Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Alvászavarral küzdő gyerekek

Érdekességek2020. május 09.

Több, mint ötezer gyermek és fiatal töltötte ki az alvással, alvászavarokkal kapcsolatos tényezőkről, rizikófaktorokról szóló kérdőívet, több, mint kétezren válaszoltak az összes kérdésre. A Magyarországon egyedülálló kutatás rávilágított: a gyermekek harmadának van valamilyen alvászavara.

A fotó illusztráció: pixabay.comA kutatás az alvással kapcsolatos panaszok, tünetek gyakoriságát, és az életmód, életvitel ebben játszott szerepét vizsgálta. Erről nemzetközi szinten is kevés adat áll rendelkezésre, Magyarországon pedig még egyáltalán nem történt hasonló vizsgálat.

A 8 éveseknek napi 10 és fél órát kellene aludniuk

A gyerekek átlagosan 9-10, a fiatalok 7-10 órát alszanak. Megfigyelhető, hogy az ideálisnál mindkét korcsoport kevesebbet alszik a hét nagy részében, és – bár az alvásdeficit mértéke a fiataloknál nagyobb – már a nyolc éves gyermekek sem alszanak napi tíz és fél órát – pedig életkoruknak ez felelne meg. Dr. Szabó Attila, a kutatás témavezetője, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika docense kiemelte: Problémát jelent az is, hogy a hét közben összeszedett alváshiányt a kisebbek csaknem negyede, a fiatalok több, mint fele hétvégi, nappali alvással próbálja pótolni.

Elalvás előtti olvasás ajánlott, a villódzó fény rosszat tesz

Az elalvás előtti internetezés, televíziózás alváshigiénés szempontból bizonyítottan kedvezőtlen, a villódzó fény elalvási zavart, gyakori mikroébredéseket okoz, feltöredezi az alvásmintázatot. A felmérésből látszik, hogy minél idősebbek a gyerekek, annál többen néznek tévét, interneteznek esténként, és – míg a nyolc évesek negyven százaléka olvas (vagy felolvasást hallgat) elalvás előtt, a 16-18 évesek alig több, mint tíz százaléka vesz könyvet a kezébe.

A nagyobbak este rendszeresen kóláznak, energiaitaloznak

Dr. Szabó Attila az alvás minőségét befolyásoló szerek közül a dohányzást, az alkoholt és a koffeint emeli ki. A gyerekek nem szépítik a valóságot, megdöbbentő, hogy a kisebbek 87 százaléka, a fiatalok 93 százaléka fogyaszt saját bevallása szerint koffeintartalmú italt rendszeresen, minden nap. Még megdöbbentőbb talán, hogy néhány órával elalvás előtt a kisebbek 15%-a, míg a nagyobbak 35%-a iszik rendszeresen koffein tartalmú italt – mondja a kutatásvezető. Míg a kisebbek többségében kólát isznak, a 14-18 éves korosztály emellett kávézik, és energiaitalt fogyaszt.


A cigi és az alkohol nem segít, sőt!

Fotó: 123rf.com

A kutatásból kiderült, hogy a 14-16 évesek negyede, a 16-18 évesek több, mint harminc százaléka rendszeresen napi öt szálnál több cigarettát szív, ami egyértelműen összefügg a fiatalok alvászavarával, befolyásolja az alvás alatti légzést amellett, hogy hosszú távú változásokkal jár az érrendszerben és a légutakban.

Négyből három fiatal szokott alkoholt fogyasztani, ez a szám szintén megdöbbentő – jegyzi meg Dr. Szabó Attila. A definíció szerint alkoholistának tartjuk, aki napi rendszerességgel iszik szeszesitalt. Ebből a kutatásból kiderült, hogy minden tizenötödik 16-18 éves fiatal ebbe a csoportba tartozik, pedig azt hinnénk, a fiatalok csak ritkán, vagy a bulikon isznak alkoholt. Tévhit, hogy lefekvés előtt egy kis alkohol segíti az alvást, pontosan ellentétesen hat, szétzilálja az alvásfázisokat, rontja a minőségét.

Egyértelmű az összefüggés az alvászavar és iskolai teljesítmény között

Az alvászavaros gyermek nehezen ébreszthető, fáradékony, rendszeresen elálmosodik otthon, vagy az iskolában, nem tud koncentrálni, gyakran hiperaktivitásra utaló tüneteket mutat. Hosszútávon az alvászavar éhségérzetet okozhat, így a táplálkozás zavarához, elhízáshoz vezet. Önrontó ördögi kör alakul ki, hiszen – főként túlsúly esetén – légzéskimaradások jöhetnek létre éjszaka, ami a szimpatikus idegrendszer túlműködését okozza, és már fiatal felnőttkorban olyan elváltozásokhoz vezethet, mint a magas vérnyomás, és a szív-érrendszeri megbetegedések.

Amikor az alvással összefüggő panaszok alapján a kutatók felállítottak egy tünetpontszámot, és azt összehasonlították többek között a tanulmányi eredményekkel, kiderült: egyértelmű az összefüggés az alvászavar súlyossága, és a gyengébb iskolai teljesítmény között. A Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika által vizsgált fiatalok körében a káros szenvedélyek gyakorisága jelentősen nagyobb, mint külföldi kortársaiké. Ezek az alvászavarok okai és következményei is lehetnek, ezért az alváshigiénia rendezése fontos prevenciós eszköz.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2026. szeptember 21.

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.