Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Aludjunk többet és jobban! – Az anyukák is!

Érdekességek2017. május 22.

Az újévi fogadalmak kapcsán, az ilyenkor szokásos „leadom a plusz kilókat, tanulok valami újat és leszokom a dohányzásról”, önmagunknak tett életmódváltó ígéretek mellé érdemes feljegyezni a „mától kialszom magam” fogadalmat is. Elegendő alvás nélkül ugyanis a többi ígéretet is sokkal nehezebb lesz betartani…

Álmosan romlik a teljesítőképesség

Az agy fontos feladatot lát el éjszaka, ezt azonban csak alvás közben tudja maradéktalanul elvégezni. A pihentető alvás alatt távolítja el a neuronokból azokat a feleslegessé vált fehérjéket, amelyek napközben, az ébrenlét alatt zajló idegrendszeri folyamatok melléktermékeként keletkeztek – mondta el dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus, a JóAlvás Központ főorvosa. Ha az alvásidő rövidsége miatt erre nincs elég ideje, a fehérjék az agysejtekben maradnak, hátráltatva a másnapi munkánkat, az összeszedett gondolkodást. A kialvatlanság miatt tehát csökken a kreativitás, romlik a teljesítőképesség, lassul az új információk feldolgozása és a problémamegoldó képesség is.

Fáradtan a leszokás is nehezebb

Aki keveset alszik, könnyen olyan körforgásba kerülhet, amiből nehéz kiszállni. Ha túlhajszolt, stresszes, emiatt napközben gyakran rágyújt, kávéval tartja ébren magát, akkor a szervezete hamarosan komoly energiahiánnyal fogja jelezni, hogy pihenésre, feltöltődésre van szüksége. Ha ekkor sem változtat a napirendjén, inkább még több koffeinnel és nikotinnal pörgeti magát, akkor még messzebb kerül a füstmentes mindennapoktól.

Kialvatlanul a fogyás sem megy

A pihenés hiánya a zsírpárnák megjelenéséhez is hozzájárul. Egy korábbi vizsgálat már beszámolt arról, hogy kialvatlan állapotban lehetőleg ne induljunk bevásárolni, mert ilyenkor hajlamosabbak vagyunk a magasabb szénhidráttartalmú élelmiszereket a kosárba tenni. Az alváshiány miatt többet eszünk, ilyenkor ugyanis megemelkedik az éhséget jelző ghrelin hormon szintje a szervezetben, a jóllakottság érzését jelző leptin hormoné pedig csökken. Ha az újévi fogadalmai közt szerepel az álomalak elérése, akkor első lépésként tervezze meg, hogyan tud több időt szánni a pihenésre!


Alvás nélkül könnyebben megbetegszik

A folytonos betegeskedések, téli meghűlések helyett az idejét és energiáját fordítsa inkább a kitűzött céljai elérésére! Ehhez azonban megint csak arra van szükség, hogy eleget és jól aludjon. Az immunrendszer megfelelő működéséhez ugyanis pihentető alvásra is szükség van. Aki keveset alszik, könnyebben kapja el a télen egyébként is gyakori légúti betegségeket, így nehezebben boldogul munkában és tanulásban egyaránt, de a hosszú távú kilátások sem kedvezőek. Dr. Vida Zsuzsannától megtudtuk, hogy több, korábbi kutatás is igazolta az összefüggést az alváshiány és krónikus betegségek megjelenése közt. 2-es típusú diabétesz, magas vérnyomás-betegség, szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztetik azokat, akik nem szánnak elegendő időt a pihenésre.

A mennyiség és a minőség is számít

A fentiek alapján jól látható, hogy ha tartósan a szükségesnél kevesebbet alszunk, akkor az a külsőnkön is nyomot hagy és hangulatunk, egészségünk is megsínyli. Egy felnőtt ember napi alvásszükséglete 7 és 8 óra között mozog, de nem elég, ha csak a mennyiségre figyelünk. Többször hangsúlyoztuk a pihentető alvás jelentőségét – mondja Vida főorvosnő. Ez azt jelenti, hogy nem elég, ha valaki időben eleget alszik. Ha alvás közben többször ébred, nehezen alszik el, horkol, vagy egyéb alvással kapcsolatos panasza jelentkezik, zavart szenved az alvás természetes ritmusa, az alvás minősége. Az érintett nem ébred frissen, napközben fáradt, ideges lehet, fejfájásra panaszkodik. Ha tehát valaki úgy érzi, hogy hiába alszik eleget, mégsem érzi kipihentnek magát, érdemes alvásvizsgálatot végeztetnie, melynek eredményei alapján a kezelőorvos megoldást találhat a problémára.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.