Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Akár szívet is építhetünk őssejtekből

Érdekességek2019. szeptember 12.

Fotó: 123rf.com

A születéskor gyűjthető őssejtek gyógyászatban betöltött szerepe állt a Czeizel Intézet által szervezett tudományos szimpózium fókuszában. A rendezvényen az Intézet vezetője, Merhala Zoltán mellett előadást tartott az őssejteket érintő laboratóriumi kutatások eredményeiről prof. Sarkadi Balázs kutató, a perinatális őssejtek új alkalmazási területeit pedig prof. Sean Murphy, a Wake Forest University oktatója ismertette.

A születéskor gyűjtött és megőrzött őssejteket már a gyógyászat számos területén alkalmazzák, a regeneratív medicinában betöltött szerepükben azonban még mindig rengeteg új lehetőség rejlik. „Az őssejtterápia jelenleg is több mint 80 betegség kezelésében játszhat fontos szerepet: főleg a vérképző szerveket érintő problémák esetében merül fel az alkalmazásuk, a jövőben pedig a cukorbetegségtől a bőrgyógyászatig kínálhatnak megoldást, a felhasználási területek listája pedig a folyamatos orvosi áttöréseknek köszönhetően napról-napra nő” – mondta el Merhala Zoltán, a Czeizel Intézet vezetője„Ma már a köldökzsinórvéren kívül a köldökzsinórszövetből, a magzatburokból, vagy akár a méhlepényből is tudunk őssejteket gyűjteni, ezekkel a kincset érő alkotóelemeinkkel pedig a koraszülött gyermekek tüdejét is kezelhetjük, vagy a magzatban ultrahangon felfedezett szájpadlásfejlődési hibát korrigálhatjuk.”

Prof. Sarkadi Balázs, az MTA – TTK Enzimológiai Intézetének kutatója a laboratóriumi kísérletek kínálta új távlatokról számolt be. Az elmúlt tíz év kutatásainak eredményeképpen ma már sikeresen hoznak létre és tenyésztenek indukált pluripotens őssejteket, amelyekből minden szövetforma létrehozható. Így készülhet szívizomszövet, foggyökér, vagy emberi idegsejtekből álló „miniagy” is, ami jelenleg a toxikológiai vizsgálatok és a gyógyszerfejlesztés terén nyújt hatalmas előrelépést, de a 3D nyomtatásnak köszönhetően a jövőben akár egy teljes szív is születhet laboratóriumi körülmények között.


Tudományos áttörésnek számító, gyakorlati eredményekre hívta fel a figyelmet prof. Sean Murphy, az amerikai Wake Forest Egyetem oktatója és kutatója. A szakember ismertette a magzatburokból nyerhető hámsejtek, a magzatvízből és a köldökzsinórszövetből, vagyis a Wharton-kocsonyából kinyerhető őssejtek különböző felhasználási lehetőségeit. Előadásából kiderült, hogy a regeneratív medicina amerikai gyakorlatában már sikerrel kezelik a gyulladásos tüdőbetegségeket, a fekélyeket és a gyakori születési rendellenességek közé tartozó ajak-és szájpadhasadékot is.

„Amit régen a születéskor kidobtunk, ma már egyik legfontosabb életbiztosításunknak tekinthetjük. A Magyarországon is elérhető őssejtmegőrzés lehetővé teszi, hogy a magzati korunkból megőrzött, különleges képességű sejtjeinkkel új, hatékony gyógyászati megoldásokat hasznosítsunk gyakori betegségek kezelésére” – tette hozzá Merhala Zoltán.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Fenntartható táplálkozás a dietetikai gyakorlatban

2025. június 30.

A fenntarthatóság nem csupán arról szól, hogy ne üljünk autóba, használjunk közösségi közlekedést vagy járjunk gyalog, kerékpárral. Az elfogyasztott élelmiszereink is rendelkeznek kisebb/nagyobb ökológiai lábnyommal, mellyel segíthetünk vagy árthatunk a Földünk ökológiai állapotának.
Az ökológiai lábnyom az az érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék megsemmisítéséhez, feldolgozásához. A használt föld és halászati terület alapján az ökológiai lábnyom hat tényezőből tevődik össze: szén lábnyom, legelő lábnyom, erdő és halászati lábnyom, szántó és beépített területek lábnyoma.
Az ökológiai lábnyom-érték kiszámítható a legkülönfélébb dolgokra vetítve, például: országok, csoportok, egyének, vállalatok stb.
A táplálkozásra vonatkoztatva a következőképpen számolhatjuk ki az ökológiai lábnyomot:
ökológiai lábnyom (gha) = élelmiszer-mennyiség (kg) x ökológialábnyom-intenzitás (gha/kg) (1)

Az OKOSTÁNYÉR és az ökológiai lábnyom

Vetőné Mózner Zsófia és Szűcs Zsuzsanna kutatásukban összehasonlították a hazai táplálkozás ökológiai lábnyomát az OKOSTÁNYÉR®-ban ajánlott étrendi mintázat ökológiai lábnyomával. Látható, hogy a húsok, húskészítmények, a zsiradékok és a tejtermékek adják a „lábnyom” legnagyobb részét, közel 71%-t (1. ábra).

Milyen a megfelelő napolaj?

2025. június 30.



A modern kozmetikumok korában már nem az „olaj” a használatos a nap káros hatásainak kiszűrésére, hanem különböző összetételű egyéb termékek, melyek az ultraviola A és B sugárzás korlátozott átengedése mellett még mást is nyújtanak a bőrnek: biztosítják a bőrsejtek megfelelő nedvességtartalmát (azaz kellően hidratálnak). Nyilvánvaló, hogy a készítmény allergiamentes alapanyagokból kell, hogy összeálljon, emellett nem tömítheti el a bőr pórusait.

A termékeket különböző hangzatos nevekkel illetik (naptej, napbalzsam, napozókrém stb.). Soha ne higgye el azt az állítást, hogy egy termék 100%-ban kiszűri a sugarakat (ezeket „sunblocker” megnevezéssel dicsérik), hiszen minden készítmény kisebb-nagyobb mértékben átengedi az ultraviola sugarakat.

A napvédő készítmények nem azért vannak, hogy meghosszabbítsák a napon való tartózkodás idejét, hanem azért, hogy védelmet nyújtsanak a bőrnek a napon.

A fényvédő készítményeknél az UVB-sugárzást elnyelő képességet az SPF (az angol sun protection factor – nap ellen védő tényező rövidítése) számban, 2-100-ig terjedő tartományban adják meg. Ha egy készítmény SPF10 besorolást kap, az azt jelenti, hogy az UVB-sugárzás 90%-át elnyeli (legalábbis, míg nem szívódik fel a krém a bőrbe), tehát ennyivel csökken a sugárzás DNS-károsító hatása.

Az SPF20 felirat azt jelzi, hogy a készítmény a sugaraknak már a 95%-át kiszűri. A UVA-faktor a krém UVA-sugárzást elnyelő képességére vonatkozik, értéke 2-30-ig terjedhet. Értelemszerűen a magasabb számok a nagyobb fényvédő képességet jelzik. Tehát a jó napozókrém mindkétfajta sugárzás ellen véd, és a védelem faktorát mind a két értékre megadják.

Csak olyan készítményt vegyen, melyen a fenti értékek fel vannak tüntetve, minden más reklámszöveg mellékes! A napozást mindig a nagyobb, minimum SPF15/UVA12 faktorú fényvédő krémmel kell kezdeni. Érzékeny bőr esetén még erősebbel.

Magyar kutatók űrgeodéziai módszerekkel figyelik, hogyan mozognak a parajdi sóbánya sótömbjei

2025. június 29.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében egy korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén, helyi szakértők közreműködésével. A gyűjtött adatokból nagy pontossággal lehet követni a felszíni mozgásokat, aminek köszönhetően jobban megérthetjük a mostani eseményeket.

Az elmúlt hetekben Parajdra figyel a térségünk. A turisztikailag is népszerű sóbányát be kellett zárni az áradások miatt, mivel május 29-én a turisták által látogatott 120 mélyen lévő szint is feltelt vízzel. Lezárták a sóbánya bejáratát, jelenleg fennáll a veszély, hogy a régi bányarész födémje beomlik. Miután süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, elővigyázatosságból a parajdi sóbánya környéki lakosokat evakuálták. Először 10, majd 45 házból telepítették ki a lakókat, számolt be a maszol.ro.

A helyieknek a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) is segítséget ajánlott fel, valamint szakmai kérdésekkel is megkeresték őket. Kutatóintézetünk több mint öt éve vesz részt a nemzetközi Topo-Transylvania kutatási projektben, amelynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert telepítettek (InSAR reflektorokat) Parajd térségébe, a Sóhát és környéke felszínére is. A hálózat létrehozásának eredeti célja nem a napi rendszeres megfigyelés, hanem a sótömzs lassú mozgásának monitorozása volt. A mostani sajnálatos események rámutattak, hogy a hálózat új hasznosítási lehetőséggel is tud szolgálni és fontos szerepet kaphat az áradás utáni megfigyelőrendszerekben.

A rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amellyel rendkívül pontos méréseket végezhetnek a kutatók. A felszín alatti sótömbök mozgásait akár milliméteres pontossággal is észlelni tudják. A telepített reflektorok (a mellékelt fotókon) nem bocsátanak ki jelet, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel-1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleit, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet. A műholdak 6-12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, ezért a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor hosszabb távon, néhány hetes-hónapos időszakban megbízhatóan kimutatható, hogy a bányát ért vízbetörés előtt és után milyen felszíni mozgások történtek.