Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Alkoss élményeket! Stresszkezelés egyszerűen

Érdekességek2020. január 09.

A gondolataink nem mások, mint képek, hangok és érzések. Ezek a legfőbb csatornák, amelyeken érzékeljük a világot, és ugyanezeken a csatornákon "gondolkozunk". Ezért ha eszedbe jut egy vicces jelenet, amit a tévében láttál, ugyanúgy nevethetsz rajta, hiszen mindegy, hogy a valós vagy a lelki szemeiddel/füleiddel éled azt újra. Ugyanazokon a csatornákon jut el hozzánk az élmény, ugyanazt eredményezik.  

Tekintsünk át néhányat az NLP előfeltevései közül! Az első így szól: A térkép nem a terület. Ha ezt meg akarjuk érteni, a legegyszerűbb arra gondolni, a terület maga a világ, a valóság, s a térkép a világról alkotott világképünk. Ha megfelelő, pozitív világképpel rendelkezünk, akkor azt is mondhatjuk: van egy gyönyörű térképünk. Gazdag, mert teleraktuk lehetőségekkel, hiszen az NLP másik előfeltevése így szól: minél több választási lehetőséget adsz magadnak, annál jobb lesz neked.

Ha mégsem jön össze valamelyik lehetőség, nem kudarcként éljük meg, hanem visszajelzésként, mert egy újabb előfeltevés szerint: Nincs kudarc, csak visszajelzés. Mivel szeretjük a változékonyságot (NLP: A változékonyság szükséges), egyre újabb és újabb lehetőségeket használunk fel a térképünkről, amely közben észrevétlenül tovább és tovább gazdagodik. Ha így éled az életedet Te is, akkor tudod, milyen nagyszerű dolog ez.

Van az NLP-nek még jó pár előfeltevése, s ezek közül legalább egy igazi áttörést eredményezhet, ha fejlődni akarunk vagy problémáinkat szeretnénk rövid úton megoldani. Így szól:
Az alkotott élmények éppúgy befolyásolnak, mint a megtörténtek.

Nos, hogy is van ez? Nagyon egyszerű
Mondjuk egy délelőtt épp ülsz a munkahelyeden, amikor felhív egy barátod, és közli, hogy szeretné kölcsönkérni az autódat. Hirtelen nem jut az eszedbe semmi értelmes kifogás, és belemész. Ezután elég feszülten telik a napod, egész délelőtt ezen rágódsz. Szerencsére a folyosón jön veled szembe a Tót a főnökkel. (A Tót nem semmi figura, ezt tudni kell róla:) Amikor észrevesz, lazán megemeli a kezét a főnök mögött, és szamárfület mutat neki. Közben komoly ábrázattal baktat tovább mellette és folytatja a beszélgetést. Alig bírod ki, hogy elmenj mellettük, és beess az első irodába, ahol végre kirobbanhat belőled a röhögés.


Délután hazafelé ülsz a villamoson, és eszedbe jut az autód. Hogy bólinthattál rá szó nélkül? Nem lehetsz ennyire hülye! Már megint nagyon ideges vagy. Szapora a légzésed, és izzad a tenyered. Ez nem mehet így. Elhatározod, hogy felhívod, és megmondod, valami közbejött, nem tudod odaadni a kocsit. Egyszerűen megmondod, és kész! Na persze, de majd elkezd erősködni, hogy neki ilyen fontos, meg olyan fontos. Még idegesebb leszel. De aztán hirtelen beugrik a Tót képe, ahogy bamba fejjel bólogat a főnöknek, közben játékosan mozgatja két ujját a főnök feje felett, aki ettől úgy néz ki, mint egy bölcs szamár. Félhangosan felröhögsz, a melletted ülő néni gyorsan át is ül egy másik székre. Zavartan próbálod leplezni derültségedet, de azért magadban tovább rötyögsz.

Mi is történt? Az első esetben, a munkahelyeden történtek veled dolgok, amiktől ideges, vagy épp jókedvű lettél. Aztán később a villamoson csak elképzeltél dolgokat, és ugyanúgy megváltozott a hangulatod. Miért? Mert az alkotott élmények ugyanúgy befolyásolnak, mint a megtörténtek. Voltál már úgy, hogy elhatároztad, valakinek megmondod a véleményed, és ahogy gondoltaban lejátszottad magadnak előre a párbeszédet, hevesebben kezdett verni a szived? Vagy eszedbe jutott a kedvenc ételed, és összefutott a szádban a nyál?

A gondolataink nem mások, mint képek, hangok és érzések. Ezek a legfőbb csatornák, amelyeken érzékeljük a világot, és ugyenezeken a csatornákon "gondolkozunk". Ezért ha eszedbe jut egy vicces jelenet, amit a tévében láttál, ugyanúgy nevethetsz rajta, hiszen mindegy, hogy a valós vagy a lelki szemeiddel/füleiddel éled azt újra. Ugyanazokon a csatornákon jut el hozzánk az élmény, ugyanazt eredményezik.
 

Jaj, de jó! Tényleg jó? Biztos... De mire?

Megmondom. Senki sem szereti a kellemetlen élményeket. Lehet, hogy történtek velünk rossz dolgok. Nem kell feltétlenül valami szörnyűségre gondolni, mindenkivel előfordultak már apróbb kellemetlenségek. Ezek az élmények mind-mind hatnak ránk. Kialakulhatnak így félemeink, gátlásaink, korlátozó hiedelmeink, akár fóbiáink is. Ezeket mind-mind saját élményeinkre, tapasztalatainkra építjük fel. Mennyivel jobb lett volna, ha ezek az élmények kellemesek lettek volna!

Hát ez az! Az élményeinket újraéljük napról-napra, ez természetes. De mindezt megtehetjük tudatosan is. Éld újra a régi élményeidet egy kicsit másképp. Változtasd meg azokat, és - akár hiszed, akár nem - Te magad is megváltozol. Cseréld ki a rosszat jóra, rajzold át a kellemetlen dolgokat. Sőt! Alkoss magadnak teljesen új képeket, hangokat, érzéseket! Az életedet a világ alakítja. A világot viszont Te alakítod, ugye? Hiszen a saját világod nem más, mint a saját térképed. Ha jobban belegondolunk, ez a tipikus esete annak, amikor a föld túrja a vakondot. Úgyhogy ne is gondoljunk bele! Egyszerűen alkossuk meg a térképünket egy kicsit kreatívabban. Ha ugyanis az élményeinkkel játszadozunk, óriási erőforráshoz jutunk. Megszabadulhatunk sok mindentől, pl. a fóbiáktól, lámpaláztól, idegességtől, dohányzástól vagy felesleges kilóktól, de ugyanúgy szerezhetünk pozitív dolgokat is, pl. lehetünk kreatívak, kiegyensúlyozottak, türelmesek vagy kitartóak. Sőt, az alkotott élmények a testünkben is beindíthatnak különböző folyamatokat, így gyógyulásra is felhasználhatjuk ezt a jelenséget.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.

Döntések és választások: A kognitív disszonancia

2025. december 09.

Az embernek alapvető igénye, hogy magát egységes egésznek lássa és láttassa, hogy döntéseit, választásait eme egység logikus kimeneteleiként mutassa be önmagnak és a környezetének egyaránt. Azaz akkor érezzük magunkat jól, ha nézeteink és cselekedeteink összhangban vannak. Ezt azonban sokszor nehéz elérni, mindennapjaink gyakori élménye a disszonancia, annak a bizonyos kívánt összhangnak a hiánya.

A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger amerikai pszichológus alkotta meg még 1957-ben, alapja pedig az a gondolat, hogy ha valamilyen új tapasztalat vagy közvetett információ ellentmond addigi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor egy belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Mivel ez egy stresszes, szorongáskeltő állapot, természetes módon igyekszünk ezt a disszonanciát csökkenteni, redukálni.

A nézetek és tettek összhangjának hiánya származhat egzisztenciális érdekből, konfliktuskerülésből vagy utólagos önigazolásból, és ezek persze kombinálódhatnak is, például mikor nem mondunk ellent a főnökünknek, akkor sem ha nagyon nem értünk vele egyet. Itt jelen van az anyagi érdek, hisz szeretnénk prémiumot, a szimpla konfliktuskerülés és ezekkel persze már igazoltuk is a magunk számára, miért helyeseltünk egy nyilvánvaló ostobaságot.

A kognitív disszonancia jelentkezhet úgy, hogy eleve feszültséget érzünk érzelmeink, értékeink, elveink valamint aktuális tetteink között, de lehetséges az is, hogy a cselekvés pillanatában fennáll az összhang és döntéseinket utólagosan, tapasztalataink, újabb ismereteink nyomán kérdőjelezzük meg.