Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Amazóniai étrend a szív-érrendszeri betegségek ellen

Érdekességek2019. január 13.

A fotók illusztrációk: pixabay.comA szív- érrendszeri betegségek a fejlett társadalmakban szinte „járványszerűen” terjednek, ezért a kutatók rendkívül sokat foglalkoznak a visszaszorításuk lehetőségeivel. 

Globális méretű probléma

A szív-érrendszeri betegségek felelősek a 2016-os év halálozásainak 31 százalékáért világszerte – ahogyan az megtudható a WHO jelentéséből. Amerikában évente közel 610 ezer ember hal meg ugyanezen okok miatt – mondja a Centers for Disease Control and Prevention. Éppen ezért okozott nagy feltűnést, amikor kiderült, hogy van egy nép Bolíviában, az Amazon mentén, amelyet szinte teljesen elkerülnek a kardiovaszkuláris betegségek. A tudósok a „titok” vizsgálatakor abból indultak ki, hogy a leginkább megváltoztatható faktor, amely befolyásolja az egészségi állapotot, a táplálkozás. Nem véletlen, hogy az Amerikai Szív Társaság már régen megtette ajánlását a leginkább szívbarát étrendet illetően, amely főként zöldségekre, gyümölcsökre, teljes kiőrlésű gabonákra és olajos halakra épül. Az amazóniaikról azonban kiderült, hogy másképp táplálkoznak – Szarka Dorottya, a KardioKözpont dietetikusa a legfrissebb étrendi javaslat, az amazóniai étrend alapjairól számolt be.

Mi az amazóniai étrend titka?

Erre a kérdésre kerestek választ a University of California kutatói, amikor tanulmányozták a Tsimane népcsoport életmódját. Róluk ugyanis kiderült, hogy alig fordul elő köztük a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, az elhízás és a 2-es típusú diabétesz. A megfigyelések szerint ennek egyik fő oka, hogy népcsoport táplálékai elsősorban természetes forrásokból származnak, és csak nagyon kis hányadukat szerzik be üzletből. Nem így szomszédaik, a Moseten lakosság, akiknél sokkal erőteljesebb hatással van jelen a globalizáció, ezért – bár egy nyelvet beszélnek -, utóbbiaknál sokkal nagyobb arányban van jelen a metabolikus szindróma és a szív-érrendszeri betegségek.

Ezt támasztja alá a Tsimane és a Moseten népcsoport tagjainak kikérdezése és életmódjának tanulmányozása.


Az American Journal of Clinical Nutrition c. szaklapban megjelent publikációból további érdekességek is kiderülnek. Az amazóniai étrend ugyanis meglehetősen magas kalóriatartalmú (2433-2738 Kcal-nyi élelmiszert fogyasztanak naponta), ennek 85 %-a szénhidrát, 21 %-a fehérje és 15 %-a zsír. A szénhidrát kétharmada komplex szénhidrát, főként rizs, ami gondoskodik az energiáról, a jóllakottságérzetről és a vércukorszint egyensúlyban tartásáról.

Az is kiderült, hogy Tsimane-k közel 40 fajta halat fogyasztanak, táplálékaikból viszonylag nagy mennyiségben visznek be magnéziumot, szelént és káliumot, viszont alacsony náluk a kalcium, valamint a D-, az E- és a K-vitamin szintje. Óriási különbség még a Tsimane és a Moseten népcsoport közt, hogy Tsimane-k kétszer annyi rostban gazdag élelmet fogyasztanak, mint a szomszédaik.

Mi is együnk úgy és annyit, mint az amazóniaiak?

– Tudni kell az amazóniai étrendről, hogy relatív magas kalóriatartalma csupán amiatt nem eredményez metabolikus szindrómát, mert ezek az emberek rendkívül aktív életet élnek, hiszen egész nap fizikai munkával termelik, szerzik meg az élelmüket – hangsúlyozza Szarka Dorottya, a KardioKözpont dietetikusa. –  Mindent összevetve, „szívvédő étrendjük” talán legfontosabb tanulsága, hogy a sok, gabonákból, zöldségekből, gyümölcsökből származó rost, az alacsony zsírbevitel, a rendszeres halfogyasztás miatt a magas omega-3-bevitel, valamint a kevés só és feldolgozott élelmiszer fogyasztása lehet az egészség megőrzésének egyik kulcsa.

Ezt valóban érdemes a mi, nyugati étkezésünkben is figyelembe venni, azzal együtt, hogy a mindennapos mozgás – ami nálunk a fizikai munka helyett nagy eséllyel inkább edzés lehet – elengedhetetlen eleme kell, hogy legyen az életmódunknak. A szív-érrendszeri betegségek kivédésének, gyógyításának pedig ma már életmód orvosi lehetőségei is vannak, hiszen speciális programok léteznek a koleszterinszint, a magas vérnyomás és a testsúly csökkentésére.

Ezeknek pedig – a fizikai aktivitás felépítése és az esetleg szükséges orvosi kezelés mellett – alapvető része az adottságokat, célokat, egészségi állapotot figyelembe vevő, személyre szabott étrend.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Só, zsír és hozzáadott cukor fogyasztása időskorban

2026. március 15.

Magas zsírtartalmú ételek, részlegesen hidrogénezett vagy hidrogénezett növényi olajat tartalmazó termékek fogyasztása legfeljebb alkalmanként és kis mennyiségben ajánlott.

Ételkészítés során (az állati zsiradékok, illetve a pálma- és kókuszolaj használatával szemben) a telítetlen zsírsavakban gazdag olajok változatos használata, továbbá zsírszegény konyhatechnológiák alkalmazása (sűrítés, sütőzacskóban sütés stb.) és a zsiradékok túlhevítésének kerülése javasolt.

A hozzáadott cukor és a só bevitelének csökkentése érdekében minél kevesebb csomagolt, feldolgozott élelmiszer fogyasztása, ételek és italok készítéséhez pedig minél kevesebb cukor, szirup, méz, só használata javasolt.

Komoly problémát is jelezhet a szex utáni vérzés

2026. március 14.

Az előző cikkben szex utáni vérzés kevésbé súlyos okairól volt szó. A komolyabb okok között szerepelnek a méhnyakpolipok és a méh üregében elhelyezkedő polipok. Ezek jóindulatú kinövések, de érintésre, mechanikai hatásra vérezhetnek. Bár általában nem rosszindulatúak, eltávolításuk javasolt, mert panaszt okozhatnak és ritkán elfajulhatnak.

A legsúlyosabb, bár szerencsére ritkább ok a méhnyak rosszindulatú elváltozása. A méhnyakrák egyik korai tünete éppen a kontakt vérzés lehet. Fontos hangsúlyozni, hogy a rendszeres nőgyógyászati szűrés – citológia, HPV-szűrés – jelentősen csökkenti annak esélyét, hogy egy ilyen elváltozás észrevétlen maradjon. Ugyanakkor, ha valaki rendszertelenül jár szűrésre, vagy több éve nem vett részt vizsgálaton, a szex utáni vérzés különösen indokolttá teszi az orvosi kontrollt.

Pánikbetegség

2026. március 14.

Mikor kell fontolóra venni a gyógyszeres kezelést?

Azok a személyek, akik pánikbetegséggel élnek, nagyon sok mindent hajlandóak megpróbálni azért, hogy megszabaduljanak ettől a kínzó állapottól. Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere szerint ez teljesen érthető és sok módszer valóban hatékony is lehet, azonban van egy pont, amikor a gyógyszeres kezelés jelentheti a tartós, biztonságos megoldást.

Egy pánikroham még nem pánikbetegség

A helyzet megértéséhez fontos megkülönböztetni a pánikrohamot a pánikbetegségtől. A pánikroham tulajdonképpen bárkivel előfordulhat élete során, de ettől ő még nem pánikbeteg. A roham egy hirtelen kialakuló, erős fizikai érzésekkel, gyakran félelmetes tünetekkel jelentkező intenzív epizód, ami néhány percig tart és jellemzően 20-30 perc alatt teljesen megszűnik. A roham hátterét már csak azért is fontos kivizsgálni, hogy kizárható legyen egy szervi, jellemzően szív-érrendszeri vagy hormonális ok a háttérben.