Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Alábecsüljük az influenza veszélyességét a kicsiknél?

Érdekességek2017. október 18.

Az influenza különösen nagy veszélyt jelent az idősek, a krónikus betegségben szenvedők, valamint a gyermekek, főként a csecsemők számára…

Az influenza fertőzés tünetei – főként csecsemőkorban – súlyosan érintik a gyermekeket, jelentős a szövődmények kialakulásának kockázata. A fertőzés a közösségbe járó (óvoda, iskola) gyermekek között terjed leggyorsabban, influenzajárvány idején 3 gyermek közül 1 biztosan megfertőződik. Összehasonlításképpen, a fertőzésveszély a 18 év feletti lakosság esetében 10-ből 1 felnőttre módosul. A gyermekek központi szerepet játszanak az influenza terjedésében egy-egy közösségen belül.

Megfigyelték, hogy más gyermekes családhoz viszonyítva azok a családok, ahol iskoláskorú gyermek is van, kétszeresen ki vannak téve az influenza veszélyének. Azokban a családokban, ahol a gyermek influenza vírussal fertőződik, 36 százalékban a gyermek legalább egy családtagját továbbfertőzi.

Ismerjük fel a tüneteket!

Az influenza tünetei könnyen megkülönböztethetőek a megfázástól, a szülők mégis gyakran összekeverik a betegségeket. Ismeretek hiányában influenzajárvány idején a vírus futótűzként terjed a családok, iskolák közösségében.

A gyermekek évente 6-8 alkalommal fáznak meg. Szemben az influenzával a közönséges megfázás esetében a tüneteket gyors felépülés követi.


A helytelen diagnózis azt eredményezheti, hogy az influenzás gyermekek nem kapják meg a szükséges kezelést, a betegség tovább tart, a gyermekek fertőzik környezetüket és magas a szövődmények kialakulásának kockázata. Az 5 év alatti gyermekeknél nehéz az influenzafertőzést diagnosztizálni, hiszen a kis betegek nem tudják elmondani panaszaikat. Ezeknél a gyermekeknél az influenza könnyen összekeverhető más légzőszervi fertőzésekkel (pl.: RSV), mivel a betegség kezdeti tünete az influenzához hasonló magas láz, és légzőszervi panaszok. Az RSV fertőzés ideje alatt fennálló nehéz légzés túlsúlya – amely nem az influenza tünete – elősegítheti a helyes diagnózist. Alapvető fontosságú, hogy a szülők az első jeleket követő 48 órán belül orvoshoz vigyék gyermeküket.

Szövődmények is kísérhetik a kezeletlen influenzát

Az influenza gyermekkorban lehangoló és fájdalmas betegség, amely súlyos szövődményekhez vezethet. A gyermekkori influenzafertőzés olyan légzőszervi betegségek kialakulásához vezethet, mint a hörghurut, a tüdőgyulladás, vagy az asztma.

Az influenza szövődményeként felléphet középfülgyulladás is, amely több mint 24 százalékban előfordul a vírussal fertőzött gyermekeknél. A középfülgyulladás hallási problémákat okozhat, ami a beszédképesség fejlődésének késleltetéséhez vezethet.

Az influenzával összefüggő szövődmények gyakorisága miatt alapvető fontosságú az influenza helyes diagnosztizálása és kezelése, a legrövidebb időn belül.

Szövődmények Gyakoriság %-ban kifejezve
Asztma (5-12 évesek) 17 %
Középfülgyulladás (1-12 évesek) 24 %
Höröghurut (1-12 évesek) 3 %
Tüdőgyulladás (1-12 évesek) 3 %

forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ne halogassuk a szűrővizsgálatokat!

2026. augusztus 14.

Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak.



A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb.

Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe

A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.

Fogyás: A rettegett jojóeffektus

2026. augusztus 13.



Ha a fogyókúra során a napi energiabevitelt a szervezet alapanyagcsere-szintje alá csökkentjük, akkor a szervezet védekezni kezd és igen hamar, de 7–10 nap után biztosan csökkenti az alapanyagcserét. Ebből az következik, hogy ha utána kevesebbet is eszünk, több hasznosul, így a fogyás üteme lelassul, sőt, visszahízás következik be. Ez a néhány száz kalóriát tartalmazó diéták (pl. Hollywood) esetén fokozottan jelentkezik.

A fogyás ütemének lelassulása után előbb-utóbb a szigorú diétát a fogyókúrázók abbahagyják, s ekkor gyors visszahízás következik be, majd egy újabb szigorúbb fogyókúrával próbálkoznak, mely már a lassabb alapanyagcserével indul, s ez esetben pl. 3 kg fogyást 4 kg hízás, majd 2 kg fogyást 3 kg hízás követ, így a fogyókúra végén a testtömeg jelentősen több lesz, mint a fogyókúra elején. Innen kapta a jelenség a nevét: jojóeffektus.

Ne kezdjen drasztikus fogyókúrába! Csak fokozatosan csökkentse étkezésének mennyiségét. Kezdetben néhány száz kcal-val egyen kevesebbet. Amikor leáll a fogyás, a szervezet ráállt a csökkentett tápanyagmennyiségre. Ekkor lehet még csökkenteni a kalóriákat. Igazából a jojóeffektust a mozgással lehet biztonsággal megakadályozni.

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 13.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.