Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Álom az élet… – Holdvilágos éjszakán miről álmodik a lány?

Érdekességek2024. május 02.

Hogy jön egy királyfi tán, hófehér paripán… És ma már a paripához sem ragaszkodunk! Van, akinek gyalog is jöhet az a bizonyos királyfi vagy királylány, csak jönne már!

Festmény: Vészabó NoémiKrúdy Gyula azt írta: „Az ­álom: ­játék, mint­ az ­élet…­ Néha ­komolyra ­fordul­ a ­játék. ­Az ­élet ­is,­ az ­álom is.” Mert az álmaink megvalósulhatnak, és ezért nem mindegy, hogy miről vagy kiről álmodozunk. Apropó: álom vagy álmodozás? Nem ugyanaz. Az álmodozás a remélt vagy vágyott dolgainkról való ábrándozás.

Az álom komoly dolog, olyan, mint az élet. Az ókori népek tudták, hogy az álmok idején kapcsolatot tudunk teremteni a természetfeletti és a való élet között. Az álom gyakran előre jelezhet eseményeket is, hiszen gondoljunk csak bele, mennyi „üzenet” jött álomban ősidők óta. Az álom tökéletes állapot és közeg, hogy az égiek jelezzenek nekünk, csak a mi dolgunk, hogy megfejtsük ezeket. Az ókori népek nagy jelentőséget tulajdonítottak az álomnak, a zsidóság is azt tanította, hogy tanuljunk az álmokból, de kritikusan szemléljük azokat, hiszen vannak kinyilatkoztató álmok, és vannak a mindennapjainkról szóló egyszerűbb álomképek. A Bibliában számos esetet tudunk felsorolni, amikor az „égiek” álom képében adták át az üzenetet. Ezek kinyilatkoztató álmok voltak, és meghatározták az álmodó sorsát. Sőt, az egész emberiségét is olykor! Ha az ember üzenetet kap álmában a Teremtőtől, arra bizonyára emlékszik, hiszen másfajta élményként éli át.

Nagy Konstantin császár 312 októberében a Milvius hídi ütközete előtti éjszakán különös álmot látott: egy hatalmas lángoló kereszt és egy felirat jelent meg álmában: (latinul) „In ­hoc ­signo­ vinces!”, azaz „E jelben győzni fogsz!”. A császár másnap felvarratta a kereszt jelét a katonái ruhájára, és a keresztény isten jelképét és áldását kérte segítségül a csatában. A megdöbbentő álom jóslata bejött, hiszen Konstantin diadalmaskodott, megnyerte a csatát. Az álom miatt véget vetett a keresztények üldözésének, megtért, és gyakorlatilag elősegítette a keresztény vallás térhódítását. A császár a római vallás főpapja maradt, az álom hatására támogatni kezdte a keresztényeket, az utána hozott törvényeiben is tetten érhető a szimpátiája. A Szentföldön templomokat építtetett, és ekkor nyilvánították a vasárnapot ünnepnappá. És mindez egy álom hatására!

Évezredekkel ezelőtt Egyiptomban azt tartották, hogy a léleknek két része van. Az egyik rész éjjel a testben marad, hogy életben tartsa, míg a másik rész utazik, és valójában, amit mi álomnak hiszünk, azt az utat a lélek bejárja, amikor is párhuzamosan egy másik világban megtörténnek a megálmodott képek.

Vajon mikor álmodunk és mikor élünk? Melyik az igazi?

Vannak csodálatos álmaink, és vannak rémálmaink. Azt mondják, hogy nincs rossz álom, mert aki álmodik, az él. Hiszen a halottak már nem álmodnak. Még a legrosszabb álmunkban is lehet valami jó, néha csak annyi, hogy felébredünk és megállapíthatjuk, hogy „csak” álom volt.


Vannak visszatérő álmaink, ezek nyilván az álmodó személyes tapasztalataihoz vagy életszakaszához kötődnek, általában egy bizonyos fel nem dolgozott problémát jeleznek. Néha még a megoldást is megmutatva. Persze mindenhez kell tudatosság, figyelem, mert az álmokat megfejthetjük, ha megértjük az üzenet lényegét. Freud szerint a visszatérő álmokban elfojtott félelmeink, konfliktusaink jelennek meg. Ő bebizonyította, hogy minden álom megfejthető és beilleszthető az életünkbe.

Művészek, zeneszerzők, alkotók gyakran számolnak be „megálmodott” művekről. Amikor a művész sugallatot kap, melyet ébredés után feljegyezve, megdöbbenve tapasztalja, hogy megálmodta következő művét. Igen, ez létező folyamat, néha a költő rímekben, előre megírtan megkapja a versét. De egy nagyon fontos eleme van ennek: ébredés után azonnal le kell írni, különben szétfoszlik az álmodott kép vagy illúzió. Azt mondják a szakemberek, hogy ébren az agy egy bizonyos logika alapján működik, míg álomban nincsenek korlátok, hiszen az egész univerzum végtelenségét járhatja be a lélek álmodás közben. Szóval léteznek ezek a kreatív álmok, sőt, tudatos álmodás is lehetséges, persze kitartó munka és gyakorlat szükséges hozzá. Mint mindenhez az életben!

Álom az élet vagy az élet az álom? Lehet, csak mi tudunk tenni ezért, hiszen teremteni tudunk kimondott szavainkkal, gondolatainkkal és álmainkkal. Jól fontoljuk meg tehát, hogy miről álmodozunk, mit gondolunk, hiszen minden valamiféle energia, és ahol a figyelem, oda összpontosul az életünk is. A velünk megtörtént dolgok már okozatok. Szóval az álmaink, a gondolataink előfutárai az életünknek. Figyeljünk az álmainkra és tervezzük tudatosan az életünket!

Emlékezzünk Krúdyra, aki azt írta: „Álom: játék,­ mint­ az­ élet…­ De­ néha komolyra­ fordul­ a ­játék. ­Az­ élet­ is, az­ álom­ is.”

Vinci- Vészabó Noémi

Leonardo da Vinci díjas festőművész, író

Megyeri Art Management


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit adhatunk a képernyők helyett?

2026. június 30.

Családi digitális dilemmák kerültek színpadra Balatonfüreden



Több mint 300 résztvevő, közel 30 élményállomás és egy színházi ősbemutató állította középpontba a digitális gyermekkor kérdéseit Balatonfüreden.

Egy családi vacsora. Egy telefonért nyúló szülő, egy figyelemre vágyó gyermek és egy helyzet, amelyet a nézőtéren ülők közül szinte mindenki ismert.

A jelenet a „Képernyők között” című szituációs színházi ősbemutatón elevenedett meg június 13-án, a hatodik Alfáktól Omegáig – Családi Pikniken. A balatonfüredi Gapa Terasz és Parkerdőben megrendezett esemény gyakorlati példákon keresztül mutatta meg, hogyan teremthetünk egyensúlyt a képernyők használata és a valódi kapcsolódás között.

A digitális eszközhasználat egyre korábbi életkorban jelenik meg a gyermekek életében, miközben a családok sokszor bizonytalanok abban, hogyan alakítsanak ki életkorhoz igazodó szabályokat. Az Alfáktól Omegáig rendezvénysorozat erre a mindennapi kérdésre keres gyakorlati válaszokat.

A nézők arról dönthettek, hogy kisgyermeket vagy kamaszt nevelő család története jelenjen meg a színpadon. Pánics Lilla és Jerger Balázs színművészek ezekből a jól ismert családi helyzetekből építették fel a jeleneteket, amelyek értelmezését Fegyverneki Gergő médiaoktató, digitális pedagógiai szakértő segítette.

Apák a gyermekonkológián

2026. június 30.

Most vasárnap apák napja lesz, amely jó alkalmat ad arra, hogy ne csak az apaság szép, hanem annak nehezebb oldaláról is beszéljünk. Az Érintettek Egyesület friss anyagában három édesapa mesél arról, milyen férfiként szembesülni azzal, hogy a gyermekük daganatos beteg. 

A cikk fontos és ritkán megszólaltatott nézőpontot mutat meg: azt, hogyan élik meg az apák a gyermekonkológiai diagnózist, a kezelések időszakát, a gyógyulás utáni éveket, illetve azt is, miért nem gyengeség férfiként segítséget kérni.

Három édesapa mesél arról, milyen férfiként szembesülni azzal, hogy a gyermekük daganatos beteg

Mit jelent férfinak lenni, amikor az élet legsúlyosabb kihívásával szembesül egy család? Hogyan lehet talpon maradni, családot egyben tartani, hitet adni, miközben belül tombol a vihar? Három édesapa, Borszéki György, Fekete Soma, és Keresztes-Németh Zoltán történetén keresztül bepillantást nyerhetünk abba, hogy milyen érzés “az ágy szélén ülve tartani a hátadon az egész világot”.

A diagnózis hidegzuhanyként ér minden szülőt. A félelem, és kétségbeesés gyorsan elhatalmasodik, az érzelmek akarva-akaratlanul is utat törnek a felszínre. A férfiak mégis nehezen szólalnak meg. Három apuka most mégis vállalta, hogy elmeséli, milyen a legnagyobb félelmükkel szembenézni – és közben egyben tartani a családot.

Miért szeretjük annyira a kekszeket?

2026. június 29.

Édes tények Péter-Pál napján

A néphagyományok szerint június 29-én, Péter, Pál-kor valamint július 2-án Sarlós Boldogasszony napján az aratás kezdetét ünnepeljük. Az ünnep létjogosultságát nemcsak a remélhetõleg bõ termés adja, de az is, hogy a gabonafélék az emberiség legalapvetõbb élelmiszerforrásai.
Ezek közül a magas kiõrlésû gabonafélék elemi rostjai számos pozitív élettani hatásaik révén segítik szervezetünk mûködését, elsõsorban emésztésünket, valamint egészségünk megõrzését. Az elemi rostok ezen jótékony hatásait mi magyarok, szívesen élvezzük nagyobb rosttartalmú kekszek és piskóták formájában is.

Meglepõ adatok

Ezekbõl az édességekbõl tavaly 27.000 tonnát fogyasztottunk, több mint 23 milliárd forint értékben. A kekszek és piskóták hazai népszerûségi listáját az édes kekszek, a csokoládéba mártott kekszek, a jó öreg háztartási keksz, a piskótafélék és a puszedlik vezetik. Az esetek 39 százalékában délután és 78 százalékban otthon fogyasztjuk el ezeket.