogyasztó gyermekek körében a kutatás végére megduplázódott a vashiányos esetek száma, a D-vitamin-hiányos gyermekek száma pedig bár enyhén, de szintén emelkedett a vizsgált időszakban. A junior gyerekitalt fogyasztók között a vashiányos esetek száma 58%-kal, míg a D-vitamin-hiányos gyermekek száma 78%-kal csökkent a kutatás végére. A vas- és D-vitamin-szintre gyakorolt jótékony hatás már 300 ml-nél is megmutatkozott, viszont mivel hazánkban 1 év felett 500 ml folyékony, tejalapú táplálék (anyatej, annak hiányában junior gyerekital) adása javasolt, ez még inkább biztosíthatja a kisgyermekek vitaminraktárainak feltöltését.

„Az egészséges életmódra való felkészülés már a fogantatás pillanatában elkezdődik. Az élet első 1000 napjában a gyermek méhen belüli, majd a születést követő optimális tápanyagellátása és táplálása különös jelentőséggel bír ebből a szempontból – mondta el az egészségügyi világnap alkalmából Dr. Tokodi István, gyermek-gasztroenterológus. „A kisgyermekkori vashiány főként étrend eredetű problémákra vezethető vissza. Ez sok esetben csak annyit jelent, hogy a baba válogatós, azaz bizonyos ízű és állagú ételeket elutasít. Az ízpreferenciák már a méhen belüli életben kialakulnak, ezért nagyon fontos, hogy a várandós anya étkezése kellően változatos legyen. Azok az ételek, amelyeket a terhesség alatt gyakran és szívesen fogyasztunk, születendő gyermekünk számára is könnyebben elfogadhatók, „szerethetők” lesznek. Így megelőzhetjük, hogy a baba étrendje túlzottan egyoldalúvá váljon. Ez ugyanis fontos tápanyagok, leggyakrabban például a vas rejtett hiányához, súlyosabb esetben pedig vashiányos vérszegénység kialakulásához vezethet. Egyéves kor felett napi 7 mg vas bevitelére van szükség, amit valamilyen formában mindenképpen pótolni kell. Ha a szülő legkitartóbb próbálkozása ellenére is elutasítja a kisded a húsféléket, próbálkozhatunk vasban gazdag zöldséglevekkel, vagy a korosztály igényei szerint kialakított gyerekitalokkal is.” – tette hozzá a szakértő.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Milyen okai lehetnek a szájszárazságnak?

2026. augusztus 12.



A szájszárazság általában valamilyen más betegség tüneteként jelenik meg, de stresszhatás, vagy idegesség normális körülmények között is okozhatja a száj kiszáradását.

A száj immunvédekezésében a nyálnak fontos szerepe van, ezért a nyáltermelés csökkenésével a száj védekezőképessége legyengül. A gyenge védekezőképesség és az oxigén relatív hiánya, az anaerob (oxigént nem szerető) kénvegyületeket termelő baktériumok elszaporodásához vezet.

A nyál termelődésének a csökkenése a következő tüneteket okozhatja: 
• nyelési nehézség,
• repedezett ajak,
• ízérzési zavarok,
• repedezett, száraz nyelv,
• égő érzés a nyelven és a szájnyálkahártyán,
• szájfertőzések megjelenése,
• szárazságérzés a szájban és a garatban,
• fokozott hajlam a fogszuvasodásra,
• kellemetlen lehelet.

Több olyan gyógyszer ismert, amelyik képes negatívan befolyásolni a nyálmirigyek működését. A leggyakrabban a vérnyomás-csökkentők, vizelethajtók, antihisztaminok, fájdalomcsillapítók, és a depresszió elleni szerek hozhatók összefüggésbe a szájszárazsággal.

A tej - élet, erõ és egészség

2026. augusztus 12.

Miért jó, ha rendszeresen fogyasztunk tejtermékeket?

A tej a hús és a gabonafélék mellett legfontosabb táplálékunk, mi több: hosszú ideig az emlõsök kicsinyének egyedüli tápláléka.

Nem véletlenül, hiszen rengeteg fontos, az egészségünk szempontjából nélkülözhetetlen elemet tartalmaz.

A tej iránti vonzódást az õsember valószínûleg szó szerint az anyatejjel szívta magába, más emlõsök tejének fogyasztását pedig az állatok kicsinyeitõl leshette el. Nálunk a legelterjedtebb a tehéntej, de szûkebb környezetünkben a kecske és a birka is a jól tejelõ állatok közé sorolható. Az õsmagyarok gyakran fogyasztottak kancatejet, s ha egy kicsit kitekintünk, azt láthatjuk, hogy Ázsiában a jakot fejik, északon pedig a rénszarvast.

Ha szétveti a méreg...

2026. augusztus 11.

Az agresszió féken tartása rajtunk múlik!

Elönti az epe? Elsápad a méregtõl? Szétfeszíti a düh, szétveti a méreg? Rágja magát, eszi a fene? Még egy csepp, és kicsordul a pohár? Legszívesebben a "fejéhez vágna" valamit a másiknak? Ha gyakran érez így, valószínûleg rosszul kezeli a konfliktusokat!

Fontos felismerni, sérelmünk "vélt-e vagy valódi", haragunk jogos-e vagy inkább jogtalan? Mi vagyunk a hibásak a történtekért, vagy tényleg áldozatai vagyunk egy másik ember figyelmetlenségének, nemtörõdömségének, tapintatlanságának, szemtelenségének stb...

A nõk dolga valamivel nehezebb, számukra a verbális agresszió-levezetési csatornák sokkal inkább lezártak, mint a férfiak elõtt. Képzeljen el egy kedves, csinos vállalati vezetõnõt, aki vörös arccal, tajtékozva osztja ki beosztottait, amikor a határidõn túl sincs még kész a megbízó által megrendelt anyag. Ugye, majdhogynem elképzelhetetlen. A társadalmi normák által elõirányzott szerepstruktúrában a nõ szelíd, halk szavú, türelmes. A mérgelõdést, dühöngést, mint nõietlen megnyilvánulást, a köz elítéli. A nõk így szocializációs alapon inkább lenyelik mérgüket. Ha pedig kicsordul a pohár, akkor megkaphatják a "hisztérika" minõsítést. A férfiaktól azonban elvárt a határozottság, és sokkal inkább elfogadott az agresszió. A hangerõ és a testi erõ némelyek szemében a férfiasság bizonyítéka. Ha õk káromkodnak kiabálva, azon kevesebben akadnak fenn.