Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Alzheimer: 5 dolog, amit mindenki rosszul tud

Érdekességek2019. október 19.

Az Alzheimer-kór a társadalom egyik legnagyobb orvosi kihívását jelenti, miközben a legtöbben nincsenek tisztában azzal, mit is jelent valójában ez a betegség. Íme, a legismertebb tévhitek és cáfolataik:  

1. A demencia csupán az emlékezetet érinti
A demencia szóról legtöbben a feledékenységre asszociálnak. Az Alzheimer-kór és más demenciák ugyanakkor nem csak a memóriát érintik, hanem a koncentrációt, beszédet, érzéseket és viselkedést is.

2. A demencia az öregedés természetes velejárója
Az öregedéssel együtt jár feledékenység, a demencia azonban nem elkerülhetetlen. Ráadásul a betegséget kevéssé érdekli, hogy valaki mennyi idős. A 65 éves kor alatti, úgynevezett fiatalkori demencia szintén egyre gyakrabban diagnosztizált állapot.

3. Az Alzheimer-kór az egyetlen demenciatípus
Az Alzheimer-kór csupán egy a számos demencia típus közül. A különböző demenciák azonban más és más jellegű károkat okoznak az agyban. A leggyakrabban diagnosztizált állapotban, az Alzheimer-kórban az idegsejtek halnak el, ami az agy megváltozott kémiai folyamataival és szöveti rendellenességeivel jár. A második leggyakoribb demencia típus, a vaszkuláris demencia az agy vérellátását befolyásolja, míg Lewy testes demencia esetén egy bizonyos fehérje lerakódása figyelhető meg az idegsejtekben. Viszonylag ritkább a frontotemporális demencia, ahol pedig az agy homlok- és halántéklebenyében alakulnak ki jellegzetes sérülések.


4. A demencia kockázatát nem lehet csökkenteni
Egyénenként változó a demencia kialakulásának kockázata. Ám amíg valóban vannak olyan tényezők, amiket nem tudunk befolyásolni – ilyen az egyén életkora és genetikai öröksége -, az egészséges táplálkozás, a testmozgás, a dohányzás mellőzése és a vérnyomás karbantartása mind jelentősen hozzájárulhatnak az egyéni kockázat csökkentéséhez.

5. Demenciával az élet örömtelen
Habár jelenleg az Alzheimer-kór és más demenciák gyógyíthatatlan betegségnek számítanak, jelentős kutatási erőfeszítések történnek ennek megváltoztatására. Ám addig sem kell elkeserednünk, hiszen rendkívül sok olyan kezelés, támogató megoldás és közösségi program létezik, amik segítenek az életminőség megtartásában és javításában a demenciával való együttélés során. A tünetek enyhítésében és a mindennapok örömeiben fontos hogy aktívak maradjunk, folytassuk a számunkra élvezetes hobbijainkat és tevékenységeket, valamint hogy minél több időt töltsünk barátaink társaságában.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.