Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Állat a családban?

Érdekességek2025. január 24.

Fotó: lopolo © 123RF.com

Visszatérő kérdés a gyermeket váró szülőknél: ha gyermek születik a családban, mi legyen a házi kedvenccel, a kutyával és a cicával?

Amikor a gyerek nagyobb lesz és háziállatot szeretne, hogyan viszonyuljunk hozzá? Azzal növekedne a felelősségtudata?

Igen, az állattartás felelősséget is jelent (nem opció, hogy a háziállat egész nap magányos legyen), de felelősek vagyunk a családért, elsősorban testi-lelki egészségéért, így az is előfordulhat, hogy valaki a családból ellenszenvezik az állattartással a lakásban.

Mint minden mellett, sok érv és ellenérv szól az állattartás mellett, vegyük őket sorba.

Egészségügyi szempontok

A szőrös állat tartása nem ajánlott, ha asztmás vagy allergiás él a családban, főleg, ha kutya-macska szőrre is érzékeny az illető. Kifejezetten az állatok is okozhatnak az embereknél betegséget. Mint pl. egy egysejtű parazita által okozott toxoplazma, valamint a macskakarmolási betegség, mely olyan bakteriális fertőzés, amely a nyirokcsomók duzzanatával jár, és macskakarmolás vagy harapás okozza.

Sőt, ha nem törődünk házi négylábúink féregtelenítéséről, a macskák és a kutyák sajnos megfertőzhetnek bennünket. Ezért rendszeresen kell féregteleníteni, bolha- és kullancsellenes nyakörvet vagy a cseppenthető változatot kell alkalmazni. Ezek mind beszerezhetőek állatpatikákban vagy olyan, közforgalmú gyógyszertárakban, ahol állatgyógyászati készítményeket is tartanak. És előírásszerűen, megfelelő időközönként alkalmazni kell azokat.


Fotó: itsmejust © 123RF.com

Ne engedje, hogy kedvence bármit felszedjen a földről séta közben. Mivel a kullancs is könnyen rátapadhat, főképp a szőrös állatunkra, érdemes séta után átnézni, ne a lakásban „potyogtassa” el a vérszívót.

A család a rendszeres és alapos kézmosásról ne feledkezzen meg! És a gyakoribb takarítás is elkerülhetetlen lesz, ha a négylábú hullajtja a szőrét.

Szociális szempontok

Ha egy kis lakásban sok felnőtt él, ott szűkös lesz a hely még egy négylábúnak. Ilyen esetben akvárium, terrárium tartása javasolható.

Lényeges szempont: vegyük számításba, hogyha van kutyánk vagy macskánk, akkor nem utazhatunk el hosszabb időre anélkül, hogy az állatról megbízhatóan ne gondoskodnánk. Vagy olyan szállást kell választanunk, mely állatbarát. Ugyanez lehet a probléma, ha valami miatt kórházba kerülünk. Ez is a felelős állattartás egyik szempontja, és érdemes előre gondolkoznunk.

Mi legyen, ha előbb volt állatunk, mint gyermekünk? Ideális az lenne, ha az első fél évben el tudnánk helyezni az állatot biztonságos helyen. De mivel ez ritka opció, így a szülők „mutassák meg” az állatnak a kis újszülöttet, megnézheti, megszagolhatja a kisbabát, de ne engedjük megnyalnia. Utána viszont azokból a helyiségekből, ahol a baba a leginkább tartózkodik, lehetőleg tiltsuk ki a kutyát, macskát, és a terráriumot, az akváriumot se tartsuk a baba szobájában. Kikérdezhetjük gyakorlott ismerőseink tapasztalatát is, hogyan lehet jól együtt élni babával és házi kedvenccel. Ne felejtsük el házi kedvenceink oltásait se!

Fotó: olesiabilkei © 123RF.com

Ugyanakkor az állat a sok törődés mellett rengeteg szeretetet, örömet tud adni gyereknek, felnőttnek egyaránt. Társa lehet az egyedül élő, idős embereknek, és a sokat dolgozó szülők mellett a sokat egyedül lévő gyerekeknek is. Nem beszélve arról, ha a gyermek a gazdija az állatnak, megtanul felelősséget vállalni.

Az érvek és ellenérvek minden döntésben ott vannak. Ne feledjük, a családunkért – és ha úgy döntünk, hogy állatot tartunk –, házi kedvencünkért is felelősek vagyunk!

Huszár Zsoltné dr.
Szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.