Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Akkor Te megvilágosodtál?

Érdekességek2023. június 12.

Az egyik leggyakoribb, legártatlanabb és legkedvesebb kérdés, amit a kezdő jógázók feltesznek az oktatónak: mit jelent a megvilágosodás a jógában? Mi a különbség jógaoktató, mester, guru és szellemi vezető között? Mikor melyiket válasszuk, ha szeretnénk megvilágosodni?  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az oktató, a mester és a guru

Mielőtt tisztáznánk a „titulusokat” fontos megemlíteni, hogy a manapság elterjedt számtalan különféle ezoterikus és/vagy spirituális ösvények eltérő fogalmi rendszert használnak. A jóga esetén különösen fontos tisztában lennünk ezzel, hiszen bár az Indiai kultúrkörben alakult ki, a történelem során több azonban száz évig jelentős hatást gyakorolt rá a buddhizmus hagyományrendszere. Tibetben is létezik jóga, ám az számos ponton, jelentősen eltér a klasszikus indiai jógairányzatoktól.

Elöljáróban: nincs olyan akkreditált tanúsítvány, ami alapján bárki megkapja a mester vagy guru címeket. A jóga fogalmi rendszere használja ezeket, de fontos, hogy túl tudjunk tekinteni a fogalmi meghatározásokon. Nyelvünk kötöttségei miatt szükség van arra, hogy bizonyos szavakat használjuk a jelenségek leírására, de ezek soha nem képesek teljes mértékben lefedni a valódi tartalmat.

Oktató és mester
 

Az egyik leggyakoribb, legártatlanabb és legkedvesebb kérdés, amit a kezdő jógázók feltesznek az oktatónak: mit jelent a megvilágosodás a jógában? Mi a különbség jógaoktató, mester, guru és szellemi vezető között? Mikor melyiket válasszuk, ha szeretnénk megvilágosodni?  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az oktató, a mester és a guru

Mielőtt tisztáznánk a „titulusokat” fontos megemlíteni, hogy a manapság elterjedt számtalan különféle ezoterikus és/vagy spirituális ösvények eltérő fogalmi rendszert használnak. A jóga esetén különösen fontos tisztában lennünk ezzel, hiszen bár az Indiai kultúrkörben alakult ki, a történelem során több azonban száz évig jelentős hatást gyakorolt rá a buddhizmus hagyományrendszere. Tibetben is létezik jóga, ám az számos ponton, jelentősen eltér a klasszikus indiai jógairányzatoktól.

Elöljáróban: nincs olyan akkreditált tanúsítvány, ami alapján bárki megkapja a mester vagy guru címeket. A jóga fogalmi rendszere használja ezeket, de fontos, hogy túl tudjunk tekinteni a fogalmi meghatározásokon. Nyelvünk kötöttségei miatt szükség van arra, hogy bizonyos szavakat használjuk a jelenségek leírására, de ezek soha nem képesek teljes mértékben lefedni a valódi tartalmat.

Oktató és mester

Az oktató megfogalmazása a legegyszerűbb, hiszen bárki, aki jógaoktató végzettséggel rendelkezik, birtokába kerül az ászanák és a mantrák, relaxációk lexikális tudásanyagának. Az, hogy ezt mennyire képes átadni az óráin már az ő szándékán és gyakorlottságán is múlik. Lehet valaki tökéletes jógaoktató, aki minden ászanát tökéletesen jól kivitelez és instruálja a tanítványait.

Ám ettől még nem feltétlenül válik mesterré. Nem is feltétlenül akar – és ettől még nem lesz kevésbé jó oktató. De anélkül, hogy nagyon belemélyednék a jógafilozófiába, érdemes megjegyezni, hogy a gyakorlatban bárki kikiálthatja magát mesternek.
A mester nem attól válik különlegessé, hogy 68 ászana helyett 210 db tökéletes végrehajtására képes. Nem is attól, hogy garantáltan vegetáriánus (bár ezen a tudati szinten ez már gyakorlatilag önmagától így alakul).

Mester az, aki megérinti a szívedet. Nem ő keres tanítványokat, a kisugárzása, viselkedése által őt találják meg azok, akiknek tudni ad valamit, ami túlmutat a fizikai síkon. Valamit, ami a megvilágosodáshoz visz bennünket közelebb. Ám a tanítvány legalább annyira mester egy ilyen kapcsolatban, amelyben mindkét fél, kölcsönösen ad egymásnak. Még akkor is, ha kezdőként talán nehezebb elképzelni, hogy mi, egyszerű halandók képesek lennénk bármit viszonozni. Olyan katalizátorként segíti az életet, melynek eredményeként egy ponton már nem lesz szükség mesterre, mert az ember felfedezi a benne is ott rejlő, igaz mestert.

Az oktató megfogalmazása a legegyszerűbb, hiszen bárki, aki jógaoktató végzettséggel rendelkezik, birtokába kerül az ászanák és a mantrák, relaxációk lexikális tudásanyagának. Az, hogy ezt mennyire képes átadni az óráin már az ő szándékán és gyakorlottságán is múlik. Lehet valaki tökéletes jógaoktató, aki minden ászanát tökéletesen jól kivitelez és instruálja a tanítványait.

Ám ettől még nem feltétlenül válik mesterré. Nem is feltétlenül akar – és ettől még nem lesz kevésbé jó oktató. De anélkül, hogy nagyon belemélyednék a jógafilozófiába, érdemes megjegyezni, hogy a gyakorlatban bárki kikiálthatja magát mesternek.
A mester nem attól válik különlegessé, hogy 68 ászana helyett 210 db tökéletes végrehajtására képes. Nem is attól, hogy garantáltan vegetáriánus (bár ezen a tudati szinten ez már gyakorlatilag önmagától így alakul).

 

Mester az, aki megérinti a szívedet. Nem ő keres tanítványokat, a kisugárzása, viselkedése által őt találják meg azok, akiknek tudni ad valamit, ami túlmutat a fizikai síkon. Valamit, ami a megvilágosodáshoz visz bennünket közelebb. Ám a tanítvány legalább annyira mester egy ilyen kapcsolatban, amelyben mindkét fél, kölcsönösen ad egymásnak. Még akkor is, ha kezdőként talán nehezebb elképzelni, hogy mi, egyszerű halandók képesek lennénk bármit viszonozni. Olyan katalizátorként segíti az életet, melynek eredményeként egy ponton már nem lesz szükség mesterre, mert az ember felfedezi a benne is ott rejlő, igaz mestert.


A guru

A hinduizmusban a guru a transzcendentális tudást adja át a tanítványnak. A hiteles guruk láncolata (parampara) biztosítja az átadott tudás megbízhatóságát, a hagyomány változatlanságát.

Mit adhat nekünk az oktató, a mester és a guru?

Különböző fokozatokon, lépcsőre-lépcsőre segíthetnek előre bennünket bölcsességük által abban, hogy mi magunk is közelebb kerüljünk a belső békéhez, vagy akinek ez a célja, a megvilágosodáshoz.

Mindhárom „titulus” azonban egy olyan segítőt, bizonyos értelemben lelki társat jelent, aki az önfejlesztés buktatóin, az egó és az érzelmek harcában segít bennünket. Főként akkor, amikor úgy érezzük, már nagyon sokat elértünk, fejlődtünk – ezen a ponton ugyanis szinte törvényszerű, hogy mindig óriásit zuhanunk. Érkezik egy élethelyzet, egy személy vagy épp távozik az életünkből és ráébredünk arra, hogy bár évek óta abban a hitben élünk, ezeket már kellő tudatossággal tudjuk kezelni, bizony még mindig van mit tanulnunk.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Márciusi maradványtünetek

2026. március 18.

Nem betegség, csak a szervezet egyensúlyt keres

Március a megújulás hónapja, de a testünk nem mindig vált ilyen gyorsan. A téli fizikai és mentális terhelés ilyenkor üt vissza: mintha most érkezne meg igazán a fáradtság. Belső nyugtalanság, torokszorítás, lassabb emésztés vagy visszatérő ajakherpesz – sokaknál jelentkeznek ezek a furcsa, mégsem betegséget jelző tünetek. Dr. Sebő Zsuzsanna mentőorvos, gyermekgyógyász, homeopátiás orvos szerint ez az átmenet természetes: a szervezet a fényhez, a hőmérséklethez és az új ritmushoz alkalmazkodik. Íme a 4 leggyakoribb jel, amelyet érdemes természetesen megtámogatnunk.

1. Belső nyugtalanság

Tünet: feszültség, ingerlékenység, „nem találom a helyem” érzés.
Mi állhat mögötte? A téli hónapok csendes kimerültsége. Az idegrendszer még nem érkezett meg a tavaszba, hiába hosszabbak a nappalok.

Természetes támogatás: A természetes fény ilyenkor szinte gyógyszerként hat: egy napi séta segít újrahangolni a belső ritmust. A magnéziumban gazdag ételek és az esti citromfű– vagy levendulatea finoman oldhatják a feszültséget. Tanuljunk meg helyesen lélegezni!

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.