Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Agyi stimulációval sikerült “megfiatalítani” a memóriát

Érdekességek2022. január 24.

Fotó: pixabay.com

Az agy meghatározott helyének elektromos stimulációjával jelentős javulást értek el amerikai tudósok az úgynevezett munkamemóriában, bár egyelőre csak rövid időre – számolt be róla a BBC hírportálja.

A Bostoni Egyetem kutatócsoportja hatvanas, hetvenes éveikben járó emberek memóriáját a húszévesekéhez hasonló működésre bírta. A hatás a stimuláció leállása után még legalább 50 percig tartott

A munkamemóriát az emlékezet “vázlatfüzetének” is nevezik, itt tároljuk időlegesen az információt, például amikor hallás után írunk le egy telefonszámot, de a problémamegoldáshoz, a matematikai számításokhoz és a döntéshozáshoz is szükség van rá. “Lényegében itt található a tudat” – mondta Robert Reinhart, az egyetem professzora, a kutatócsoport tagja.

A munkamemória különbözik a hosszú távú emlékezettől, amely abban segít, hogy az ember felidézze az első iskolai napját vagy az esküvőjét. A munkamemória az öregedéssel romlik.

A Nature Neuroscience című szaklap friss számában közölt tanulmány szerzői 42 olyan résztvevővel dolgoztak, akik a 20-as éveikben, valamint 42 olyannak, akik a 60-as, 70-es éveikben jártak.

A kutatás során meg kellett találniuk a különbséget két kép között, melyeket egymás után nézhettek meg. A fiatalok gyorsabbak és pontosabbak voltak mindenféle agyi stimuláció nélkül.

Az idősebbeknek a stimuláció javította a teljesítményét. “Vissza tudjuk hozni az emlékezet fiatalkori működését, ami azért fontos, mert a világ népessége gyorsan öregszik és az idős emberek nagy nehézségekkel néznek szembe az élet minden területén, ami a munkamemória működésén alapszik. Ide tartozik az arcok felismerése, a térbeli tájékozódás, a rendszeres gyógyszerbevétel és a pénzügyi döntések is” – mondta Reinhart.

A kutatók az agy halántéki és a prefrontális régióira koncentráltak, amelyek szerepet játszanak a munkamemóriában. “Az agy olyan, mint egy karmester, aki az információt agyi hullámok útján továbbítja a zenekarnak. A kutatás azonban azt mutatta, hogy az agyi hullámok idővel elhangolódnak, a zenekar tagjai összevissza kezdenek játszani” – magyarázta a professzor.


Az agyi elektromos hullámokat EEG (elektroenkefalográfia) segítségével jegyezték fel. Elektromos stimulációt használtak, hogy erősítsék és újra összhangba hozzák a hullámokat.

Fotó: pixabay.com

A szakértők most nagyobb létszámú résztvevővel is el akarják végezni a kutatást, hogy lássák, megismételhetők-e az eredmények. Arra is kíváncsiak, hogy az eljárás segítheti-e az embereket a mindennapi életben.

A módszer akkor lenne igazán hasznos, ha a hatás tovább tartana 50 percnél vagy a technológiát hordozhatóvá alakítanák.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.

Csípőkopás, csípőfájdalom

2026. március 16.

Sajnos a gerinc betegségei, a csigolyák deformitásai után a csípő fájdalma, kopása, szerkezeti elváltozása is igen gyakori, viszont kevésbé kerül időben kezelésre, valamiért ugyanis ezt a fájdalmat tovább és jobban tűrik az emberek… elég helytelenül!

A tünetek elsődleges tünet lehet a reggeli ízületi merevség, napközben jelentkező csípőfájdalom mozgatásra (főleg terpesztésre, oldalra emelésre, forgatásra), járási nehezítettség, ami leginkább lépcsőn járáskor jellemző.

A combizmok merevsége és a farizmok, a csípő körüli izmok túlzott feszessége lehet előzmény vagy tünet. A mozgásszervi problémák mellett jelentkezhetnek idegi eredetű fájdalmak is, ezek általában hirtelen nyilalló érzések vagy állandó, csípő körüli, illetve szúró vagy zsibbadó fájdalmak lehetnek. Sok tünete van ennek a betegségnek, ez részben jó, mert ezáltal talán korábban észrevehető, felismerhető, másrészt rossz, mert a tapasztalatom szerint a beteg kivárja a legutolsó stádiumot is, és akkor fordul szakemberhez, amikor egy szép csokornyi tünettel rendelkezik.

Ennek a tünetegyüttesnek a kezelése azonban késői stádiumban már nem olyan egyszerű!