Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Aludj baba, aludjál…

Érdekességek2017. április 22.

Alszik a baba, alszik…De nem gyakran és még csak véletlenül sem akkor, amikor kellene. Mind a baba kialvatlanság, mind pedig a rendszertelen alvások szülőkre gyakorolt hatása, igen komoly gondokat tud okozni az egész családnak. 

Egyszer megkeresett egy meggyötört édesanya, aki elpanaszolta, hogy kétéves leánya egyáltalán nem alszik. A kialvatlan anyuka fáradt és kétségbeesett volt, szemben vidám és eleven kislányával. Miután részletesen megbeszéltük, mennyit alszik a kislány, kiderült, hogy kilenc órát naponta. Igaz viszont, hogy négyet nappal, két részletben, a maradék ötöt éjszaka, de éjfél és négy óra között többnyire ébren van (és vele együtt a kialvatlan család). A kilenc óra alvás nem sok ebben a korban, de úgy tűnik, hogy ennek a kislánynak elegendő. Csakhogy a szülőknek nem lehet elég négy óra alvás! – meséli tapasztalatait Dr. Boross Gábor gyermekgyógyász.

Fáradt szülők

Az alvászavar meglehetősen általános probléma ebben az életkorban. A cambridge-i egyetem pszichológusainak tanulmánya szerint a 14 hónapos gyermekek szülei a rendszeres éjszakai felébredést tartják a legnagyobb problémának. Egy részletes felmérés során – szintén Nagy-Britanniából – a megkérdezett édesanyák 35%-a számolt be arról, hogy az éjszaka egy részében ébren volt. Harmincöt százalék! Ennyi fáradt szülőt!


A kicsik alvásigénye

A baba napi alvásigénye rendkívül változó. Az újszülött átlagban 16-18 órát alszik, féléves korban már csak 14-15 órát, másfél éves korban ennél is kevesebbet, 10-12 órát szundít átlagosan. Az sem mindegy, hogy a baba mennyit alszik egyhuzamban. Míg az újszülött csak néhány órát, addig egy féléves csecsemő már 8 órát is alhat egyfolytában. Ha ez az idő éjszakára esik, a szülők boldog embernek érezhetik magukat.

Az átlagos értékek nem minden gyermekre vonatkoznak. Csak annyit jelentenek, hogy a gyermekek fele ennél többet, másik fele meg ennél kevesebbet alszik. Egy féléves baba alhat 10, vagy akár 16 órát is. Egyik sem kóros.

A “rosszalvó” gyerek nem a nevelés kudarca

Azt viszont fontos leszögeznünk, hogy a “rosszalvó” gyermek nem nevelési kudarc, ahogy azt még ma is sokan gondolják. Az alvási szokásokat nagyon nehéz megváltoztatni. Nincs olyan biztos recept, amelynek segítségével az addig éjszakákat végigüvöltő gyermek néhány kezelést követően már úgy megy aludni, mint egy angyal. Majdnem biztos, hogy csak hosszabb kísérletezés után találjuk meg azt a módszert, ami a mi babánk esetében is hatásos (ha egyáltalán megtaláljuk).

Az alvási problémák a lefekvéssel kezdődnek

Gyermekünk nem akkor akar ágyba bújni, amikor mi szeretnénk. Talán még nem álmos, esetleg érdekli, ami körülötte történik, játszani szeretne stb. Ugyanakkor a szülőknek nagy szükségük lehet a gyermekek nélkül eltöltött néhány órára esténként. Ebben az esetben segíthet a rendszeresség. Ha a kis bébi megszokja, hogy minden este kb. 8 óra körül – a fürdetés és a vacsora után – ágyba kerül és alhat, akkor számára ez természetes lesz. A későbbiekben sem akar tovább fennmaradni. Ha időnként áthágjuk a magunk alkotta szabályt, és egy vendégség vagy valamilyen közös program kedvéért hol hétkor, hol tízkor fektetjük le gyermekünket – amit természetesen megtehetünk -, akkor ne várjuk el, hogy a gyerek a későbbiekben örömmel menjen nyolckor lefeküdni.

Ne legyen büntetés az alvás!

Soha ne küldjük büntetésből ágyba a gyerekeket! Ne mondjuk, hogy ma nem viselkedtél rendesen, ezért előbb kell lefeküdnöd. Nagyobb gyerekkel ne éreztessük, hogy a lefekvéssel valamiből kimarad. Például: “Most már feküdj le, mert a tv-műsor nem neked való”, vagy “amiről most beszélgetünk, az csak ránk tartozik”. Legyen a lefekvés az öröm forrása. Ezt szolgálhatja a rövid esti mese, vagy hogy a kedvenc játékait magával viheti az ágyba. Az esti elalvás vagy az éjszakai felébredések után az elalvás hosszú évekig összefügghet azzal, amit a baba kisbabakorában megszokott. Ha csecsemőkorban minden alkalommal elaltattuk, azaz szopás közben aludt el a baba, vagy álomba ringattuk, a későbbiekben is mindig ezt a kellemes módját fogja igényelni az elaltatásnak. Helyesebb talán, ha hagyjuk elaludni, nem tartjuk addig kézben, amíg elalszik, hanem amikor már látjuk, hogy álmos és ellazult, akkor az ágyába téve engedjük ott álomba szenderülni.

Dr. Boross Gábor
gyermekgyógyász szakorvos


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Helyes táplálkozással az allergia ellen

2026. április 21.

Ha beköszönt a tavasz, a természet éledezik - de vele együtt sajnos az allergia is... Sokan ismerik a kellemetlen tüneteket, az eldugult orrot, a vörös és könnyező szemeket, a sípoló lélegzést és társaikat.

Így nem kevesen vannak, akik sorscsapásként, sőt valóságos kálváriaként élik meg ezt a civilizációs betegséget. Hogy ez ne így legyen, most igyekszünk néhány adalékkal bővíteni az allergiával, annak megelőzésével kapcsolatos ismereteinket.

Az allergia tulajdonképpen nem más, mint a szervezet válasza arra, hogy felfedez egy számára idegen, "nem kedvelt" anyagot, mely támadást intéz ellene. Az úgynevezett allergiás reakció akkor lép fel, amikor az immunrendszer túlreagálja a dolgot, és antitesteket termel azért, hogy harcoljanak a "behatolóval" szemben. Az allergiákat három nagy csoportra oszthatjuk: bőr-, élelmiszer- és légzési típusúakra. A leggyakrabban a harmadik csoportba tartozó megbetegedés sújtja az embereket, és egyúttal sajnos ez az, amelyik a leginkább rontja az érintett személyek életminőségét, és rendkívül kellemetlen módon dúlja fel mindennapjaikat.

A kollagént nem, de az építőelemeit lehet pótolni!

2026. április 21.

Egészséges táplálkozás mellett a Semmelweis Egyetem belgyógyász professzora szerint nincs szükség a kollagén külső pótlására, mert a szervezet a bevitt fehérjékből C-vitamin, réz és cink együttes jelenléte mellett elkészíti és fedezi a saját kollagénszükségletét. A mesterségesen előállított kollagénkészítmények fogyasztásakor fontos tudni, hogy e nyomelemek és vitamin fogyasztása nélkül még az alkotóelemek sem szívódnak fel.


A kollagén a szervezetben legnagyobb mennyiségben előforduló fehérje, ami mintegy „ragasztóként” működik. Elsődleges funkciója a bőr feszességének és rugalmasságának biztosítása, emellett nagyon fontos alkotóeleme a porcoknak, ízületeknek, kiemelt szerepe van a csontok, inak, szalagok és a bélfal épsége szempontjából, illetve befolyásolja a haj és a köröm erősségét is – sorolja dr. Lakatos Péter egyetemi tanár. A Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatóhelyettes arra is kitér, hogy 30 éves kortól a kollagén termelés lassan – nők esetében a menopauza után pedig hirtelen – elkezd csökkenni. Ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogy esetleg érdemes-e pótolni?

Hatalmas üzlet az allergia

2026. április 20.

Ami nagyon sok embernek szenvedés, az a gyógyszergyártóknak hatalmas üzlet. Az allergia (ezen belül is a legelterjedtebb szénanátha), amely tavasztól őszig rengeteg ember életét megkeseríti, egyre nagyobb nyereséget hoz az ellenszerek gyártóinak. Nagy-Britanniában évente közel 20 százalékkal nőnek az eladások, ami idén elérheti a 80 millió fontot (30 milliárd 720 millió forintot).

A tavasz érkezte sok emberben nem csak pozitív üzenetet hordoz. A természet újjáéledése egyben az allergia-szezon kezdetét is jelenti, ami a betegeknek szenvedést, a gyógyszergyáraknak pedig hatalmas profitot hoz.

A legfrissebb adatok szerint Nagy-Britanniában az elmúlt egy évben 19,4 százalékkal nőtt az allergiagyógyszerek eladása, mindez ráadásul nem csekély haszon mellett. Egyes becslések szerint ugyanis a gyártók a gyógyszerek hatóanyagai összértékének 30 ezer százalékát is elkérik a medicináért.