Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Alopecia areata – Will Smith feleségének elkezdett visszanőni a haja

Érdekességek2024. január 08.

Sokan akkor hallottak először az alopecia areata nevű jelenségről, amikor Jada Pinkett Smith először jelent meg nyilvánosan, nem rejtegetve kopasz fejbőrét. Ez a bátorság erőt adhatott mindazoknak, akik a hajvesztéses állapottal élnek, hogy ne szégyelljék azt, amiről nem tehetnek. Dr. Brezán Edina, a Dermatica bőrgyógyásza, kozmetológus arról beszélt, betegségnek tekinthető-e az alopecia, teljes hajvesztésre kell-e számítani az érintetteknek és hogy milyen kezelési lehetőségek jöhetnek szóba.

Az alopecia areata nem feltétlenül jelent teljes hajvesztést

Az alopecia areata egy autoimmun állapot, amely során az immunrendszer „tévedésből” a hajhagymákat támadja meg – ennek lesz következménye az enyhe/súlyos mértékű hajhullás, hajvesztés. A hajvesztés mértéke ugyanis egyénileg eltérő lehet, az egészen enyhétől, amikor csak kicsi foltokban hullik ki a haj, a teljes kopaszságig – ezt hívják alopecia totalis-nak. Ha a testről és az arcról is kihullik a szőr, akkor alopecia universalis-nak nevezik az állapotot.

– Az alopecia nem jelenti azt, hogy az ezzel élők betegek, a hajvesztés csupán egy tünet, ami akár meg is szűnhet. Az autoimmun állapottól eltekintve az érintettek akár teljesen egészségesek is lehetnek – hangsúlyozza Brezán doktornő. – Akik először találkoznak ezzel a problémával, sokszor attól tartanak, ez valami komoly betegségre figyelmeztethet, de erről az alopecia esetében szó sincs. Ugyanakkor a hajvesztés pontos okát orvosnak kell diagnosztizálnia, ezért feltétlenül fontos, hogy kivizsgáltassa magát a páciens.

Mi okozhatja a hajvesztést?

Az alopecia bármely életkorban kialakulhat, de gyakran tinédzsereknél, illetve a húszas, harmincas években jelenik meg, bár akár gyerekeknél is megfigyelhető lehet. Nők és férfiak egyaránt érintettek lehetnek, méghozzá legtöbbször úgy, hogy a családban ennek nem volt előzménye. Ugyanakkor, ha maga az érintett, vagy vér szerinti hozzátartozója szenvedett/szenved autoimmun betegségben (mint például pikkelysömör, pajzsmirigy betegség, vitiligó, lupus vagy cukorbetegség), akkor az alopecia kialakulásának is nagyobb az esélye.

Ugyancsak rizikófaktornak számítanak bizonyos további faktorok:
– terhesség,
– vírusos, vagy egyéb fertőző megbetegedések,
– kezeletlen stressz,
– trauma.


Mit lehet kezdeni a hajvesztéssel?

Jada Pinkett Smith néhány hete számolt be róla, hogy bár nála teljes kopaszságot okozott az alopecia, lassan kezd visszanőni a haja.
– Bár az immunsejtek az alopecia során a saját hajhagymákat támadják meg, attól még a hajhagymák életben maradnak, ami azt jelenti, hogy a haj vissza is nőhet. Amennyiben csak enyhe hajvesztésről van szó, ez akár magától is megtörténhet, ha súlyosabb az eset, kezelésre lehet szükség – ismerteti dr. Brezán Edina, a Dermatica bőrgyógyásza, kozmetológus.

– Miután megvizsgáltuk és kikérdeztük a pácienst, utána jártunk, jelen van-e esetleg más, akár autoimmun betegség is az életében, dönthetünk a kezelésről. Szóba jöhetnek szájon át szedhető szteroid készítmények, topikális készítmények, fényterápia, és az immunterápia több formája is. Nem minden kezelés működik mindenkinél, ezért türelemre van szükség a páciensek részéről, hiszen nem csak a megfelelő módszert kell megtalálni, de maga a hajnövekedés is lassú folyamat, és nem is következik be minden egyes érintettnél. Mindenesetre nem szabad feladni, és a bőrgyógyászati kezelés mellett érdemes lehet pszichológiai, mentálhigiénés segítséget is igénybe venni.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Fenntartható táplálkozás a dietetikai gyakorlatban

2025. június 30.

A fenntarthatóság nem csupán arról szól, hogy ne üljünk autóba, használjunk közösségi közlekedést vagy járjunk gyalog, kerékpárral. Az elfogyasztott élelmiszereink is rendelkeznek kisebb/nagyobb ökológiai lábnyommal, mellyel segíthetünk vagy árthatunk a Földünk ökológiai állapotának.
Az ökológiai lábnyom az az érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék megsemmisítéséhez, feldolgozásához. A használt föld és halászati terület alapján az ökológiai lábnyom hat tényezőből tevődik össze: szén lábnyom, legelő lábnyom, erdő és halászati lábnyom, szántó és beépített területek lábnyoma.
Az ökológiai lábnyom-érték kiszámítható a legkülönfélébb dolgokra vetítve, például: országok, csoportok, egyének, vállalatok stb.
A táplálkozásra vonatkoztatva a következőképpen számolhatjuk ki az ökológiai lábnyomot:
ökológiai lábnyom (gha) = élelmiszer-mennyiség (kg) x ökológialábnyom-intenzitás (gha/kg) (1)

Az OKOSTÁNYÉR és az ökológiai lábnyom

Vetőné Mózner Zsófia és Szűcs Zsuzsanna kutatásukban összehasonlították a hazai táplálkozás ökológiai lábnyomát az OKOSTÁNYÉR®-ban ajánlott étrendi mintázat ökológiai lábnyomával. Látható, hogy a húsok, húskészítmények, a zsiradékok és a tejtermékek adják a „lábnyom” legnagyobb részét, közel 71%-t (1. ábra).

Milyen a megfelelő napolaj?

2025. június 30.



A modern kozmetikumok korában már nem az „olaj” a használatos a nap káros hatásainak kiszűrésére, hanem különböző összetételű egyéb termékek, melyek az ultraviola A és B sugárzás korlátozott átengedése mellett még mást is nyújtanak a bőrnek: biztosítják a bőrsejtek megfelelő nedvességtartalmát (azaz kellően hidratálnak). Nyilvánvaló, hogy a készítmény allergiamentes alapanyagokból kell, hogy összeálljon, emellett nem tömítheti el a bőr pórusait.

A termékeket különböző hangzatos nevekkel illetik (naptej, napbalzsam, napozókrém stb.). Soha ne higgye el azt az állítást, hogy egy termék 100%-ban kiszűri a sugarakat (ezeket „sunblocker” megnevezéssel dicsérik), hiszen minden készítmény kisebb-nagyobb mértékben átengedi az ultraviola sugarakat.

A napvédő készítmények nem azért vannak, hogy meghosszabbítsák a napon való tartózkodás idejét, hanem azért, hogy védelmet nyújtsanak a bőrnek a napon.

A fényvédő készítményeknél az UVB-sugárzást elnyelő képességet az SPF (az angol sun protection factor – nap ellen védő tényező rövidítése) számban, 2-100-ig terjedő tartományban adják meg. Ha egy készítmény SPF10 besorolást kap, az azt jelenti, hogy az UVB-sugárzás 90%-át elnyeli (legalábbis, míg nem szívódik fel a krém a bőrbe), tehát ennyivel csökken a sugárzás DNS-károsító hatása.

Az SPF20 felirat azt jelzi, hogy a készítmény a sugaraknak már a 95%-át kiszűri. A UVA-faktor a krém UVA-sugárzást elnyelő képességére vonatkozik, értéke 2-30-ig terjedhet. Értelemszerűen a magasabb számok a nagyobb fényvédő képességet jelzik. Tehát a jó napozókrém mindkétfajta sugárzás ellen véd, és a védelem faktorát mind a két értékre megadják.

Csak olyan készítményt vegyen, melyen a fenti értékek fel vannak tüntetve, minden más reklámszöveg mellékes! A napozást mindig a nagyobb, minimum SPF15/UVA12 faktorú fényvédő krémmel kell kezdeni. Érzékeny bőr esetén még erősebbel.

Magyar kutatók űrgeodéziai módszerekkel figyelik, hogyan mozognak a parajdi sóbánya sótömbjei

2025. június 29.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében egy korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén, helyi szakértők közreműködésével. A gyűjtött adatokból nagy pontossággal lehet követni a felszíni mozgásokat, aminek köszönhetően jobban megérthetjük a mostani eseményeket.

Az elmúlt hetekben Parajdra figyel a térségünk. A turisztikailag is népszerű sóbányát be kellett zárni az áradások miatt, mivel május 29-én a turisták által látogatott 120 mélyen lévő szint is feltelt vízzel. Lezárták a sóbánya bejáratát, jelenleg fennáll a veszély, hogy a régi bányarész födémje beomlik. Miután süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, elővigyázatosságból a parajdi sóbánya környéki lakosokat evakuálták. Először 10, majd 45 házból telepítették ki a lakókat, számolt be a maszol.ro.

A helyieknek a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) is segítséget ajánlott fel, valamint szakmai kérdésekkel is megkeresték őket. Kutatóintézetünk több mint öt éve vesz részt a nemzetközi Topo-Transylvania kutatási projektben, amelynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert telepítettek (InSAR reflektorokat) Parajd térségébe, a Sóhát és környéke felszínére is. A hálózat létrehozásának eredeti célja nem a napi rendszeres megfigyelés, hanem a sótömzs lassú mozgásának monitorozása volt. A mostani sajnálatos események rámutattak, hogy a hálózat új hasznosítási lehetőséggel is tud szolgálni és fontos szerepet kaphat az áradás utáni megfigyelőrendszerekben.

A rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amellyel rendkívül pontos méréseket végezhetnek a kutatók. A felszín alatti sótömbök mozgásait akár milliméteres pontossággal is észlelni tudják. A telepített reflektorok (a mellékelt fotókon) nem bocsátanak ki jelet, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel-1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleit, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet. A műholdak 6-12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, ezért a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor hosszabb távon, néhány hetes-hónapos időszakban megbízhatóan kimutatható, hogy a bányát ért vízbetörés előtt és után milyen felszíni mozgások történtek.