Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ájurvédikus fogyókúra - próbáld ki!

Érdekességek2023. április 04.

Az egészségmegőrzés éllovasai részéről gyakran hallható mondat, hogy a méregtelenítés, tisztítás akár veszélyes vagy káros is lehet a szervezetre. Ritkán megemlített információ e kérdésben, hogy csak a túlzásba vitt, vagy helytelenül alkalmazott méregtelenítéstől kell óvakodnunk, és hogy ha mértéktelen életmódot folytatunk, az jóval kockázatosabb.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Méreg nélkül, karcsúbban!
Amióta tudósok rájöttek, hogy az emberi testben legalább 3-4 kg méreganyag található - sőt egyes meglátások szerint minden csepp feleslegesen eltárolt zsír a kötőszöveteinkben valójában valamilyen betokozódott toxikus, felesleges zsírsav, szénhidrát, mesterséges anyag, színezék - a méregtelenítést gyakran alkalmazzák fogyókúrás eljárásként is.

Hogy kerül mindez belénk?
Természetesen élelmiszerekből, amelyek rendkívül károsak, vagy éppen tökéletesen haszontalanok számunkra. A szervezet ezeket az anyagokat nem képes hatástalanítani. A máj azzal foglalatoskodik, hogy elkülönítse a hasznos-káros anyagokat, vagyis pl. ha beszedünk egy egyébként haszonnal is járó fájdalomcsillapítót, azzal együtt különböző mérgeket is magunkhoz veszünk, és a máj dolga a káros anyagok kivonása a szervezetünkből. Ugyanakkor nem képes minden káros anyagot kvionni. Azokat az anyagokat amikben semmi hasznosat nem talál, izzadtság formájában igyekszik kiüríteni, illetve a béltraktus felé tereli. Ha egy anyag egyértelműen káros, pl. romlott, stb. akkor a szervezet képes azonnal hányás vagy hasmenés formájában kiüríteni a szert, ha viszont a be van csapva, mert az étel íze elfogadható, a táplálék mégis haszontalan, akkor az étel lassabban ürül ki. A benne található mérgek elzárásra, bebörtönzésbe kerülnek - a zsírszövetekbe. A helytelen táplálkozás miatt így alakulhat ki akár egy esztendő alatt narancsbőr, plöttyedt has vagy toka. Ezeken a területeken mind-mind méreganyagokat tárolunk, ez kiteheti testsúlyunk akár 1/20-ad részét is.

Mi következik mindebből?
Természetesen az, hogyha nem szeretnénk ezeken a területeken feleslegesen kialakult zsírpárnákat, illetve szeretnénk ledobni pár kilót, akkor egy méregtelenítéssel, a méreganyagok kitakarításával megtehetjük. Okosan, jól tervezetten. Úgy, hogy ne vizet, hanem valóban mérgeket veszítsünk.

Hogy jön ide az Ájurvéda?
Az Ájurvéda ősi indiai orvoslási mód, amely nem csupán a gyógyászatot, hanem teljes étrendjavaslatot és életmódot is magában foglal. Az Ájurvéda eredetileg a 4 Véda része, ezen belül főként az Atharva–véda foglalkozik vele. A hagyomány szerint ez a tudás Istentől szállt alá, s így az orvoslási módszer, amely a Védákban rejlik, nem csupán gyógyítás, megelőzés, hanem világkép, életszemlélet is, ami az egészséghez is hozzájárul.


A tökéletes méregtelenítéssel az Ájurvéda foglalkozik.
Nem csak azt tudja, hogy mennyi ideig, milyen módokon méregtelenítse az egyént, hanem azt is, hogyan pótolja vissza a kiürülő hasznos anyagokat, és hogyan fokozza méregtelenítés után az életerőt. Továbbá azt is, hogy milyen életszemléletet adjon az embernek, az anyagi világban létezőnek, hogy azt a lehető legkellemesebben töltse el. Kellemes alatt az Ájurvéda szemszögéből nem csupán örömöt, hanem hasznosságot is értünk. Az Ájurvéda szemlélete szerint ugyanis nagyon fontos, hogy az ember el tudja látni feladatát, munkáját, amelytől hasznosnak érzi magát, amely tartást ad, és már önmagában gyógyít.

Méregtelenítő fogyókúra az Ájurvéda szerint - elvek, tippek, tanácsok:

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.