Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Allergiás légúti betegségek

Érdekességek2021. március 31.

A fotók illusztrációk: pixabay.comAz allergiás légúti betegségek, így az allergiás nátha és az allergiás asztma, a leggyakoribb krónikus betegségek közé tartoznak, világszerte százmilliókat érintve.

Az allergiás légúti betegségek tüneteit leggyakrabban pollenek, atkák, állati eredetű fehérjék és penészgombák okozzák. Hazánkban a pollenek általában kora tavasztól őszig okoznak panaszokat. Egész éves tünetkört leggyakrabban a házi poratka vált ki. Az asztmában jellemzően visszatérő sípoló légzés, nehézlégzés, mellkasi feszülés, köhögés fordul elő változó megjelenéssel és súlyossággal. Az allergiás nátha jellemző panaszai a tüszszögés, orrdugulás, vizes-nyákos orrfolyás, orrviszketés.

Ezekhez társulhatnak torok-, fül- és szem-, valamint általános panaszok, mint pl. hőemelkedés, fáradékonyság és fejfájás is. A tünetek mellett a diagnózishoz az allergénekkel reagáló ellenanyagok kimutatása is hozzátartozik, asztmában pedig a légzésfunkció elvégzése is szükséges. Az allergiás asztma és az allergiás nátha (rhinitis) is jól kezelhető, de nem gyógyítható. A diagnózis felállítása orvosi feladat.

Az asztma kezelésére szakorvos ad javaslatot, bázisát a belélegezhető (inhalált) szteroidok képezik önállóan vagy hosszú hatású hörgőtágító kombinációjában. Utóbbit általában egy eszközből belélegezhető formában írjuk fel. A fenntartó kezelés rendszeres használata és jó belégzési technika mellett jó asztmakontroll érhető el, és általános mellékhatásoktól nem kell tartani. A betegeket tünetoldó/ rohamoldó gyógyszerrel (hörgőtágítók vagy a rendszeresen használt szteroid-hörgőtágító kombináció extra adagjai) is ellátjuk, amelyet csak akkor kell belélegezniük, ha a rendszeres bázisterápia mellett asztmás panaszaik jelentkeznének. A helyes eljárásról a kezelőorvos mindig tájékoztatást ad. Amennyiben megnő az igény a hörgőtágítóra, indokolt a kapcsolatfelvétel a kezelőorvossal.

Súlyos esetekben nagy adagú és akár többszörösen kombinált gyógyszerelésre van szükség. Egyes speciális esetekben ezt kiegészítjük injekciós immunterápiával. Enyhe
allergiás náthában alkalmazhatók a gyógyszertári forgalomban hozzáférhető
„allergiaellenes” antihisztamintabletták vagy orrspray-k, különösen, ha a tüszszögés, orrfolyás, szem-, orr-, torokviszketés a vezető tünet.


Célszerű az álmosságot kevésbé okozó készítményeket keresni. Asztmában ezek nem jelentenek megoldást. Súlyosabb vagy elhúzódó náthás tünetek, orrdugulás esetén az orvos szteroidtartalmú orrsprayt írhat fel önállóan vagy a fenti kezelés kiegészítéseként. Minden orrot érintő tünet szempontjából ezek a leghatékonyabbak, tünetes időszakban rendszeres használatuk ajánlott. Az orrdugulást csökkentő, úgynevezett dekongesztáns orrcseppek/orr spray-k tünetileg alkalomszerűen alkalmazhatók, de tartós (néhány napon túli) adagolásuk nem ajánlott.

Dr. Horváth Ildikó
Országos Korányi Pulmonológiai Intézet

Dr. Csomag Zsuzsanna
Országos Korányi Pulmonológiai Intézet


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Allergia: az immunterápiát márciusig el kell kezdeni

2026. március 23.

A pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.

Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergiavizsgálatot végeztetni, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.