Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Allergiás a nikkelre? Nyaralás alatt fokozódhatnak a tünetek!

Érdekességek2017. július 23.

A nikkelallergia tünetei nemcsak akkor jelentkezhetnek, ha a bőrünk valamilyen nikkel tartalmú tárggyal – például övcsattal, fülbevalóval – érintkezik, hanem bizonyos ételek fogyasztása miatt is. A nyár ebből a szempontból fokozott kockázatot jelent, ugyanis a halak, a tenger gyümölcsei és számos szezonális gyümölcs nikkeltartalma is magas.

Fokozódó bőrtünetek és általános rosszullét

A nikkelallergia ismertebb formája valóban érintkezés útján okoz tüneteket. Az érintett hölgyek – mert ők vannak többségben (a nők közel 30 százalékánál jelentkeznek ilyen panaszok) – jól ismerik a nikkel tartalmú fülbevaló, vagy nyaklánc viselése közben jelentkező égő, viszkető érzést, az ékszer levételét követően is megmaradó kiütéseket, bőrpírt. Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy emellett létezik egy másik típus is, melynek jellegzetessége, hogy az elfogyasztott ételek nikkeltartalma vált ki kellemetlen tüneteket.


Nikkelallergia-szindróma

A makacs ekcémás tünetek kapcsán érdemes erre is gondolni, de általános rosszullétet, fejfájást, fáradékonyságot, vérszegénységet is okozhat a nikkelallergia-szindróma néven ismert tünetegyüttes. Ha az étkezések után gyakran jelentkezik puffadás, hányinger, hányás, hasmenés vagy épp székrekedés, akkor is érdemes megfigyelni, hogy milyen ételeket fogyasztottunk, melyek összefügghetnek a rosszulléttel.

Nyáron több magas nikkeltartalmú ételt fogyasztunk

Nincs szerencsés helyzetben, aki a felsorolt tüneteket tapasztalja, miközben ügyel az egészségére és emiatt rendszeresen fogyaszt teljes kiőrlésű liszttel készült ételeket, zabot, árpából, szójából készült termékeket, ezek nikkeltartalma ugyanis kifejezetten magas.

A nyári zöldségek és gyümölcsök között is sok olyat találunk, amik a nikkelallergiásoknak gondot okozhatnak, ilyen a sárgabarack, cseresznye, sárgadinnye, brokkoli, hagyma, spenót, paradicsom és karfiol is, de az édes ízek és olajos magvak kedvelői sincsenek biztonságban, ugyanis a csokoládé (kakaó) a dió és a mandula nikkel tartalma is magas.

Tengerparti nyaralás alatt előszeretettel választjuk a helyi konyha jellegzetes fogásait, halakat és tengeri herkentyűket. Sajnos azonban nikkelallergiásoknál ezek is kellemetlen tüneteket okozhatnak: a lazac, tőkehal, polip, osztriga, homár és tintahal is sok nikkelt tartalmaznak.

Mit tegyen, ha nikkelallergiára gyanakszik?

Ha a betegnél felmerül ennek gyanúja, akkor egy alapos beszélgetés, tüneteinek kikérdezése után általában epicutan tesztet végzünk. Ennek során a hát bőrére visszük fel az allergént, majd ezt a bőrre ragasztott tapaszokkal rögzítjük, így tudjuk vizsgálni a fémallergiát. Pozitív eredmény esetén az allergénnel történt érintkezés helyén bőrpír látható – magyarázza dr. Balogh Katalin. A nikkelallergia-szindróma diagnózisához igazolni kell az összefüggést a bevitt táplálék nikkeltartalma és a tünetek jelentkezése közt. Ebben nyújt segítséget a táplálkozási napló vezetése, melyben a beteg rögzíti, hogy mit tapasztalt, amikor fogyasztott, és amikor nem fogyasztott nikkel tartalmú ételeket. „Kivizsgálásra azért is szükség van, hogy egyértelműen meghatározzuk, mi okozza a panaszokat. Hasonló tüneteket több más betegség is okozhat. Egyre gyakoribbak a különböző ételallergiák, ételérzékenység is, a szükségtelen diétás megszorítások elkerüléséhez fontos tudni, hogy pontosan melyik az az élelmiszer, amit a betegnek mellőznie kell.”


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.