Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Akkor Te megvilágosodtál?

Érdekességek2023. június 12.

Az egyik leggyakoribb, legártatlanabb és legkedvesebb kérdés, amit a kezdő jógázók feltesznek az oktatónak: mit jelent a megvilágosodás a jógában? Mi a különbség jógaoktató, mester, guru és szellemi vezető között? Mikor melyiket válasszuk, ha szeretnénk megvilágosodni?  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az oktató, a mester és a guru

Mielőtt tisztáznánk a „titulusokat” fontos megemlíteni, hogy a manapság elterjedt számtalan különféle ezoterikus és/vagy spirituális ösvények eltérő fogalmi rendszert használnak. A jóga esetén különösen fontos tisztában lennünk ezzel, hiszen bár az Indiai kultúrkörben alakult ki, a történelem során több azonban száz évig jelentős hatást gyakorolt rá a buddhizmus hagyományrendszere. Tibetben is létezik jóga, ám az számos ponton, jelentősen eltér a klasszikus indiai jógairányzatoktól.

Elöljáróban: nincs olyan akkreditált tanúsítvány, ami alapján bárki megkapja a mester vagy guru címeket. A jóga fogalmi rendszere használja ezeket, de fontos, hogy túl tudjunk tekinteni a fogalmi meghatározásokon. Nyelvünk kötöttségei miatt szükség van arra, hogy bizonyos szavakat használjuk a jelenségek leírására, de ezek soha nem képesek teljes mértékben lefedni a valódi tartalmat.

Oktató és mester
 

Az egyik leggyakoribb, legártatlanabb és legkedvesebb kérdés, amit a kezdő jógázók feltesznek az oktatónak: mit jelent a megvilágosodás a jógában? Mi a különbség jógaoktató, mester, guru és szellemi vezető között? Mikor melyiket válasszuk, ha szeretnénk megvilágosodni?  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az oktató, a mester és a guru

Mielőtt tisztáznánk a „titulusokat” fontos megemlíteni, hogy a manapság elterjedt számtalan különféle ezoterikus és/vagy spirituális ösvények eltérő fogalmi rendszert használnak. A jóga esetén különösen fontos tisztában lennünk ezzel, hiszen bár az Indiai kultúrkörben alakult ki, a történelem során több azonban száz évig jelentős hatást gyakorolt rá a buddhizmus hagyományrendszere. Tibetben is létezik jóga, ám az számos ponton, jelentősen eltér a klasszikus indiai jógairányzatoktól.

Elöljáróban: nincs olyan akkreditált tanúsítvány, ami alapján bárki megkapja a mester vagy guru címeket. A jóga fogalmi rendszere használja ezeket, de fontos, hogy túl tudjunk tekinteni a fogalmi meghatározásokon. Nyelvünk kötöttségei miatt szükség van arra, hogy bizonyos szavakat használjuk a jelenségek leírására, de ezek soha nem képesek teljes mértékben lefedni a valódi tartalmat.

Oktató és mester

Az oktató megfogalmazása a legegyszerűbb, hiszen bárki, aki jógaoktató végzettséggel rendelkezik, birtokába kerül az ászanák és a mantrák, relaxációk lexikális tudásanyagának. Az, hogy ezt mennyire képes átadni az óráin már az ő szándékán és gyakorlottságán is múlik. Lehet valaki tökéletes jógaoktató, aki minden ászanát tökéletesen jól kivitelez és instruálja a tanítványait.

Ám ettől még nem feltétlenül válik mesterré. Nem is feltétlenül akar – és ettől még nem lesz kevésbé jó oktató. De anélkül, hogy nagyon belemélyednék a jógafilozófiába, érdemes megjegyezni, hogy a gyakorlatban bárki kikiálthatja magát mesternek.
A mester nem attól válik különlegessé, hogy 68 ászana helyett 210 db tökéletes végrehajtására képes. Nem is attól, hogy garantáltan vegetáriánus (bár ezen a tudati szinten ez már gyakorlatilag önmagától így alakul).

Mester az, aki megérinti a szívedet. Nem ő keres tanítványokat, a kisugárzása, viselkedése által őt találják meg azok, akiknek tudni ad valamit, ami túlmutat a fizikai síkon. Valamit, ami a megvilágosodáshoz visz bennünket közelebb. Ám a tanítvány legalább annyira mester egy ilyen kapcsolatban, amelyben mindkét fél, kölcsönösen ad egymásnak. Még akkor is, ha kezdőként talán nehezebb elképzelni, hogy mi, egyszerű halandók képesek lennénk bármit viszonozni. Olyan katalizátorként segíti az életet, melynek eredményeként egy ponton már nem lesz szükség mesterre, mert az ember felfedezi a benne is ott rejlő, igaz mestert.

Az oktató megfogalmazása a legegyszerűbb, hiszen bárki, aki jógaoktató végzettséggel rendelkezik, birtokába kerül az ászanák és a mantrák, relaxációk lexikális tudásanyagának. Az, hogy ezt mennyire képes átadni az óráin már az ő szándékán és gyakorlottságán is múlik. Lehet valaki tökéletes jógaoktató, aki minden ászanát tökéletesen jól kivitelez és instruálja a tanítványait.

Ám ettől még nem feltétlenül válik mesterré. Nem is feltétlenül akar – és ettől még nem lesz kevésbé jó oktató. De anélkül, hogy nagyon belemélyednék a jógafilozófiába, érdemes megjegyezni, hogy a gyakorlatban bárki kikiálthatja magát mesternek.
A mester nem attól válik különlegessé, hogy 68 ászana helyett 210 db tökéletes végrehajtására képes. Nem is attól, hogy garantáltan vegetáriánus (bár ezen a tudati szinten ez már gyakorlatilag önmagától így alakul).

 

Mester az, aki megérinti a szívedet. Nem ő keres tanítványokat, a kisugárzása, viselkedése által őt találják meg azok, akiknek tudni ad valamit, ami túlmutat a fizikai síkon. Valamit, ami a megvilágosodáshoz visz bennünket közelebb. Ám a tanítvány legalább annyira mester egy ilyen kapcsolatban, amelyben mindkét fél, kölcsönösen ad egymásnak. Még akkor is, ha kezdőként talán nehezebb elképzelni, hogy mi, egyszerű halandók képesek lennénk bármit viszonozni. Olyan katalizátorként segíti az életet, melynek eredményeként egy ponton már nem lesz szükség mesterre, mert az ember felfedezi a benne is ott rejlő, igaz mestert.


A guru

A hinduizmusban a guru a transzcendentális tudást adja át a tanítványnak. A hiteles guruk láncolata (parampara) biztosítja az átadott tudás megbízhatóságát, a hagyomány változatlanságát.

Mit adhat nekünk az oktató, a mester és a guru?

Különböző fokozatokon, lépcsőre-lépcsőre segíthetnek előre bennünket bölcsességük által abban, hogy mi magunk is közelebb kerüljünk a belső békéhez, vagy akinek ez a célja, a megvilágosodáshoz.

Mindhárom „titulus” azonban egy olyan segítőt, bizonyos értelemben lelki társat jelent, aki az önfejlesztés buktatóin, az egó és az érzelmek harcában segít bennünket. Főként akkor, amikor úgy érezzük, már nagyon sokat elértünk, fejlődtünk – ezen a ponton ugyanis szinte törvényszerű, hogy mindig óriásit zuhanunk. Érkezik egy élethelyzet, egy személy vagy épp távozik az életünkből és ráébredünk arra, hogy bár évek óta abban a hitben élünk, ezeket már kellő tudatossággal tudjuk kezelni, bizony még mindig van mit tanulnunk.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.