Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Allergia darázs- és méhcsípéstől

Érdekességek2017. október 06.

Tavasz közepétől az őszi hidegek beálltáig gyakoriak a különböző rovarcsípések. Ezek közül súlyosságuk miatt kiemelkednek a darazsak és méhek csípései, amelyeket számos esetben követhet allergiás reakció. Ez nem az első csípéskor jelentkezik, mivel ott a szervezet először találkozik a méreganyagokkal, súlyosabb következményekkel csak a későbbi csípések során számolhatunk. A nyakat és a szájüreget érintő csípések a helyileg kialakuló duzzanat miatt már első alkalommal is okozhatnak életveszélyes állapotot.

A legtöbb csípés csak kis helyi reakciót okoz, amely fájdalmas duzzanat kialakulását jelenti, 10-15 perccel a csípést követően, a házi patika készítményeiből ellátható tünetekkel. Néhány esetben nagyobb helyi elváltozás alakul ki a csípés körül: A duzzanat 12-24 óra múlva 5 cm-nél nagyobb átmérőjűvé válik. Esetenként a teljes végtag feldagad.

A csípést követően rövid időn belül kialakulhatnak különböző súlyosságú, szisztémás (anafilaxiás) reakciók. A tünetek, mint csalánkiütés, nehézlégzés, szédülés, gyomorgörcsök, hasmenés, hányás, ájulás jelentkezésekor célszerű azonnal orvost hívni, mivel az állapot gyorsan életveszélyesé válhat. Amennyiben ismert az allergia megléte, és van öninjekciózásra alkalmas készítménye a betegnek, úgy azt késlekedés nélkül be kell adni. Ezt követően is fontos orvosi segítség igénybevétele, mivel a tünetek pár órával később újrakezdődhetnek.


A csípés kezelésének lépései időrendi sorban

  1. A szúrás során bent maradó fullánkot minél hamarabb el kell távolítani. Célszerű egy keményebb lappal (pl.bankkártya) megtámasztva oldalirányban elmozdítani a fullánkot. Kerülendő a szúrás helyének megcsípése, a két körömmel, illetve az éles eszközzel való eltávolítás, mivel az összecsípés miatt sebfelület jöhet létre, és a méregzsákot összenyomva további méreganyag kerülhet a sebbe. A csípés helyét mossuk le folyó vízzel!
  2. A csípés után fontos a terület hűtése, mellyel egyrészt a gyulladást csökkentjük, másrészt az égő, viszkető érzés mérsékelhető.
  3. A kezelés első körben szájon át szedhető, vagy a csípés helyén (krém, gél formájában) alkalmazható antihisztaminokkal történjen. Fontos a terápia mihamarabbi megkezdése. A külsőleg alkalmazott készítmények fényérzékenyítő hatással bírnak, így használatuk mellett a napozás kerülendő, az alkalmazást követő 24 órán át.
  4. Két nap elteltével az antihisztaminok alkalmazása már kevesebb sikerrel jár. Itt az egyéb módon ható gyulladáscsökkentő szerek, valamint növényi készítményekválaszthatók. A gyulladt területet óvjuk a közvetlen napfénytől, fülledt, meleg helyektől! Lehetőleg tartsuk szárazon, sérülésmentesen a csípés helyét, hogy a fertőződést elkerüljük!
  5. A légúti, illetve a keringési rendszert érintő bármely tünet kialakulása esetén, ha ismert korábbi anafilaxiás reakció, a beteg által is beadható, öninjekciózásra szolgáló készítmény (ún. autoinjektor) alkalmazásával nem szabad késlekedni, majd azonnal mentőt kell hívni (jelezve, hogy anafilaxiás reakcióról van szó).

Az életet veszélyeztető tüneteken túl orvosi ellátás szükséges, amikor a tünetek egy hétnél tovább fennállnak, 3 napon túl rosszabbodnak, esetleg 2-3 nap késéssel alakulnak ki.

Legjobb, ha sikerül elkerülnünk a csípést

Ha méhhel, darázzsal találkozunk, ne hadonásszunk, a levegő vibrációját támadásnak veszik! A csípés helyszínét igyekezzünk gyorsan elhagyni, mivel a rovarok által kibocsájtott feromonok a fajtársakat is támadásra ingerlik!

 

Dr. Sebők Szilvia
Semmelweis Egyetem, Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

Dr.Dér Péter
Kígyó Gyógyszertár, Mogyoród


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.