Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Alacsony GI-vel rendelkező élelmiszer alternatívák

Érdekességek2022. november 05.

A glikémiás index (GI) fontos számérték az azonos csoportból származó élelmiszerek összehasonlításához és a jó választáshoz. Az alábbiakban összegyűjtöttünk hasznos alternatívákat, amelyek alacsony GI értékük miatt kiváló választások lehetnek az egészségünkre káros hatású, magas GI-jű élelmiszerekkel szemben.

Forrás: gettyimages.comFehér cukor helyett akácméz

A cukornak, legyen az bármelyik fajtája, magas a glikémiás indexe (70). A méz, különösen az akácméz jó alternatívája lehet, mivel az alacsony GI-vel rendelkező fruktózban gazdagabb. Mértékkel kell azonban fogyasztani, mert nagy mennyiségben a fruktóz káros lehet. Napi 50 g fruktóz felett olyan negatív hatásai, jelentkezhetnek, mint pl. a máj és a vér zsírtartalmának növekedése. Ahhoz, hogy ezt a szintet elérjük, csaknem fél üveg mézet kellene elfogyasztani, ami bizonyos mozgási szabadságot hagy a fogyasztásában…

Inkább házi sütemény, mint péksütemény

Eltekintve bizonyos, divatos süteménykészítési tendenciáktól, amelyek alacsony GI-recepteken alapulnak, a sütemények többsége fehér cukrot és fehér lisztet tartalmaz. Ha ilyet fogyasztunk délutánonként, garantáltan megugrik a vércukorszintünk. Ideális esetben csak olyan házi süteményeket, édes tésztákat fogyasszunk, melyek teljes kiőrlésű lisztből (tönköly, rozs, hajdina…), alacsony GI-tartalmú cukrokkal (akácméz, kókuszcukor, agave szirup) készülnek. Adhatunk hozzájuk olajos magvakat (chia-, tök-, napraforgómag stb.) és szezonális gyümölcsöket

Zabpehely más reggeli gabonapelyhek helyett

 A megfelelő reggeli gabonapelyhek kiválasztásánál nem csak a cukortartalom számít. A termék gyártási folyamata is fontos: a puffasztott vagy a zúzott és grillezett (kukoricapehely típusú) gabonafélék GI-je magas, megközelíti a 85-öt. Azok a pelyhek viszont, amelyek csak lapított és párolt gabonafélék, jó alternatívát jelentenek. Különösen ajánlottak a zabból készült változatok, amelyek vízben oldható rosttartalma magas, és lassítják az emésztést.

Fehér kenyér helyett kovászos kenyér

A kenyerek GI-je jelentősen eltér a liszt fajtájától és az előállítás módjától függően. Ez a skála a teljes kiőrlésű lisztből készült és a kovászos kenyér 40 GI-től, a fehér szendvicskenyér 75, a komplett kenyér 65, a fehér kenyér 70 GI-jéig terjedhet. A lényeg az, hogy minél inkább teljes kiőrlésű a liszt, vagy minél hosszabb a kovászos erjesztés, annál alacsonyabb lesz a GI. A fehér liszttel és adalékanyagokkal gyorsan elkészíthető ipari kenyereket ebből a szempontból tanácsos kerülni.

Barna rizs fehér rizs helyett

 A rizs felhasználásakor is érdemes alaposan átgondolni a választást. A klasszikus fehér rizs (héjától mentes) és a kerekszemű rizs, amely amilopektinben (a növényi keményítő egyik alkotórésze) nagyon gazdag, magas GI-vel rendelkezik (kb. 70). Ezzel szemben a barna rizs (magas rosttartalmú) és a  basmati rizs (nagyob  amilóztartalommal) GI-je alacsonyabb (kb. 50). Emiatt jobb variálni, és ha rizottót vagy tejberizst készítünk, keverjünk bele zöldségeket és gyümölcsöket, hogy csökkentsük a GI-t.

Burgonya helyett édesburgonya

 A burgonya magas GI-vel rendelkezik, amely főzve és feldolgozva az egekbe szökik: 70 a párolt vagy főtt burgonya, 80 a burgonyapüré és 95 a sültkrumpli GI-je. A jó alternatíva az édesburgonya, amely mérsékelt GI-vel (50) rendelkezik, mert a keményítő tartalma főként amilózból, míg a burgonyáé főként amilopektinből áll, ami gyorsabban emészthető. Az édesburgonya valamivel több rostot is tartalmaz.


Collection of potato dishes, isolated on white. Top View. Includes raw and cooked.

– Gyorsan főzhető tészták helyett teljes kiőrlésűé tészták al dente módra. 

A teljes kiőrlésű lisztből készült tészták GI-je valamivel alacsonyabb, mint a többi tésztáké (50/60). De tanácsos elkerülni a gyorsan kifőzhető (3 perces) „expressz” tésztákat, mert előfőzésen esnek át, ami módosítja a keményítőtartalmukat és növeli a GI-t. Hasonlóképpen, a friss, lágy búzából készült tészta magasabb GI-vel rendelkezik, mint a durum tészta. Legjobban ajánlottak a teljes kiőrlésű durum lisztből és/vagy „al dente” módra készült (azaz nem túlfőzött) tészták, pl. spagetti. Az al dente állagúra történő főzéssel csökkentjük a GI-t, így a szervezet számára könnyebben emészthető és kevésbé hizlaló lesz a tészta.

– Édes italokkal szemben természetes levek, főzetek

Legyen az gyári készítésű (szénsavas) gyümölcslé vagy dzsúz, az üdítőitalok átlagosan 11% cukrot tartalmaznak (ami egy nagy pohár mennyisére számítva két kocka cukornak felel meg). A „light” jelzésűek különösen nem ajánlottak, mert az édes ízt gyakran vitatott édesítőszerek útján tartják fenn. Folyékony formában pedig a cukrok nagyon gyorsan felszívódnak, és károsak a glikémiás egyensúlyra. A jó alternatívák a természetes zöldség-, gyümölcslevek, gyógyteák (hidegen is), vagy akár a virágkivonat infúziók.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A meleg környezet ártalmai

2025. július 09.

A napszúrás a fejet érő, intenzív, hosszan tartó napsugárzás, mely következtében mérsékelt agyi nyomásfokozódás alakul ki. Fejfájás, szédülés, fénykerülés jellemzi a tüneteket, sokszor hányinger, hányás kíséri. A beteget azonnal hűvös helyre kell vinni, hideg borogatás adható. Ha az állapot rövidesen nem javul, tanácsos az orvosi ellátás, mert a tünetek hátterében egyéb, súlyosabb betegség rejtőzhet.

A hőség okozta ájulás a már ismertetett, meleg okozta vérkeringési zavarok eredménye. A test hűtése értelemszerű tennivaló, a lábak felpolcolása pedig segít a keringő vérmennyiségnek az agyi erekbe való átterelésében. Ha a beteg ájult, nem szabad őt itatni!

A hőguta viszont már azonnali beavatkozást kívánó károsodás. Leggyakrabban magas hőmérsékleten, nagy páratartalmú helyeken (így trópusokon, szubtrópusi országokban: Egyenlítő és környéke, Dél-Amerika, Közel- és Távol-Kelet és Izrael stb.) lép fel: lényege, hogy a nagy páratartalom gátolja a szervezet természetes hűtését, az izzadást. Ha ehhez még fokozott tevékenység is járul (pl. sportolás a napon) a szervezet maga is pluszhőt termel, és a testhőmérséklet fokozatosan emelkedik, akár 40 °C-ra is.

A magas testhőmérsékletű betegnek a bőre száraz, gyakran félrebeszél, zavart. A test azonnali hűtése, és orvosi ellátás szükséges. Megelőzésképpen bő folyadékfogyasztás (ez napi 10 liter is lehet!) javasolt, akkor is, ha az illető nem érzi a szomjúságot.

Szívritmuszavar: a csendes ellenség, amely bárkit érint

2025. július 09.

A szívritmuszavar napjainkban egyre növekvő egészségügyi kihívást jelent világszerte és Magyarországon egyaránt. Legújabb becslések szerint hazánkban közel 400 ezer1 ember érintett a leggyakoribb szívritmuszavar-típusban, a pitvarfibrillációban, miközben sokan még nem is tudnak betegségükről. Az okoseszközök már ezen a téren is segítségünkre lehetnek. A Budai Egészségközpont szakembere a szívritmuszavar világhete alkalmából elmagyarázza, hogyan. Egyúttal pedig beavat a szívprobléma felismerésével, kezelésével és megelőzésével kapcsolatos tudnivalókba.

A szívritmuszavar, szaknyelven aritmia, a szívverés ritmusának megváltozását jelenti. Egészséges körülmények között a felnőtt szív percenként 60-100 alkalommal ver szabályos ritmusban. Szívritmuszavar esetén azonban a szív túl gyorsan (tachycardia – 100 feletti pulzusszám), túl lassan (bradycardia – 60 alatti pulzusszám) vagy szabálytalan ritmusban dobog. A szív négy üregének összehangolt működését és ezáltal a folyamatos vérkeringést egy „természetes pacemaker” irányítja, amelynek kiindulópontja a jobb pitvarban található szinuszcsomó. Amikor ez az elektromos rendszer meghibásodik, szívritmuszavar alakul ki, amely bármely életkorban előfordulhat, gyakorisága azonban az évek számával együtt növekszik (főként 65 év fölött). A leggyakrabban előforduló szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció több mint 11 millió embert érint csak Európában. Magyarországon a betegek száma megközelíti a 300 ezret. Aggasztó azonban, hogy az érintettek mintegy 25 százaléka, vagyis csaknem 100 ezer ember nem is tud a betegségéről.

Mi váltja ki a szívritmuszavart?

A szívritmuszavar kialakulásának számos oka lehet. A leggyakoribbak közé tartoznak a szívbetegségek (szívroham, szívelégtelenség, szívbillentyű-problémák, koszorúér-betegség, valamint örökletes szívizom és ioncsatorna betegségek), az elektrolitegyensúly-zavarok (nátrium, kálium, kalcium és magnézium hiánya vagy túltengése), a hormonális problémák (pajzsmirigy túl- vagy alulműködése), valamint közvetetten a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Az életmódbeli tényezők is jelentős szerepet játszanak a szívritmuszavar megjelenésében. Adohányzás, illetve a nikotinbevitel, a túlzott alkohol- vagy koffeinfogyasztás, a krónikus stressz, az alvási apnoe és az elhízás mind növelik a kockázatot. Emellett bizonyos gyógyszerek mellékhatásai is szerepet játszhatnak.

Éjjel felerősödő asztmás tünetek? Ilyen okai lehetnek

2025. július 08.

Ha éjszaka erőteljesebb nehézlégzés, úgynevezett fulladás, köhögés jelentkezik, az asztmás betegek úgy vélhetik, súlyosbodott a betegségük. Holott ezeket a tüneteket más, akár az asztmával összefüggő betegségek is okozhatják. Ezért hívta fel dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont – Prima Medica tüdőgyógyásza, allergológus a figyelmet arra, mennyire fontos a felerősödő panaszok kivizsgálása és a helyes diagnózis felállítása.

Az asztma tünetei éjjel-nappal jelentkezhetnek

Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, amely nem egyik napról a másikra alakul ki. Az egyik első intő jel lehet, ha nehezebben bírjuk a fizikai aktivitást és kialakul a terhelésre jelentkező nehézlégzés. A betegség gyermek- és felnőttkorban is kialakulhat, és egyik életkorban sem kell feltétlenül az állóképesség hiányára gondolni, ha már enyhe mozgásra is fújtatva vesszük a levegőt, bár tény, hogy a túlsúly és az edzetlenség szintén okozhat ilyen panaszt.
– Azok az asztmás betegek, akik már egy ideje együtt élnek a betegséggel, azt is tudják, hogy náluk milyen triggerek válthatnak ki rohamot, súlyosbíthatják a tüneteket. Gyakran ilyen lehet például a dohányfüst, a légszennyezettség, a fizikai terhelés, légúti allergia, de sok asztmás a hideg levegő belélegzésére és a stresszre is így reagál. Ha az asztmás tünetek elsősorban éjszaka erősödnek fel, fontos kivizsgálni a pácienst, hiszen ilyen jellegű panaszokat más betegségek is okozhatnak – magyarázza Potecz doktornő.

Milyen betegségek állhatnak az éjjel felerősödő asztmás tünetek mögött?

Fül-orr-gégészeti betegségek

A fekvő testhelyzettel függhet össze az éjszaka köhögés, ha mögötte úgynevezett hátsó garatfali csorgás áll. Ez gyakran a krónikus orrmelléküreg-gyulladás egyik jellegzetes tünete lehet, amikoris a garat felé csorgó váladék ingerköhögést okoz. A háttérben több kiváltó ok is állhat, amelyek felderítéséhez fontos a fül-orr-gégészeti vizsgálat.

Reflux (GERD)

Éjjelente erős tüneteket okozhat a reflux is, ugyanis fekvő helyzetben a gyomorból a nyelőcsőbe visszajutó savas gyomornedv irritálja a torkot, ami köhögési ingert vált ki. Az asztma gyakran együtt jár a reflux betegséggel, a gyakori köhögés és egyes asztma gyógyszerek is felerősíthetik a reflux tüneteit. Ilyen esetben gasztroenterológus bevonásával lehet a két betegséget eredményesen kezelni.

Beltéri allergének kiváltotta allergia

Ha az asztmás tünetek éjszaka rosszabbodnak, akkor elképzelhető, hogy valamilyen allergia is áll a háttérben. A triggerek között már említettük a polleneket, ezek elsősorban a szabadban jelentenek gondot. Beltéri panaszok akkor alakulhatnak ki pollentől, ha például a hajban megmaradnak a pollenszemek, és éjjel, amikor lefekszünk, ezeket könnyebben belélegezzük. Előfordulhat azonban, hogy beltéri allergénekre alakul ki allergia, igen gyakran pl. poratka allergia. Mivel pedig a háziporatka nagyon „szeret” a hálószobában, a matracban, ágyneműben, szőnyegekben nagyobb mennyiségben megbújni, ez éjszakánként felerősítheti a nehézlégzést, a sípoló légzést, a köhögést, egyéb tüneteket.