Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Akik mindig tüsszögnek

Érdekességek2018. március 28.

Hivatalos statisztikai adatok szerint az utóbbi 25 évben az allergiás megbetegedések száma megháromszorozódott. A vészjósló adatok főként azért fontosak, mert a jelenség oka és a megelőzés lehetőségei a legégetőbb tennivalók közé tartoznak. 

Sok még a nyitott kérdés ezen a területen, de vannak bizonyított tények és ismert elhárítható okok is.
A légúti allergiák leggyakoribb formája az allergiás nátha, amely a kisgyermekek mintegy 10, a kamaszok 15%-át érinti.

Hajlam és/vagy környezet?

Az allergia nem más, mint a szervezetnek egy idegen anyag hatására létrejövő túlzott reakciója. E túlzott ingerlékenység a védekezőrendszer egyensúlyzavarából, gyengeségéből adódik. Az allergiára való hajlam örökletes tulajdonság is lehet. A genetikai eredet biztosan szerepet játszik a kialakulásában, bár ezt egyértelműen még nem bizonyították. Tény azonban, hogy az allergiás náthával kezelt gyermekek szülei is gyakran hasonló panaszokkal küszködnek. Tapasztalat szerint az ekcémával kezelt csecsemők között később szintén gyakoriak a légúti allergiák. Az erre utaló hajlam sokszor már csecsemőkorban jelentkezik. A betegség kialakulásában nagy szerepe van tehát az öröklött alkati sajátságoknak. Ehhez társul a környezeti tényező, ami a tünetek kiváltásában perdöntő szerepet játszik.


Jellemző tünetek

A levegő belélegzésével igen sok szennyező anyag kerül folyamatosan az orrüregbe. Normál körülmények között az orrüreg belsejében lévő védelmi rendszer kitakarítja az idegen anyagokat. Az allergiára hajlamos gyermekek szervezete viszont túlzott reakcióval védekezik, és jellegzetes tünetekkel válaszol. Ezek:

A légúti kellemetlenségekhez gyulladásszerű szemtünetek társulhatnak, mert a kötőhártya is fokozott öntisztulási reakciót indít meg. Az állandó könnyezés a szembe jutó szennyeződést mossa ki. Egyidejűleg a kötőhártya vérbő, fájdalmasan viszkető lesz.

Párna, cica stb.

A lakásban, a szűk környezetünkben is sok allergiát provokáló anyag lehet. Ezek viszont egész évben jelen vannak, ekkor a tünetek nem szezonálisak, hanem szinte folyamatosan tartanak. Főként a szőnyegpadlóban, a függönyökben, a vastag kárpitokban fölgyülemlő por okoz ilyen kellemetlenségeket. Nem ritka, hogy a párnák, takarók tollbélésére válik túlérzékennyé a gyermek, vagy a bútorkárpitban szaporodó poratka váltja ki az allergiás tüneteket. Az állati szőrök apró részecskéi a levegőbe kerülve és belélegezve szintén gyakran okoznak allergiát. Főleg a kutya és a macska, a két kedvenc háziállat válhat veszélyforrássá. Fontos még megemlíteni a padlófűtés okozta száraz levegő, valamint a klímaberendezés miatt a levegőben lebegő porszemcsék, illetve a dohányfüst légutakat izgató hatását.

Támpontok 

A csecsemők és az óvodáskorú gyermekek náthája – főként, ha az vízszerű orrfolyással jár – elsősorban vírusos eredetű. Az életkor előrehaladtával, a kisiskoláskorban az allergiás eredet kezd előtérbe kerülni.

Az allergiás tüneteket előidéző anyagok gyakran a szezonálisan (tavasztól őszig) virágzó növények pollenjei lehetnek. Közismert a tavaszi virág- és fűfélék virágzásakor fellépő náthás-hurutos megbetegedések szaporodása. Ez az igazi szénanátha, amelyről a betegség az elnevezését is kapta. Ugyanígy nevezik az őszi formát is, amit az egyre vadabbul támadó parlagfű pollenje idéz elő.

A diagnózis megállapítása nem mindig egyszerű. Az alkar bőrére cseppentett anyagokat piciny karcolással bejuttatják a bőrbe, és bizonyos idő után a kiváltott bőrreakció alapján az allergia oka szerencsés esetben kiderül.

Más speciális kiegészítő vizsgálatok is léteznek, például az orrváladék sejtjeinek mikroszkopikus vizsgálata jó támpontot ad az allergia bizonyítására. Ha tudjuk az okot, akkor fokozott védekezéssel leküzdhető a betegség.

Az allergiás nátha és az asztma kapcsolata sokaknak közismert. Előfordul, hogy a két betegség összekapcsolódik, de ez nem törvényszerű.

Orrtisztaság – Ezért fontos!

Szinte naponta fölmerül a kérdés: hogyan lehet megelőzni az allergiát, vagy ha már kialakult, mit lehet tenni a védekezőrendszer megerősítésére?

A kiváltó tényezők (por, poratka, pollen és a többi) kerülése természetesen nagyon fontos. Az elkerülhetetlenül bejutó szennyeződések mindennapos, rendszeres eltávolítása az orrhigiéné eszközeivel sokat segít. Az orrüreg tisztán tartása, átjárhatóságának biztosítása, a jó orrlégzés fenntartása az alsó légutak védelmét is jelenti.

Több fronton

A szervezet saját erőinek mozgósítása, a természetes ellenálló képesség karbantartása jól kiegészíti a betegség megelőzésével és kezelésével kapcsolatos orvosi tevékenységet. Az egészséges táplálkozás alapját képező zöldség- és gyümölcsfogyasztás fontosságát érdemes komolyan venni. Az immunrendszer normális működésének biztosításához nagyban hozzájárulnak az antioxidánsként (szabadgyök-fogó) ható természetes vitaminok (A, C, E ). Ha a táplálkozással kevés vitamin kerül a szervezetbe, akkor azt más úton feltétlenül pótolni kell.

Mielőbb meg kell tanítani a gyermeket a helyes orrfújásra. A bennrekedt váladékot rendszeresen le kell szívni (porszívós orrszívóval), majd az orrüregbe tisztító folyadékot kell permetezni. Ez lehet élettani sóoldat, tengervíz, de legjobb a váladékoldót és nyálkahártyaduzzanat-csökkentőt tartalmazó orrszpré.
Az allergiás betegségek esetében a megelőzésnek rendkívüli jelentősége van. A már kialakult baj tüneteinek enyhítésére számtalan jó gyógyszer létezik, de a kialakult allergiát egyik sem szünteti meg végérvényesen. A gyermekorvos, a tüdőgyógyász-allergológus és a fül-orr-gégész jó együttműködése szükséges a gyermek tartós tünetmentességének biztosításához. A legfontosabb feladat pedig a szülőre hárul, aki összehangolja a tennivalókat.

Dr. Somi Ildikó
gyermek fül-orr-gége szakorvos
www.gyogysapka.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.

Bipoláris zavar vagy major depresszió?

2025. december 01.

Lehet, hogy sokaknak ismerősebben cseng a mániás depresszió kifejezés, mint a bipoláris zavar, illetve a depresszió szó elé kevesen illesztik be a major vagy unipoláris kifejezést. Holott mindkét állapot jól ismert, mindkettő a hangulatzavarok nagy csoportjába tartozik, a finom tünetekben, a lefolyásban, a kimenetelben azonban különböznek, mint ahogy különböző az öröklődés mintázata is. Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere magyarázta el a különbség lényegét.

Mi az a major depresszió?

A major depresszió vagy unipoláris depresszió a tartós lehangoltság állapota, amely azonban diagnózisként csak akkor állja meg a helyét, ha megfelel bizonyos diagnosztikus kritériumoknak. Mivel azt a diagnózist csak orvos mondhatja ki, az alábbiakban a teljesség igénye nélkül olvashatók a főbb jellemzők: 
– Hosszú ideig (legalább két hétig) fennálló, mély depressziós hangulat.
– Az érdeklődés és örömérzet jelentős csökkenése szinte minden tevékenység iránt.
– Figyelmetlenség, motiválatlanság, lassú gondolkodás.
– Érzékelhető testsúlyváltozás – étrendváltoztatás, fogyókúra nélkül.
– Túl sok vagy túl kevés alvás, a hét legtöbb napján.
– Értéktelenség érzése vagy túlzott/ indokolatlan bűntudat.
– Halállal, illetve öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok.
A súlyos depresszió (unipoláris depresszió) a hangulati hullámzások hiánya miatt különbözik a bipoláris zavartól, bár a depressziós fázis tünetei hasonlóak lehetnek. 

Mi a bipoláris zavar?

A bipoláris spektrum egy olyan zavar-család, amiben az elsődleges tényező a hangulati, érzelmi élet szabályozásának zavara. Ennek a hangulati, érzelmi hullámvasútnak két véglete van: az egyik, amikor nagyon felhangolt, kreatív, energikus valaki, ennek mindenféle lehetséges túlzásaival, a másik pedig a depresszió, ami ennek az ellentéte. Az utóbbi két évtizedben azonban tudományosan is igazolódott, hogy nem csak a szélsőséges formák tartoznak ebbe a csoportba, hiszen van, amikor nem ér el ilyen patológiás mértéket a hangulatingadozás, mégis bipolaritásról van szó. A modern diagnosztikus rendszerek bevezettek a konkrét tüneteken túlmenően két olyan kritériumot, ami szükséges ahhoz, hogy ki lehessen mondani a betegség diagnózisát. Az egyik, hogy az állapot jelentős mértékű funkciókárosodást okozzon a páciensnek a tanulásban, a munkában, a kapcsolataiban, a mindennapjaiban, a másik pedig, hogy az illető úgy érezze, nagy szenvedést él meg. Ez például a külvilág számára egy nehezebben észrevehető jellemző is lehet, ugyanis sokszor az érintettek óriási erőfeszítések árán, de igyekeznek fenntartani a „normális” életvitelüket – hangsúlyozza Veres doktornő.