2025. január 04.
Az emberi társadalmak, jóformán korszakoktól függetlenül, mindig valamilyen egyértelműnek gondolt többségre vannak szabva, arra az „ép” vagy „normális” emberre, aki a többiekhez képest hasonló módon tud működni az élet legkülönbözőbb területein. Pedig valójában mindannyian eltérünk ettől az ideáltipikus „normalitástól” egy vagy több területen, kisebb vagy nagyobb mértékben.
Alapvető meghatározása szerint a fogyatékosság olyan hosszan tartó fizikai, értelmi, pszichoszociális vagy érzékszervi károsodás, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja egy adott személy teljes társas működését, szerepvállalását. Nem feltétlen azért, mert aki valamely képességében korlátozott, az ne lenne képes más területeken teljes értékű, akár átlag feletti teljesítményre, hanem mert az egész civilizációnk az általánosan elterjedtet tekinti (sokszor még mostanában is) normálisnak. És bár ez a leegyszerűsítés ma már megdőlni látszik.
A fogyatékkal élőkhöz a jelenben is sok tévképzet, előítélet, és az ezekből adódó társadalmi hátrány kapcsolódik.
Legyen szó fizikai vagy mentális korlátozottságról, bár, mint látni fogjuk, a fizikai-érzékszervi fogyatékok (pl. vakság, siketség, mozgáskorlátozottság) azok, melyeket a közösség elsősorban annak tekint, miközben az értelmi fogyatékosságot, vagy, mondjuk, az autizmust gyakran már kevésbé. Mintha azok már (kisebb-nagyobb részben) az egyénen múlnának…
Régen sem volt jobb
A nyugati világban már az ókorban sem tekintették a közösség teljes jogú tagjának a fogyatékkal élőket, sőt a rabszolgatartó társadalmakban gyakori volt, hogy büntetésből okoztak fizikai fogyatékokat az engedetlen rabszolgáknak, megcsonkítva vagy épp megvakítva őket.
És bár azt gondolnánk, hogy a keresztény Európában javult a helyezet, az isteni elrendelés által létrejött társadalmi rend eszméje legtöbbször oda vezetett, hogy a fogyatékosokat egyben bűnösöknek is tekintették, akikre nem véletlenül mérte ezt a sorsot a felsőbb hatalom.
A reneszánsztól kezdve aztán – bár megmaradt ez a szemlélet – a fogyatékos ember már nem mint megvetésre, inkább mint szánalomra szoruló, elesett személy jelent meg. Ez persze nem jelentett valamiféle feltétlen elfogadást, hisz az 1600-as évek elejétől megjelenő intézetek gyakran inkább a fogyatékosoknak az ép többségtől való elkülönítését szolgálták, mint (az ehhez képest másodlagos) a gondoskodást.
És ahhoz már tényleg a XX. század második fele kellett, hogy megjelenjen az ún. szociális modell (főleg angolszász területen), melynek lényege az volt, hogy a fogyatékosság olyan állapot, mely nem vagy csak részlegesen gyógyítható. Úgyhogy ne a fogyatékosok alkalmazkodjanak a többséghez, hanem fordítva, hisz az előbbiek – helyzetükből adódóan – sokkal kevésbé képesek erre az alkalmazkodásra. (Ha, mondjuk, mindenhol lépcsők vannak, egy kerekesszékes nem képes közlekedni, és nem azért, mert nem akar.) És a szociális modell már alapvetően a társadalmi szerepekről, a többség kisebbséggel szembeni felelősségvállalásáról szól.
2025. január 03.
Számos kérdés felmerülhet egy-egy védőoltás esetén, vagy akár egy új típusú oltás megjelenésekor.
Kik kaphatnak Magyarországon kötelező védőoltást?
A kötelező védőoltásokat térítésmentesen kaphatja meg a Magyarországon tajszámmal rendelkező, vagy tajszámmal nem rendelkező, de életvitelszerűen legalább 3 hónapig Magyarországon tartózkodó külföldi gyermek. A tartózkodási engedéllyel rendelkező, bevándorolt, letelepedett vagy befogadott harmadik országbeli gyermek.
Hogyan kell tárolni a gyógyszertárban megvásárolt szabadon választható oltásokat?
A gyógyszertárakban a szülők által kiváltott védőoltásokat szigorúan 2–8 °C között kell tárolni. Érdemes a hűtőszekrényben egy hőmérőt tartani, ugyanis a magasabb hőmérsékleten tartott vagy fagyott oltóanyag már nem adható be. A gyógyszertárakban kötelező ún. hőmérsékletnaplót vezetni a hűtőszekrények mindennapi ellenőrzésekor, a mért hőmérsékletet hivatalosan nyilvántartani. A megvásárolt oltóanyagot otthon is a hűtőszekrényben kell tartani, de mielőbb be kell adatni az illetőnek.
Mit jelent, hogy kampányoltás?
Az életkorhoz kötött kötelező oltásokat 11 éves kortól iskolai oltások keretében kell elvégezni. 11–14 éves korban a gyermekek sokkal jobban elérhetők iskolában, mint egyedileg. Kampányoltás keretében egy közösség számára rövid időn belül lehet biztosítani a megfelelő védettséget. Az alábbi oltásokat kapják meg a gyermekek:
MMR-újraoltás,
torokgyík elleni, tetanusz és acelluláris szamárköhögés elleni oltóanyaggal végzendő (dTap2) emlékeztető oltás,
hepatitis B elleni védőoltás,
szülői beleegyezés esetén a HPV-védőoltást is kampányoltásként kapják meg a gyermekek.
Melyek a védőoltások ellenjavallatai?
Kevés ellenjavallata van a védőoltás beadásának:
lázas betegség, immunológiai károsodás estén, ekkor egyéni oltási tervet dolgoznak ki,
egy adott oltással már előfordult nemkívánatos esemény – anafilaxiás reakció, mint torokduzzanat, gégeödéma, sokk –, ilyenkor nem lehet ugyanazon összetételű oltóanyagot beadni,
élő kórokozót tartalmazó oltóanyaggal történő immunizáció a tervezett várandósság előtt 3 hónappal javasolt.
Nem tekinthetők ellenjavallatnak, pl. asztma, allergia, helyi szteroidkezelés, krónikus szív-, tüdő- és vesebetegség, neurológiai betegségek stabil állapota és Down-szindróma sem.
Mért kell egyes oltásokat megismételni?
A különböző vakcinák különböző szintű védelmet nyújtanak. A védettség időtartama függ attól a betegségtől, ami ellen véd a vakcina. Ugyanakkor egyes védőoltások csak rövid ideig képesek védelmet nyújtani egy adott betegség ellen, míg mások életre szóló védelmet adnak.
2025. január 03.
A családi kórtörténet ellenére is csökkenti a demencia, vagyis az elbutulás esélyét az egészséges életmód egy új tanulmány szerint.
Az Amerikai Szív Szövetség (AHA) konferenciáján az új tanulmány előzetes eredményeit mutatják be. A családi előzmények a demencia komoly kockázatát jelentik. Egy első fokú rokon – szülő, testvér – betegsége majdnem 75 százalékkal emeli a demencia esélyét azokhoz képest, akiknél nincs családi előtörténete a betegségnek.
A demencia más gyakori kockázati tényezői között szerepel az életkor, a nem, az iskolázottság, a magas vérnyomás és koleszterinszint, a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a depresszió. „Ha egy családban előfordul a demencia, abban genetikai és genetikán kívüli tényezők is szerepet játszanak. Ez azt jelenti, hogy talán lehetséges mérsékelni a kockázatot a nem genetikai tényezőket célozva” – mondta Angelique Brellenthin, az Iowai Állami Egyetem professzora.
Kollégáival együtt 302 239 nő és férfi adatait elemezte, akik 50-73 évesek voltak, és 2006-2010 között egészségügyi vizsgálatokon estek át az Egyesült Királyság Biobank (UK Biobank Study) projektje keretében, mely mintegy 500 ezer résztvevővel folyt.
A kutatás kezdetén egyikük sem volt demens. Kérdőívet töltöttek ki családi előzményeikről és életmódjukról. Hat egészséges szokást vizsgáltak, egy-egy pontot kapott, aki egészségesen étkezett, vagyis több zöldséget és gyümölcsöt evett, mint feldolgozott húst és finomított gabonát, mozgott eleget, azaz heti legalább 150 perc közepes-élénk aktivitást végzett, napi 6-9 órát aludt, a mérsékelten fogyasztott alkoholt, nem volt elhízott, tehát testtömeg-indexe 30 alatt volt.
A nyolc éven át tartó követés alatt 1698 embernél (0,6 százalék) alakult ki demencia. Akiknél a családban előfordult már a betegség, azok mintegy 70 százalékkal nagyobb eséllyel váltak demenssé.
Az egészséges életmód mind a hat irányelvét követők majdnem fele akkora kockázattal néztek szembe, mint azok, akik kettő vagy ennél is kevesebbet követtek. Háromféle egészséges szokás a demecia kockázatának 30 százalékos csökkenésével mutatott összefüggést azokhoz képest, akik kettő vagy kevesebb szokást követtek még akkor is, ha a kutatók kiszűrték a családi előzményeket, valamint a gyakori kockázati tényezőket, köztük a kort, a nemet, az iskolázottságot, a magas vérnyomást és koleszterinszintet, a cukorbetegséget, valamint a depressziót.
Akiknek a családjában előfordult a demencia, és legalább három egészséges szokást követtek, azoknál 25-35 százalékos kockázatcsökkenést tapasztaltak a szintén családi előtörténettel rendelkező, de csak kettő vagy kevesebb egészséges elvet követőkhöz képest.
A tanulmány korlátai között szerepel, hogy ok-okozati viszonyt nem állapítottak meg az egészséges szokások és a demencia megelőzése között, csak összefüggést fedeztek fel. A genetikai tényezőkről csak a kérdőívek alapján volt tudomásuk.
Magas vérnyomáshoz is vezethet
