Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Alacsony vérnyomás? 9 természetes vérnyomásemelő tipp

Érdekességek2024. október 21.

Az alacsony vérnyomás legtöbbször alkati adottság, amely azonban időnként panaszt, kellemetlenséget okozhat, bár egyes esetekben ez lehet egy háttérben álló betegség tünete is. Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája természetes vérnyomásemelő módszerekről és a kivizsgálás jelentőségéről beszélt.

Fotó: 123rf.com9 természetes vérnyomásemelő tipp

Alacsony vérnyomás esetén csak ritkán szükséges kezelés, de mindenkinek hasznos ismernie azokat az ötleteket, amelyek kissé megemelik a vérnyomást, és segítenek elkerülni az esetleges gyengeséget, rosszullétet.  

  1. Kerüljük a tűző napot és ne üljünk sokáig meleg vízben!
    A meleg még jobban kitágítja az ereket, vagyis még lejjebb viszi a vérnyomást, ezért a meleg vizes fürdőkben, a kádban és a tűző napon is csak rövid ideig ajánlott tartózkodni. 
  2. Gyakran igyunk!
    A megfelelő folyadék-, főként vízfogyasztás kiegyensúlyozhatja a vérnyomást, így akkor is fontos rendszeresen kortyolni, amikor nem érezzük szomjasnak magunkat.
  3. Óvatosan az alkohollal!
    Bár a jelentős mennyiségű ital éppen emeli a vérnyomást, egy pohár bor egy picit lejjebb is viheti az értéket, így akikre jellemző az alacsony vérnyomás, csak óvatosan fogyasszanak! 
  4. Együnk kevesebbet, de gyakrabban!
    A gyakori kis adagok megelőzhetik a vérnyomásesést, ugyanakkor főleg idős magasvérnyomás betegeknél nem ritka az evés utáni vérnyomáscsökkenés. Nekik étkezés után érdemes lefeküdni.  
  5. Válasszunk sós ételeket!
    A sóról közismert, hogy emeli a vérnyomást, így alacsony értékek esetén beépíthetőek az étrendbe a sós fogások.  Ez nem jelent túlsózást, de érdemes a fogások közül a sós ízűeket előtérbe helyezni. 
  6. Egyeztessünk a gyógyszerelésünkről az orvossal!
    Bizonyos gyógyszerek lejjebb vihetik a vérnyomást – például egyes antidepresszánsok, vízhajtók -, ezért a már szedett gyógyszereinkről és alacsony vérnyomásunkról mindig tájékoztassuk a kardiológust!
  7. Próbáljuk ki a kompressziós zoknit!
    Bár visszér-betegség esetén kötelező a kompressziós harisnyák, zoknik viselése, azok abban is segítenek, hogy csökkentve az lábszárakban keringő vér mennyiségét, az máshová áramolhat. 
  8. Keresztezzük a lábunkat!
    Gyengeség és szédülés esetén beválhat a keresztezett lábbal ülés, ugyanis enyhén emeli a vérnyomást. Viszont éppen ezért nem szabad vérnyomásméréskor így ülni. 
  9. Kerüljük a hirtelen pozícióváltást!
    A helyzetváltozásra bekövetkező hypotonia egyik lehetséges oka a baroreflex (a vérnyomást szabályozó mechanizmus) érzékenységének csökkenése.  Ezt nevezzük orthostázisnak, amikor felálláskor lezuhan a vérnyomás, illetve lassabban emelkedik arra a kívánt mértékre, ami elégséges vérátáramlást biztosít a szervek számára.

Fotó: 123rf.com

Mikor érdemes kivizsgáltatni az alacsony vérnyomást?

A normál vérnyomás 120/80 plusz – mínusz 20 Hgmm, ami ez alatt van, az tekinthető alacsony vérnyomásnak, hipotóniának. Ez még nem feltétlenül kóros, sokan élnek ezzel panaszmentesen. Kórosan alacsony vérnyomás pl. 90/60 mellett a betegnek jellemzően olyan panaszai vannak, mint a megszédülés, a hányinger, a koncentrációs nehézség, az elmosódó látás, a hidegrázás. Sokaknál csak álló helyzetben jelentkeznek a tünetek, ezt nevezzük testhelyzettől függő hipotóniának. Ilyenkor a gyors testhelyzetváltozástól, például felállástól annyira leeshet a vérnyomás, hogy az akár ájuláshoz is vezethet – ismerteti dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.

– Ha az alacsony vérnyomás panaszt okoz, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni, hiszen a hasonló tünetek mögött számos ok meghúzódhat. Ilyen lehet például egy rosszul összeállított diéta, a hosszúra nyúlt ágyban fekvés, bizonyos gyógyszerek, fertőzések.  Előfordul, hogy az alacsony vérnyomás csupán tünete egy betegségnek, amely lehet például a mellékvese működési problémája vagy akár szívelégtelenség is. Ezekben az esetekben orvosi kezelés szükséges, amelynek megkezdésére éppen az ilyen tünetek hívhatják fel a figyelmet! 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Bőrdaganatokról röviden

2025. május 30.

A napozás bármely évszakban jólesik, de vigyázat, a mértéktelen napozás a melanoma kialakulásának valószínűségét növeli! Bár mindenki fél a bőrdaganatoktól, mégis sokan nem veszik komolyan a megelőzést.

A bőrdaganatok között szerencsére sok jóindulatú is van, a leggyakoribbak a következők:

Anyajegyek – sokszor veleszületett, máskor később megjelenő elváltozások, melyek színben és felszínben is eltérnek a környezetüktől. Legnagyobb jelentősége a festékes anyajegyeknek van, mivel egy részük rosszindulatúan átalakulhat, különösen a sérülésnek kitett helyeken. Ha méret-, alak- vagy színváltozást, az anyajegy környezetében csomóképződést észlelünk, azonnal szakemberhez kell fordulni.

Papillomák – inkább idősebb korban jelentkeznek, főleg a nyakon és a karon. Ez egy eleinte sárgásbarna, majd egyre sötétebb, morzsalékony, szemölcsös felszínű növedék. Elsősorban esztétikai problémát okoz, és megfelelő módszerrel könnyen eltávolítható.

Keloid – főleg fiatal felnőtteken, valamilyen sérülés vagy műtét helyén keletkező, tömött tapintatú, vörös, a környező bőr felé rákollószerű „lábakat” képező, fényes felszínű daganat, ami időben kezelve jó eredménnyel gyógyítható. Vannak olyan elváltozások is, melyek szövettanilag már rosszindulatúak, de korai felismerésük a gyógyulás esélyét jelentősen növeli! Ilyenek:

Alapsejtes bőrrák – eleinte kis fénylő, széli részén értágulatokkal tarkított növedék. Áttétet nem képez, ám a környező szöveteket roncsolhatja. Sebészi módszerrel, röntgenbesugárzással és egyéb, speciális módszerekkel kezelhető.

Elszarusodó laphámrák – legtöbbször az arcon, nyakon, kézháton alakul ki, enyhén kiemelkedő, sárgásbarna színű, elszarusodó felszínű daganat. Gyorsan növekszik és áttétet is képez, ezért mielőbbi sebészi eltávolítása ajánlott.

Melanoma – a bőr festéktermelő sejtjeiből, általában ép területen alakul ki, de meglévő festékes anyajegyekből is elfajulhat. Száma az utóbbi években növekszik, középkorúakon és fiatalokon is előfordul, színe világosbarnától a kékesfeketéig terjed. Áttétet képez, kezelése műtéti, kiegészítve más lehetőségekkel, besugárzással és infúziós kezeléssel.

Csak egy kis fejfájás?

2025. május 30.



Nem szabad bagatellizálni!

Mi, emberek eléggé kényelmesek vagyunk. Ha fáj a fejünk, bekapunk egy pirulát, és kész. A reklámok is ezt sugallják. Ha hetente fáj a fejünk, hetente tesszük ugyanezt. Pedig nagyobb körültekintéssel kellene kezelni ezt a tünetet.

Miért van az, hogy egy fogfájásnál előbb-utóbb elmegyünk a fogorvoshoz, egy fejfájásnál, akár legyen az hetente többször is, nem megyünk? Dr. Szok Délia neurológus, az egyik legismertebb fejfájás-specialista mondja el erről a véleményét.

– A fejfájás egy panasz. Mégpedig nagyon gyakori panasz. Mindenkinél előfordul az élete során. A kérdés az, hogy milyen gyakorisággal és milyen erősséggel. Ha nem elviselhetetlen, akkor jön a fájdalomcsillapító. Mert ezeket recept nélkül meg lehet venni, de ezzel a kontroll is eltűnik, és kialakulhat egy hozzászokás, ami már igen veszélyes egészségügyi probléma. A fejfájással élő személyek akár egész életük során sem jutnak el amiatt orvoshoz. Nem is említik az orvosnak, hogy ilyen panaszuk van, hanem öngyógyítással kezelik a fájdalmat. Pedig már az sem mindegy, milyen típusú a fejfájás. Lehet féloldali, lüktető, hányingerrel társuló – ez migrénes jellegű, vagy kétoldali, körkörös, feszítő-nyomó – ez a tenziós típusú fejfájásra jellegzetes.

Van, amelyik hirtelen kezdetű, főleg egy nem fejfájós egyénnél, vagy időskorban jelentkezik először – ezek veszélyre felhívó jelek. Hirtelen kezdődő, erős fejfájás fokozódó fájdalommal, amely fájdalomcsillapítókra nem múlik. Ez egy tipikus tüneti fejfájás, aminek valamilyen szervi ok állhat a hátterében. Ez lehet valamilyen agyi betegség, de lehet akár zöldhályog, vagy magas vérnyomás is. Ezt mindenképpen ki kell deríteni, mert magát az okot kell kezelni, és akkor a fejfájás mint kísérő tünet is elmúlik. Ilyenkor kivizsgálás javasolt. A háziorvos utalja majd tovább a beteget a szakterületekre, köztük a neurológiára, ami a fejfájás vizsgálati helye.

Az allergia Önnel utazik!

2025. május 29.



Az asztma az arra hajlamos egyénekben a légutak krónikus gyulladásos betegsége, mely azok kisebb-nagyobb mérvű elzáródásával jár. A gyulladás fokozza a légutak érzékenységét a sokféle irritáló anyaggal szemben. Sokszor nem is deríthető fel az asztma kóroka. A betegség leggyakoribb megjelenési formája az allergiás asztma. Némely ember szervezete a környezetben lebegő porra, füstre, virágporra, állati szőrre olyan reakciókkal válaszol, mintha az valamilyen ártó anyag, betegségkeltő mikroorganizmus lenne: a szervezetben ezek az anyagok immunválaszt váltanak ki.

Az immunválasz része egy olyan anyag felszabadulása (hisztamin), mely izgatja a szöveteket: kivörösödést, a szövetek duzzanatát, könnyezést, a torok nyálkahártyájának izgalmát, köhögés, tüsszentést, orrfolyást vált ki. Nemcsak a szálló porra, hanem ételekre, vegyi anyagokra, gyógyszerekre is allergiás lehet valaki. Ugyanilyen reakciót vált ki a méh- és szúnyogcsípés, egyes tengeri csalánozók szúrása.

Az egészséges ember hörgőjének – mely a légcső folytatása és a tüdő-léghólyagocskákba vezet – keresztmetszete tág, mert a hörgőcső körül az izmok ellazultak és a hörgő nyálkahártyája is vékony. Ez könnyű, gyors levegőáramlást tesz lehetővé. Az asztmás ember gyulladt hörgőjének átmérője szűk, mert a körülötte levő izmocskák görcsösen összehúzódnak, a hörgő nyálkahártyája duzzadt, és a járatot nyák tölti ki. Emiatt a levegő beáramlása a tüdőbe nehezített.

Az asztmás roham kiváltó okai

A betegség akut fellobbanása legtöbbször az utazási stressz hatása, de kiválthatja azt vírusos fertőzés is. Nincs azonban elegendő bizonyíték arra nézve, hogy az asztmás beteg influenza elleni védőoltása előnyös hatású.