Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Allergénspecifikus immunterápia

Érdekességek2018. május 05.

A súlyosabb allergiás nátha kezelésének hatékony és biztonságos módja.

Az allergénspecifikus immunterápia, melyet korábban allergéndeszenzitizációnak vagy hiposzenzitizációnak is neveztek, az allergiás megbetegedések egyetlen oki kezelése, azaz nemcsak a tüneteket csökkenti, hanem magára az allergiás folyamatra is hat.

Az eljárás során az allergént nagy adagban alkalmazva injekciók vagy nyelv alól felszívódó tabletták, cseppek formájában az immunválasz megváltoztatható, így a tünetek néhány hét alatt jelentősen csökkenthetők. Hosszabb távon, jellemzően 3-5 éven át alkalmazva pedig ezen túlmenően az allergiás folyamatok tartósan elnyomhatók.

A hatás a kezelés befejezését követően még akár 7-8 évig fennmarad

Az immunterápia eredeti formáját, melynek során az allergént injekcióban alkalmazták, mára többségében felváltották a nyelv alatti készítmények. Ezek alkalmazása kényelmesebb, biztonságosabb, ugyanakkor hatékonyságuk hasonló az injekciós kezeléséhez. Utóbbit szublinguális (nyelv alatti) immunterápiának, SLIT-nek nevezik, és bizonyítottan hatékonyan javítja a pollen- és háziporatka-allergia kiváltotta náthát, a kapcsolódó szemtüneteket és allergiás asztmát. A kezelést általában 4 hónappal a pollenszezon előtt kezdik és az egész szezonban folytatják. Atkaallergia esetén a készítményeket egész évben, folyamatosan kell használni. Bár a tünetek néhány hét-hónap alatt jelentősen enyhülnek, a tartós hatás eléréséhez legalább 3 szezonon/éven át történő használat szükséges.


Ezért hatékony és biztonságos a SLIT

Az immunterápia legnagyobb veszélye a súlyos allergiás reakciók kialakulása, ami a SLIT esetében nagyon ritka, ezért azt a betegek otthonukban alkalmazhatják, ellentétben az injekciókkal, amelyeket csak kórházi körülmények között adhat be az orvos. Gyakori mellékhatásként a SLIT helyi reakciókat, pl. szájnyálkahártya-duzzanatot, viszketést, torokkaparást okozhat, ezek általában 1-2 hét kezelést követően enyhülnek, megszűnnek. Az immunterápia a gyógyszerekkel nem lép kölcsönhatásba, így szükség esetén, kiegészítésként allergia elleni tüneti szerek alkalmazhatók. Ugyanakkor néhány más betegség, pl. a magas vérnyomás vagy a szívbetegségek kezelésére használt gyógyszer hatással lehet az esetleges allergiás mellékhatások ellátására, ezért a rendelő orvost a teljes gyógyszerelésről tájékoztatni kell.

A SLIT tehát a leggyakoribb allergiás betegségek kezelésének hatékony és biztonságos módja. A tartós hatás eléréséhez azonban fontos, hogy a kezelés a tünetek enyhülését követően is, legalább 3 évig tovább alkalmazandó, ellenkező esetben ugyanis az allergia gyorsan visszatérhet.

 

Dr.Tábi Tamás
egyetemi adjunktus


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ha ránk tör a migrén

2025. december 04.

A migrénes fejfájás az ér eredetű, más néven vascularis fejfájások közül a leggyakoribb. Ezek az agyban levő erek átmérőjének gyors változásával hozhatók összefüggésbe. A szerotonin nevű ingerületátvivő anyag kibocsátása valószínűleg szerepet játszik a roham kialakulásában, mely egyoldali lüktető fejfájással, gyakran hányingerrel, hányással jár.

A látászavar is gyakori tünet, és az arczsibbadás sem ritka kísérőjelenség. Kezelés nélkül a rohamok akár három napon át is tarthatnak. A fájdalom néha az egész fejre kiterjed, és a fizikai megterhelés csak súlyosbítja a tüneteket. Nem ritka az extrém fokú fény- és hangérzékenység, miközben a beteg fázhat, a külső szemlélő számára pedig sápadtnak tűnhet.

Amennyiben már legalább ötször jelentkezett rohamszerűen a gyakorta féloldali, görcsös vagy lüktető fájdalom, nagy a valószínűsége, hogy ez migrén. Az edzett migrénes már a fájdalom megjelenése előtt fél-egy nappal, az úgynevezett megelőző tünetekből érzi a közelítő fájdalmat. Például megváltozik a hangulata, az étvágya, az ébersége. Közvetlenül a fájdalomroham előtt karikákat vagy szikrákat lát táncolni a szeme előtt.

A migrénes időszakot gyakran kíséri hányinger, a fájdalom pedig a legkisebb mozdulatra, fény- vagy hanghatásra fokozódik.

A leggyakoribb migrénkiváltók: sajt, csokoládé, kávé, tojás, búzatermékek, földimogyoró, citrusfélék és paradicsom, sertéshús, alkohol. Ha hát, nyak vagy koponya eredetű problémák gyanúja merül fel, érdemes masszőrhöz fordulni.

Új lendületet adhat a rák elleni harcnak a magyar kutatók fejlesztése

2025. december 03.

A bőrrák és a tüdőrák növekedését gátolta, mellráknál teljes gyógyulást ért el magyar kutatók gyógyszerkísérlete, amelyet egyelőre állatokon végeztek. A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös fejlesztése új korszakot nyithat az antitumor terápiák történetében. Kutatásuk nemrég jelent meg a rangos Molecular Cancer című nemzetközi folyóiratban.

Frissen megjelent tanulmányukban a kutatók bemutatták, hogyan sikerült „megszelídíteni” egy nagyon mérgező, rákellenes vegyületet, a pyrrolino-daunorubicint, egy úgynevezett liposzómás nanohordozóba csomagolva. A LiPyDau (liposzómás pyrrolino-daunorubicin) névre keresztelt vegyület rendkívüli hatékonysága a kutatókat is meglepte.

Állatkísérletekben hat különböző daganatmodellben – köztük melanoma– és tüdődaganat-modellekben is – sikeresen gátolta a tumor növekedését. Egy örökletes emlőkarcinóma modellben pedig egyedülálló módon teljes gyógyulást idézett elő. Kiemelkedő felismerés, hogy a LiPyDau még gyógyszerrezisztens daganatok esetében is hatékonynak bizonyult, olyan tumorokban, amelyekre a jelenleg használt klinikai hatóanyagok már nem reagálnak érdemben.

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.