Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Alacsony tesztoszteronszint jelei a fiúknál

Érdekességek2018. december 19.

A fotók illusztrációk: pixabay.comA hormonzavarok nem csak a felnőtteknél jelentkezhetnek, hanem nagy számban vannak olyan gyermekek is, akik kénytelenek endokrinológushoz fordulni. Dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek és felnőtt endokrinológusa az alacsony tesztoszteronszint jellemző tüneteit ismerteti.

A tesztoszteron szerepe az erősebb nem esetén

A tesztoszteron az egyik legfontosabb férfi nemi hormon – bár nem csak a férfiak, hanem a nők is termelik, igaz, jóval kevesebb mennyiségben. Termelődése már magzati korban megkezdődik, hiszen hozzájárul a férfi nemi szervek fejlődéséhez. Továbbá a férfi nemi jellegek kialakításáért felelős, így fontos szerepet játszik a szőrnövekedésben, az izomtömeg kialakulásában, a mutálásban, a valamint befolyásolja a nemi vágyat, az erekciót és a nemzőképességet is. A tesztoszteron termelődését az agyalapi mirigy által előállított LH nevű hormon segíti, amit a hypothalamusban termelődő gonadotropot serkentő (GnRH) hormon termel.

Mitől lehet kevesebb a mennyisége?

Az alacsony tesztoszteronszint hátterében több tényező is húzódhat. Általában késői pubertás esetén találkozni vele, ám lehet, hogy pl. hipofízis rendellenességek, cukorbetegség, hereműködési zavar, mellékvesekéreg zavarai, magas prolaktin szint, vesebetegség okozza, esetleg a férfi nemi szervet érintő sérülések, vagy szteroid tartalmú készítmények rendszeres szedése. Éppen ezért, amennyiben alacsony a tesztoszteron mennyisége, mindenképp alapos kivizsgálás indokolt, hogy kiderüljön, mi miatt is lépett fel a zavar.


Az alacsony tesztoszteronszint tünetei

Hogyan kezelhető?

Első sorban ki kell deríteni, mi is okozza az alacsony tesztoszteronszintet, ugyanis az alap problémát mindenképp kezelni kell! Dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek és felnőtt endokrinológusa hozzátette, hogy a tesztoszteron szintjét szerencsére lehet növelni, injekció, gyógyszer, tapasz formájában is – természetesen szigorú orvosi kontroll mellett!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)