Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Alma, a gyümölcsök királynője

Érdekességek2019. július 04.

A régi mondás, „naponta egy alma az orvost távol tartja”, ma sem vesztett aktualitásából. Számos, az egészségre gyakorolt jótékony hatásának köszönhetően az alma „szupergyümölcs” maradt. Így tanácsos többet tudni róla, és rendszeresen fogyasztani belőle.

Fotó: pixbay.comAz alma régóta ismert koleszterincsökkentő hatásáról, oly módon, hogy különösen a „rossz koleszterin” (LDL) oxidációját lassítja. Köszönhetően magas rosttartalmának, amely többek közt megköti a koleszterint a bélcsatornában, és így segít optimális szinten tartani annak szintjét a vérben. De természetesen nem ez az alma egyedüli jótéteménye.

Az alma a gyümölcsök közül a leggazdagabb az epikathin nevű flavonoidban, amelyről számos tanulmány kimutatta, hogy segít mérsékelni a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Az almát bőven és rendszeresen fogyasztóknál közel 40%-os mértékben! Ez kétségtelenül annak a következménye, hogy az alma jótékonyan csökkenti az artériás vérnyomást és a káros, oxidatív stresszt (más néven oxidatív sérülést, mely a szervezetben a szabad gyökök okozta károsodás). Emellett élénkíti a szívműködést.

Javít az egészségi állapoton
Brit kutatók egy nemrégiben készült tanulmányukban közel 10 000 személy étkezési szokásainak vizsgálati eredményeit tették közzé. Az alanyok különféle betegségekben szenvedtek, és a szakemberek többek közt bebizonyították, hogy az almafogyasztást előnyben részesítők körében az állapotjavulás gyorsabban volt nyomon követhető.

Fogyókúrázók „szövetségese”
Ropogós-finom jellege mellett az alma további jótéteménye, hogy mivel bővelkedik a jóllakottságérzést elősegítő rostokban s flavonoidokban, nagyon ajánlott a fogyókúrázóknak.

A flavonoidok mérséklik a zsírok felszívódását, így segítségükkel könnyebben felvehető a küzdelem a hízással szemben. Ezért javasolt, hogy az alma állandó „szövetségesük” legyen a fogyni vágyóknak. Jó, ha mindig van belőle egy-egy darab
a kézitáskában vagy az irodai fiókban – édes vagy sós nassolnivalók helyett. És minthogy alacsony a glikaemiás indexe (GI = vércukorszintet emelő képességet jelző számérték), előnyös ajánlani azoknak, akiknek kontrollálni kell a súlyukat és/vagy a vércukorszintjüket. De nem hagyhatják ki az almát napi étrendjükből azok sem, akik valamilyen sportot űznek.


Az emésztőrendszer jótevője
Az alma frissen történő fogyasztása minden életkorban azért is ajánlott, mert segíti az emésztést – jobban, mint feldolgozva, pl. kompótnak. Jót tesz az emésztőrendszernek azzal, hogy pl. megkönnyíti a béltranzitot.

A benne lévő pektin (vízoldékony rostanyag) pedig hasmenés és székrekedés ellen is hat, gélt, illetve egyfajta védőréteget alkot a bélnyálkahártya felszínén, védve azt az irritációtól. Főve ajánlott hasmenés esetén, nyersen székrekedéskor.

Miért válasszunk bioalmát?
Érdemes bioalmát venni, mert ez az egyik leginkább (vegyszerrel) kezelt gyümölcs. A Greenpeace (nemzetközi természetvédelmi és környezetvédelmi szervezet) egyik, 2015-ben készült jelentése szerint például az európai gyümölcsöskertekben rendkívül jelentős mértékű a növényvédő szerekkel történő fertőzöttség. Ha mégsem áll módunkban bioalmát fogyasztani, és minthogy a szennyezőanyagok az alma finom héjában, illetve közvetlenül alatta koncentrálódnak, jobb meg hámozni a gyümölcsöt.
(Annak ellenére, hogy a héj bővelkedik leginkább tápanyagokban, antioxidáns polifenolokban.)


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Gyanújelek, tünetek, vizsgálatok - A csontritkulás megelõzése, kezelése

2026. szeptember 23.

Mi az oszteoporózis?

A csontritkulás a csonttömeg egyenletes és fokozódó megfogyatkozása. A csontszövet mikroszerkezete károsodik, a csontminõség romlik, ami a csontok fokozott törékenységéhez vezet.

Az emberi csontokban az élet folyamán párhuzamosan zajlik a csontbontás és csontépítés folyamata. 25-30 éves korra kialakul a végleges testmagasság. Ezt követõen a csontbontás meghaladja az építés ütemét és lassan, fokozatosan veszítünk a csonttömegünkbõl. Nõknél a változás korában átmenetileg mind a csontbontás, mind a csontépítés felgyorsul, de a bontás kifejezettebb. Férfiaknál késõbb, fokozatosan csökken a csonttömeg. Ha a csonttömeg kritikusan alacsony szintre csökken (törési küszöb), a csont minimális erõhatásra eltörik.

A csúcscsonttömegbõl fokozatosan csökken a csont mennyisége. Ha kis csúcscsonttömeget tudtunk elraktározni fiatal korunkban, hamarabb elfogy a csontunk, elõbb elérjük a kritikus törési küszöböt. A csonttömeget csökkentõ tényezõk túlsúlyba kerülésével a csöves csontok (pl. combcsont középsõ része, alkarcsontok) vastagsága csökken; a szivacsos csontokban (pl. gerinccsigolya, a combcsont csípõízület-közeli része) a csontgerendák elvékonyodnak, elszakadnak, majd teljesen felszívódnak.

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.