Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ájurvédikus fogyókúra - próbáld ki!

Érdekességek2023. április 04.

Az egészségmegőrzés éllovasai részéről gyakran hallható mondat, hogy a méregtelenítés, tisztítás akár veszélyes vagy káros is lehet a szervezetre. Ritkán megemlített információ e kérdésben, hogy csak a túlzásba vitt, vagy helytelenül alkalmazott méregtelenítéstől kell óvakodnunk, és hogy ha mértéktelen életmódot folytatunk, az jóval kockázatosabb.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Méreg nélkül, karcsúbban!
Amióta tudósok rájöttek, hogy az emberi testben legalább 3-4 kg méreganyag található - sőt egyes meglátások szerint minden csepp feleslegesen eltárolt zsír a kötőszöveteinkben valójában valamilyen betokozódott toxikus, felesleges zsírsav, szénhidrát, mesterséges anyag, színezék - a méregtelenítést gyakran alkalmazzák fogyókúrás eljárásként is.

Hogy kerül mindez belénk?
Természetesen élelmiszerekből, amelyek rendkívül károsak, vagy éppen tökéletesen haszontalanok számunkra. A szervezet ezeket az anyagokat nem képes hatástalanítani. A máj azzal foglalatoskodik, hogy elkülönítse a hasznos-káros anyagokat, vagyis pl. ha beszedünk egy egyébként haszonnal is járó fájdalomcsillapítót, azzal együtt különböző mérgeket is magunkhoz veszünk, és a máj dolga a káros anyagok kivonása a szervezetünkből. Ugyanakkor nem képes minden káros anyagot kvionni. Azokat az anyagokat amikben semmi hasznosat nem talál, izzadtság formájában igyekszik kiüríteni, illetve a béltraktus felé tereli. Ha egy anyag egyértelműen káros, pl. romlott, stb. akkor a szervezet képes azonnal hányás vagy hasmenés formájában kiüríteni a szert, ha viszont a be van csapva, mert az étel íze elfogadható, a táplálék mégis haszontalan, akkor az étel lassabban ürül ki. A benne található mérgek elzárásra, bebörtönzésbe kerülnek - a zsírszövetekbe. A helytelen táplálkozás miatt így alakulhat ki akár egy esztendő alatt narancsbőr, plöttyedt has vagy toka. Ezeken a területeken mind-mind méreganyagokat tárolunk, ez kiteheti testsúlyunk akár 1/20-ad részét is.

Mi következik mindebből?
Természetesen az, hogyha nem szeretnénk ezeken a területeken feleslegesen kialakult zsírpárnákat, illetve szeretnénk ledobni pár kilót, akkor egy méregtelenítéssel, a méreganyagok kitakarításával megtehetjük. Okosan, jól tervezetten. Úgy, hogy ne vizet, hanem valóban mérgeket veszítsünk.

Hogy jön ide az Ájurvéda?
Az Ájurvéda ősi indiai orvoslási mód, amely nem csupán a gyógyászatot, hanem teljes étrendjavaslatot és életmódot is magában foglal. Az Ájurvéda eredetileg a 4 Véda része, ezen belül főként az Atharva–véda foglalkozik vele. A hagyomány szerint ez a tudás Istentől szállt alá, s így az orvoslási módszer, amely a Védákban rejlik, nem csupán gyógyítás, megelőzés, hanem világkép, életszemlélet is, ami az egészséghez is hozzájárul.


A tökéletes méregtelenítéssel az Ájurvéda foglalkozik.
Nem csak azt tudja, hogy mennyi ideig, milyen módokon méregtelenítse az egyént, hanem azt is, hogyan pótolja vissza a kiürülő hasznos anyagokat, és hogyan fokozza méregtelenítés után az életerőt. Továbbá azt is, hogy milyen életszemléletet adjon az embernek, az anyagi világban létezőnek, hogy azt a lehető legkellemesebben töltse el. Kellemes alatt az Ájurvéda szemszögéből nem csupán örömöt, hanem hasznosságot is értünk. Az Ájurvéda szemlélete szerint ugyanis nagyon fontos, hogy az ember el tudja látni feladatát, munkáját, amelytől hasznosnak érzi magát, amely tartást ad, és már önmagában gyógyít.

Méregtelenítő fogyókúra az Ájurvéda szerint - elvek, tippek, tanácsok:

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.