Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Allergiás a tojásra? – Így helyettesítse!

Érdekességek2022. április 11.

Tojásallergia felnőtteknél és gyerekeknél is jelentkezhet. Kezelésének egyetlen módja, ha a tojást kiiktatjuk az étrendből, de ez nem jelenti azt, hogy a tésztafélékről, édességekről is le kell mondani. Varga Dóra, a Budai Allergiaközpont dietetikusa hasznos tanácsokkal, és egy sütemény recepttel is segíti a tojásmentes diéta összeállítását.

Durum

A tojás számtalan, a hazai konyhában is gyakran előforduló étel alapanyaga. A rántotta és omlett mellett a rántott hús, tészták és sütemény is elképzelhetetlen lenne nélküle, ha nem létezne ma már több összetevő és praktika is a helyettesítésére. A tojásmentes diétát tartó betegeim számára több alternatíva is rendelkezésre áll, hogy ne kelljen egy alapanyag kiesése miatt drasztikusan változtatni étkezési szokásaikon – mondja Varga Dóra.

Durumtészta például a legtöbb üzletben kapható. Ízében teljes mértékben a hagyományos, tojást is tartalmazó tésztákkal megegyező termék, a különlegessége abban rejlik, hogy mivel a durumliszt fehérje tartalma magasabb, ezért tojás hozzáadása nélkül is készíthetünk vele ételeket. Súlyos tojás allergia esetén arra azért érdemes figyelni, hogy a legtöbb durum tészta nyomokban tartalmazhat tojást, így a címke olvasását sose mellőzzük vásárlás előtt!

Lenmag, gyümölcsök és keményítő

A sütemények készítésénél használhatjuk tehát az említett búzafélét, de ha szeretnénk például zabpehely liszttel is sütni, mint az alábbi recept esetében, akkor szükségünk lesz egy plusz hozzávalóra, amivel a tojást kiválthatjuk: ez jelen esetben a lenmag. Egy tojást megközelítőleg 3 evőkanál vízbe áztatott és aztán összeturmixolt, egy evőkanálnyi lenmaggal helyettesíthetünk. Ennél egyszerűbb megoldás a lenmagpehely, amit közvetlenül a hozzávalókhoz adhatunk.

Kevert süteményeknél a banán és az alma is jó alternatíva a helyettesítésre: kb. 80g gyümölcs egyenlő egy tojással. A tojás kukorica- és burgonyakeményítővel is kiváltható – panírozáshoz például jól bevált a kukoricakeményítőt vízzel elegyítve, habverővel felverve kapott tojásfehérje állagú anyag – de létezik erre a célra speciálisan tojáshelyettesítő por, amit a csomagolásán leírtaknak megfelelően használunk fel.

Piskóta tojás nélkül

Bár első hallásra elképzelhetetlennek tűnik piskótát készíteni tojás nélkül, ám egy kis konyhai trükkel ez sem lehetetlen.  Ha a szokásos tésztánkhoz tojás helyett szódabikarbónát, citromlevet vagy ecetet használunk, akkor hasonlóan magas, laza, buborékokkal teli piskótatésztát kaphatunk.


Tojás a készételekben

Tavaly december 13-tól megváltoztak az élelmiszerek allergén jelölésének szabályai. Aki tojásra allergiás, jegyezze fel a 3-as számot, ezzel jelölik ugyanis, hogy az adott termék, vagy készétel tojást tartalmaz. A jelölés szerepelhet a csomagoláson, de egyre több helyen látható, hogy egy táblát kifüggesztenek az allergiát, vagy intoleranciát okozó anyagok felsorolásával (a rendeletben szereplő sorrendben) és a termék neve mellé csak számokat írnak. Például ha a pékségben a kakaós csiga árcéduláján, a glutént jelző 1-es mellett 3-as is szerepel, akkor tojást is tartalmaz.

Tavaszi ropogtatnivaló:

CITROMOS KEKSZ

Hozzávalók 12 darabhoz:
–    100g vaj
–    7dkg xilit (nyírfacukor)
–    4dkg kókuszreszelék
–    1 citrom reszelt héja
–    1 fél citrom leve
–    70g zabpehelyliszt
–    1 evőkanál lenmagpehely

Elkészítése:
A felolvasztott vajat kikeverjük xilittel, hozzáadjuk a kókuszreszeléket, a citrom reszelt héját és a citrom egyik felének a kifacsart levét. Hozzákeverjük a zabpehelylisztet, a lenmagpelyhet és ha szükséges, kevés vízzel vagy tejjel könnyebben formázhatóvá tehetjük. Sütőpapírral bélelt tepsire kis halmokat teszünk és egy kanál segítségével ellapítjuk őket, vagy keksznyomót is használhatunk. 180 oC-ra előmelegített sütőben, 10-15 perc alatt készre sütjük.

 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A kenyér

2026. augusztus 27.

Lehet fehér, félbarna, rozsos, rozs, teljes kiőrlésű, magvas vagy éppen speciális étrendhez igazított, egy biztos: a kenyér sokkal több, mint egy egyszerű étel. Évezredes hagyomány, vallási szimbólum és mindennapi alapélelmiszer, amelynek összetétele az egészségünk szempontjából sem közömbös. Az új kenyér ünnepe alkalmából ezt a kérdéskört járja körül a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége táplálkozástudományi szempontból.



A kenyér története többezer évre nyúlik vissza. Már 5–10 ezer évvel ezelőtt is készítettek különböző növények magjaiból kenyérszerű ételeket. Az árpa például mintegy 5000 éve Kínában és Tibetben is alapanyaga volt a kenyérnek, a búza pedig Eurázsiából indult világhódító útjára. Az első búzakenyerek körülbelül 7000 évvel ezelőtt jelentek meg, a kelesztett kenyér pedig valószínűleg az ókori Egyiptomban született meg. A kenyér az emberiség történetében nemcsak az éhség csillapításának eszköze volt, hanem az élet, a közösség, a hála és a gondviselés szimbóluma is. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a gabona termesztése, az aratás és a kenyér elkészítése az emberi élet fennmaradásának alapvető része volt. Nem véletlen, hogy a kenyér számos vallási hagyományban különleges helyet kapott. Amikor kenyeret törünk és megosztjuk egymással, egyszerre gondolhatunk táplálékra, közösségre, hagyományra és hálára. Egyetlen egyszerű élelmiszerben így többezer év vallási és kulturális emlékezete is tovább él.

Mitől lesznek különbözőek a kenyerek?

A választ elsősorban az alapanyagok, a liszt típusa, az őrlés módja és a gyártástechnológia adja. A búza sikértartalma például lehetővé teszi, hogy a tészta rugalmas szerkezetet alakítson ki, amely megtartja az erjedés során képződő gázokat. Ettől lesz a kenyér könnyebb és levegősebb.

Hogyan előzzük meg az elbutulást?

2026. augusztus 27.

Az agyi értelmi hanyatlás és a demencia az időskori rokkantság és függőség egyik legfontosabb oka.



Számos vizsgálat igazolja, hogy a kognitív hanyatlás kockázata életmódbeli tényezők befolyásolásával csökkenthető. A megelőzésben különösen fontos szerepe van az étrendnek, a fizikai aktivitásnak és a kardiometabolikus egészség megőrzésének.

Az emberi gondolatvilág és érzelmi állapot szoros kapcsolatban áll a viselkedéssel, ezen belül az evési szokásokkal is. A mentális folyamatok nemcsak a táplálkozási döntéseinket befolyásolják, hanem visszahatnak testi és szellemi egészségünkre is.

A test és az elme közötti kölcsönös visszacsatolások révén gondolataink, érzelmeink és táplálkozási mintáink egyaránt formálják kognitív működésünket és általános jóllétünket.

A kognitív funkciók alakulását genetikai és környezeti tényezők egyaránt meghatározzák, amelyek között kiemelt szerepet tölt be a táplálkozás.

Az utóbbi években egyre több kutatás bizonyította, hogy nemcsak a súlyos malnutríció (malnutríciós állapotok), hanem a mikrotápanyagokban szegény étrend és az esszenciális zsírsavak hiánya is kedvezőtlen hatással van a kognitív teljesítményre és a tanulási képességre – gyermekek, fiatal felnőttek és idősek esetében egyaránt.

A kognitív fejlődés szempontjából kulcsfontosságú tápanyagok közé tartozik a jód, a vas, a folát, a cink, a B12-vitamin és az omega-3 zsírsavak.

Mi a valóság?

2026. augusztus 26.

Az értelmező szótár szerint: érzékelhető dolgok összessége. Igen ám, de kérdés, hogy ki hogyan érzékeli a dolgokat? Nem beszélve az összességéről! Mindent látunk belőle, a teljeset, az összeset? És még számtalan kérdés merülhet fel.

Mindenki tud példát mondani arra, amikor más szemszögből, más habitussal, más lelkivilággal vagy más érzelmi, empatikus beállítottsággal szinte teljesen másként látunk, érzünk, értékelünk helyzeteket, „dolgokat”.

Gondoljunk csak olyan egyszerű esetekre, amikor pl. a verekedést, a civakodást is másféleképpen meséli el mindkét gyerek, pedig ugyanarról a történetről van szó. De pl. Budapestet sem ugyanúgy látja minden ember, pedig ugyanazt nézi. Tehát a valóság valami olyasmi, amit mindenki saját magának választ ki a felkínált lehetőségek, „a jelenségek összessége” közül, ami számára szimpatikus, kézenfekvő, vagy éppen megnyerő. Így értelmezve: „a valóságból sem egyféle létezik csupán”, írja a Nobel-díjas japán író, Murakami Haruki A város és kiszámíthatatlan falai című könyvében. Ezért nem szabad csodálkozni, ha a másik ember netán másként lát dolgokat. El kell tőle ezt fogadnunk, megtartva magunknak a jogot, hogy mi is láthatjuk ugyanazt másképpen.