Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Akár a duplájára is nőhet a betegszám a traumatológián a csúszós utak miatt

Érdekességek2025. január 30.

Fotó: ribalka © 123RF.com

Drasztikusan megnövekszik az ellátottak száma ónos eső, jeges, havas, csúszós utak esetén a Semmelweis Egyetem Traumatológiai Klinikáján. Ilyenkor akár ötven százalékkal is több beteget látnak el az orvosok, mint egy normál, csapadékmentes, téli napon. A betegek leginkább végtagsérülésekkel, törésekkel vagy ficamokkal érkeznek a klinikára, az idősebb korosztálynál a csontritkulás miatt azonban súlyosabb váll- vagy csípőtáji sérülések is előfordulhatnak. Éppen ezért ilyen időben csak az induljon útnak, akinek feltétlenül muszáj – figyelmeztet a klinika igazgatója.

„Összességében a szezonális ingadozás tíz-húsz százalék körüli a téli időszakban az év többi részéhez képest, vagyis átlagosan ennyivel több sérültet látunk el a klinikán a tavaszi, nyári, őszi időszakkal összehasonlítva. Ha azonban ónos eső miatt csúszóssá válnak az utak, lényegesen megnő az ellátásra szoruló sérültek száma, és a növekedés akár a negyven-ötven százalékot is elérheti” – mondja dr. Bodzay Tamás, a Semmelweis Egyetem Traumatológiai Klinika igazgatója.

„Ilyenkor jellemzőek az elesések, csonttörések, vagyis a kis energiájú erőbehatásra bekövetkező végtagkárosodások. Az idősebbek a csontritkulás miatt másfajta töréseket szenvednek el, mint a jó csontállománnyal rendelkező fiatalok és középkorúak.”

Fiatalabbaknál zömében csukló és bokatáji, illetve lábszársérülések fordulnak elő, míg időskorban inkább váll-, csukló- és csípőtájéki sérülésekkel, vagy szeméremcsont törésekkel találkozunk. Az esetek súlyossága a beteg általános állapotától is függ.

– mondja a traumatológus.

Átlagosan száz páciensből tíz-tizenkettő szorul kórházi kezelésre, a többiek járóbetegként elláthatók, illetve a törések gipszeléssel rögzíthetők – ismereti a klinikaigazgató. Hozzáteszi, hogy a közlekedési balesetek száma is megnő ilyenkor, ezek ugyanakkor nagy energiájú erőbehatás következtében történnek, éppen ezért okozhatnak életveszélyes sérüléskombinációkat is.


Fontos tudni, hogy alsó végtagi sebesüléseknél, akár gipszrögzítés történik, akár műtéti ellátásra szorul a beteg, véralvadásgátló kezelés is szükségessé válik.

Jótanácsok csúszós utak esetén:

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetemillusztráció: iStock


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)