Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Állandóan jelenetet rendez a gyerek…

Érdekességek2022. július 15.

Amikor kisgyermekünk mindenre nemet mond, ordítani kezd, dühében földre dobja a játékait, verekszik, szinte állandóan duzzog – mit tehetünk ellene? Ha pedig az ehhez hasonló jelenetek kisiskolás korában is folytatódnak, előfordul, hogy végképp tanácstalanok vagyunk. Pedig a helyes szülői magatartás sokat segíthet. Fogadja meg tanácsainkat a dührohamok megfékezésére, és a gyermek ösztönzésére, illetve meggyőzésére, hogy ne legyenek mindennaposak ezek a „cirkuszok”.

Fotó: gettyimages.comSemmiségekért dühöng

Ne hagyjuk, hogy gyermekünk dührohamai rendszerré váljanak. Legyünk szilárdak, és tiltásainkat következetesen tarttassuk be vele, ésszerű magyarázatok kíséretében. Hiszen elsősorban arra van szüksége, hogy megértse, milyen korlátokat szabtunk meg neki, melyeken nem léphet túl. Ezek általában a hétköznapi élethez köthető, egyszerű intések (pld. nem ehet süteményt ebéd előtt, vagy ne ellenkezzen, ha rendet kell raknia), de amennyiben engedünk, a dühös engedetlenséggel kapcsolatos probléma súlyosbodhat. Nagyobb dühkitörések alkalmával otthon jó módszer, ha beküldjük rövid időre a szobájába, míg kissé megnyugszik.

Néhány perc múlva menjünk be hozzá, hogy megkérjük, mondja el, miért reagált így. Ezt meghallgatva magyarázzuk el – nyugodta hangnemben -, hogy miben nem volt igaza, és az ilyen jelenetek nem vezetnek sehová. Utána azért babusgassuk egy kicsit: tudnia kell, hogy természetesen szeretjük mindazok után is, ami történt.

Agresszív, haragjában ráüt a szüleire

Ez a magatartás nagyfokú határozottságot igényel a szülő részéről. Fontos a gyerekkel megértetni, hogy nem szabad ráütnie senkire, agresszívnak lennie – legyen szó akár rólunk, akár másokról -, semmilyen esetben sem. Ha úgy tűnik, a gyereknek mégis szüksége van arra, hogy ily módon kitombolja magát, javasolhatjuk neki haragja párnáján való levezetését. Sokszor valamilyen, életkorának megfelelő sporttevékenység is hasznos lehet, annak érdekében, hogy nyugodtabb legyen, és ne verekedésre használja fölös energiáit.

A játékait a földre dobálja

Ahelyett, hogy kiabálnánk vele, ismét a legjobb módszer, ha elszigeteljük a szobájában néhány percre (nem órákra!). Azután feltétlenül és nyomatékosan emlékeztessük arra, milyen szabályok uralkodnak otthon: rendet kell tartani, és vigyázni kell a dolgaira – ne a játékain ”álljon bosszút”, ha rossz kedve van. Helyezzünk kilátásba büntetést, ha mégis újra kezdi szétdobálni a tárgyait: pld. egy időre elvesszük tőle a kedvenc játékát. Amikor pedig már nagyobbacska, és dühében értékesebb tárgyait is tönkre teszi, szigorúan figyelmeztessük, hogy nem kap helyettük újat.

Bevásárláskor jelenetet rendez, követelőzik az áruházban

A szülők nagy része több-kevesebb sikerrel tudja megoldani az ilyen helyzeteket. Próbáljuk ugyanazt a magatartás tanúsítani, mint otthon: vonjuk el a gyereket mások szeme elől, és az áruházból való távozás után kezdjünk magyarázatba, miért nem veszünk neki játékot annyiszor, ahányszor csak akarja. De persze a legjobb megelőzni a követelőzést. Már mikor vásárolni indulunk a gyerekkel, bocsássuk előre, hogy játékvásárlásról nem lesz szó, és nem szeretnénk megint nyilvános „cirkuszt”. Ha ezt nem akarja megérteni, tegyük érthetővé a számára, hogy legközelebb nem jöhet velünk vásárolni, büntetésképpen rábízzuk valakire.


Amikor már az iskolában sem fogad szót

Feltétlenül tájékozódjunk arról, hogy a tanárok hogyan kezelik gyakori ellenkezését, haragját. Mennyire szidják meg, elszigetelik-e a gyereket, nem engedik ki a tanteremből szünetben, vagy esetleg átirányítják egy másik osztályba. Ezek után kérdezzük meg gyermekünktől, hogyan éli meg ezeket az eseményeket, és tudakoljuk meg az azokat megelőző ellenkezései, dühkitörései okát. Szükségtelen az iskolai konfliktusokért otthon megbüntetni, mert igazságtalanságként élné meg. Inkább magyarázzuk el, hogy a tanító néni szeretne számítani rá az iskolai környezetbe való beilleszkedés tekintetében, de ha ezt ő nem veszi figyelembe, akár szigorú eszközökkel is rendre utasíthatja.

A gyermekpszichológus válaszol:

2-3 éves kora között a gyermek fokozatosan rájön, hogyan kezelje érzelmeit. Egészen kicsi korában megszokta például, hogy hozták neki a cumisüveget, amint sírni kezdett. Ahogy nő, meg kell tanulnia türelmesen várni, míg megkapja, amire vágyik, illetve megértenie, hogy nem teheti mindig azt, amit szeretne – és ezt nem könnyű elfogadnia. Ez a fajta értetlenkedő, haragot kiváltó magatartás kb. 6 éves koráig tarthat. Mindamellett, ha dührohamai naponta többször is ismétlődnek, vagy hosszú ideig tartanak, tanácsos pszichológus segítségét kérni.

Lefordíthatók ezek a jelenetek rossz közérzetére is olyan nehézségek miatt, melyekkel a családban, vagy az iskolában találkozott. A gyermeknek azonban minden esetben támogatásra van szüksége, hogy elérkezzék odáig, és megértse: érzelmeit másképp kell kifejeznie, mint haraggal, duzzogással, agresszivitással.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.