Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Alopecia areata – Will Smith feleségének elkezdett visszanőni a haja

Érdekességek2024. január 08.

Sokan akkor hallottak először az alopecia areata nevű jelenségről, amikor Jada Pinkett Smith először jelent meg nyilvánosan, nem rejtegetve kopasz fejbőrét. Ez a bátorság erőt adhatott mindazoknak, akik a hajvesztéses állapottal élnek, hogy ne szégyelljék azt, amiről nem tehetnek. Dr. Brezán Edina, a Dermatica bőrgyógyásza, kozmetológus arról beszélt, betegségnek tekinthető-e az alopecia, teljes hajvesztésre kell-e számítani az érintetteknek és hogy milyen kezelési lehetőségek jöhetnek szóba.

Az alopecia areata nem feltétlenül jelent teljes hajvesztést

Az alopecia areata egy autoimmun állapot, amely során az immunrendszer „tévedésből” a hajhagymákat támadja meg – ennek lesz következménye az enyhe/súlyos mértékű hajhullás, hajvesztés. A hajvesztés mértéke ugyanis egyénileg eltérő lehet, az egészen enyhétől, amikor csak kicsi foltokban hullik ki a haj, a teljes kopaszságig – ezt hívják alopecia totalis-nak. Ha a testről és az arcról is kihullik a szőr, akkor alopecia universalis-nak nevezik az állapotot.

– Az alopecia nem jelenti azt, hogy az ezzel élők betegek, a hajvesztés csupán egy tünet, ami akár meg is szűnhet. Az autoimmun állapottól eltekintve az érintettek akár teljesen egészségesek is lehetnek – hangsúlyozza Brezán doktornő. – Akik először találkoznak ezzel a problémával, sokszor attól tartanak, ez valami komoly betegségre figyelmeztethet, de erről az alopecia esetében szó sincs. Ugyanakkor a hajvesztés pontos okát orvosnak kell diagnosztizálnia, ezért feltétlenül fontos, hogy kivizsgáltassa magát a páciens.

Mi okozhatja a hajvesztést?

Az alopecia bármely életkorban kialakulhat, de gyakran tinédzsereknél, illetve a húszas, harmincas években jelenik meg, bár akár gyerekeknél is megfigyelhető lehet. Nők és férfiak egyaránt érintettek lehetnek, méghozzá legtöbbször úgy, hogy a családban ennek nem volt előzménye. Ugyanakkor, ha maga az érintett, vagy vér szerinti hozzátartozója szenvedett/szenved autoimmun betegségben (mint például pikkelysömör, pajzsmirigy betegség, vitiligó, lupus vagy cukorbetegség), akkor az alopecia kialakulásának is nagyobb az esélye.

Ugyancsak rizikófaktornak számítanak bizonyos további faktorok:
– terhesség,
– vírusos, vagy egyéb fertőző megbetegedések,
– kezeletlen stressz,
– trauma.


Mit lehet kezdeni a hajvesztéssel?

Jada Pinkett Smith néhány hete számolt be róla, hogy bár nála teljes kopaszságot okozott az alopecia, lassan kezd visszanőni a haja.
– Bár az immunsejtek az alopecia során a saját hajhagymákat támadják meg, attól még a hajhagymák életben maradnak, ami azt jelenti, hogy a haj vissza is nőhet. Amennyiben csak enyhe hajvesztésről van szó, ez akár magától is megtörténhet, ha súlyosabb az eset, kezelésre lehet szükség – ismerteti dr. Brezán Edina, a Dermatica bőrgyógyásza, kozmetológus.

– Miután megvizsgáltuk és kikérdeztük a pácienst, utána jártunk, jelen van-e esetleg más, akár autoimmun betegség is az életében, dönthetünk a kezelésről. Szóba jöhetnek szájon át szedhető szteroid készítmények, topikális készítmények, fényterápia, és az immunterápia több formája is. Nem minden kezelés működik mindenkinél, ezért türelemre van szükség a páciensek részéről, hiszen nem csak a megfelelő módszert kell megtalálni, de maga a hajnövekedés is lassú folyamat, és nem is következik be minden egyes érintettnél. Mindenesetre nem szabad feladni, és a bőrgyógyászati kezelés mellett érdemes lehet pszichológiai, mentálhigiénés segítséget is igénybe venni.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.