Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Amazóniai étrend a szív-érrendszeri betegségek ellen

Érdekességek2019. január 13.

A fotók illusztrációk: pixabay.comA szív- érrendszeri betegségek a fejlett társadalmakban szinte „járványszerűen” terjednek, ezért a kutatók rendkívül sokat foglalkoznak a visszaszorításuk lehetőségeivel. 

Globális méretű probléma

A szív-érrendszeri betegségek felelősek a 2016-os év halálozásainak 31 százalékáért világszerte – ahogyan az megtudható a WHO jelentéséből. Amerikában évente közel 610 ezer ember hal meg ugyanezen okok miatt – mondja a Centers for Disease Control and Prevention. Éppen ezért okozott nagy feltűnést, amikor kiderült, hogy van egy nép Bolíviában, az Amazon mentén, amelyet szinte teljesen elkerülnek a kardiovaszkuláris betegségek. A tudósok a „titok” vizsgálatakor abból indultak ki, hogy a leginkább megváltoztatható faktor, amely befolyásolja az egészségi állapotot, a táplálkozás. Nem véletlen, hogy az Amerikai Szív Társaság már régen megtette ajánlását a leginkább szívbarát étrendet illetően, amely főként zöldségekre, gyümölcsökre, teljes kiőrlésű gabonákra és olajos halakra épül. Az amazóniaikról azonban kiderült, hogy másképp táplálkoznak – Szarka Dorottya, a KardioKözpont dietetikusa a legfrissebb étrendi javaslat, az amazóniai étrend alapjairól számolt be.

Mi az amazóniai étrend titka?

Erre a kérdésre kerestek választ a University of California kutatói, amikor tanulmányozták a Tsimane népcsoport életmódját. Róluk ugyanis kiderült, hogy alig fordul elő köztük a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, az elhízás és a 2-es típusú diabétesz. A megfigyelések szerint ennek egyik fő oka, hogy népcsoport táplálékai elsősorban természetes forrásokból származnak, és csak nagyon kis hányadukat szerzik be üzletből. Nem így szomszédaik, a Moseten lakosság, akiknél sokkal erőteljesebb hatással van jelen a globalizáció, ezért – bár egy nyelvet beszélnek -, utóbbiaknál sokkal nagyobb arányban van jelen a metabolikus szindróma és a szív-érrendszeri betegségek.

Ezt támasztja alá a Tsimane és a Moseten népcsoport tagjainak kikérdezése és életmódjának tanulmányozása.


Az American Journal of Clinical Nutrition c. szaklapban megjelent publikációból további érdekességek is kiderülnek. Az amazóniai étrend ugyanis meglehetősen magas kalóriatartalmú (2433-2738 Kcal-nyi élelmiszert fogyasztanak naponta), ennek 85 %-a szénhidrát, 21 %-a fehérje és 15 %-a zsír. A szénhidrát kétharmada komplex szénhidrát, főként rizs, ami gondoskodik az energiáról, a jóllakottságérzetről és a vércukorszint egyensúlyban tartásáról.

Az is kiderült, hogy Tsimane-k közel 40 fajta halat fogyasztanak, táplálékaikból viszonylag nagy mennyiségben visznek be magnéziumot, szelént és káliumot, viszont alacsony náluk a kalcium, valamint a D-, az E- és a K-vitamin szintje. Óriási különbség még a Tsimane és a Moseten népcsoport közt, hogy Tsimane-k kétszer annyi rostban gazdag élelmet fogyasztanak, mint a szomszédaik.

Mi is együnk úgy és annyit, mint az amazóniaiak?

– Tudni kell az amazóniai étrendről, hogy relatív magas kalóriatartalma csupán amiatt nem eredményez metabolikus szindrómát, mert ezek az emberek rendkívül aktív életet élnek, hiszen egész nap fizikai munkával termelik, szerzik meg az élelmüket – hangsúlyozza Szarka Dorottya, a KardioKözpont dietetikusa. –  Mindent összevetve, „szívvédő étrendjük” talán legfontosabb tanulsága, hogy a sok, gabonákból, zöldségekből, gyümölcsökből származó rost, az alacsony zsírbevitel, a rendszeres halfogyasztás miatt a magas omega-3-bevitel, valamint a kevés só és feldolgozott élelmiszer fogyasztása lehet az egészség megőrzésének egyik kulcsa.

Ezt valóban érdemes a mi, nyugati étkezésünkben is figyelembe venni, azzal együtt, hogy a mindennapos mozgás – ami nálunk a fizikai munka helyett nagy eséllyel inkább edzés lehet – elengedhetetlen eleme kell, hogy legyen az életmódunknak. A szív-érrendszeri betegségek kivédésének, gyógyításának pedig ma már életmód orvosi lehetőségei is vannak, hiszen speciális programok léteznek a koleszterinszint, a magas vérnyomás és a testsúly csökkentésére.

Ezeknek pedig – a fizikai aktivitás felépítése és az esetleg szükséges orvosi kezelés mellett – alapvető része az adottságokat, célokat, egészségi állapotot figyelembe vevő, személyre szabott étrend.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nő a szív- és érrendszeri halálozás kockázata a rákbetegeknél

2019. december 03.

A rákos betegeknél megnő a szív- és érrendszeri problémák kockázta: több mint tíz százalékuk halálát nem a rák, hanem szívbetegség okozza – állapította meg egy hosszú távú, nagy létszámú kutatás.

A European Heart Journal hárommillió amerikai beteg adatait elemezte: a pácienseket 28 féle rákkal diagnosztizálták az elmúlt 40 évben. A tudósok felhívták rá a figyelmet, hogy a daganatos betegségek túlélési aránya ugyan javul, de az orvosoknak nagyobb gondot kell fordítani a betegek kardiovaszkuláris állapotának folyamatos ellenőrzésére.

A tanulmányban vizsgált 3,23 millió páciens 38 százaléka hunyt el rákbetegségben, 11 százalékuk pedig valamilyen szív- és érrendszeri betegségben, utóbbi háromnegyede szívbetegség volt – számolt be róla a BBC News.

Magasabb arányban voltak a hólyag-, gége-, prosztata-, méh-, bél- és mellrákos esetek azok között a ráktúlélők között, akik szív- és érrendszeri betegségben hunytak el.

A rákos betegeknél a szív- és érrendszeri kockázat a kemoterápia és a sugárkezelés miatt az első évben magas volt. De a kockázat később is magasabb maradt a rákkal nem diagnosztizált népességhez képest. A tanulmány szerint a daganatos betegek “állandóan a megnövekedett kockázatnak voltak kitéve”.

A kutatást vezető Nicholas Zaorsky, az amerikai Penn Állami Rákintézet sugárterápiás onkológusa rámutatott, hogy amennyiben ezekkel a kockázatokkal tisztában vannak az orvosok és a betegek, az segíthet abban, hogy a páciensek egészséges életmóddal csökkenthessék a szív- és érrendszeri betegség kialakulását, s egyúttal a daganat visszatérésének kockázatát is.

Táplálkozási zavarok: bulimia nervosa

2019. december 03.

A táplálkozási zavarok sorában sajnos nem az anorexia az egyetlen. A bulimia nervosa mintegy háromszor gyakoribb az anorexia nervosánál, és jóval nehezebben felismerhető.

 
Mi a bulimia?


Az evés zavarai között az anorexia nervosa régóta ismert kórkép, a bulimia nervosa viszont mindössze két évtizede vált hivatalosan betegséggé.

A bulimia nervosa jelentése a görög ökör-étvágy (boüsz-limosz) kifejezésből származik és sokszor az anorexia nervosához társul. Kialakulása általában 17-25 éves korosztályra tehető, akik már érettebb személyiséggel rendelkeznek. Nehezen észrevehető, mivel általában normális testsúllyal jár, de mindenféle testalkatnál előfordulhat.

A bulimia nervosa ismétlődő kényszeres falásrohamokból áll, amelynek során a beteg elveszti az evés feletti kontrolt. Ez egyrészt azzal az érzéssel jár, hogy képtelen abbahagyni az evést, másrészt pedig nem tudja irányítani, mit és mennyit eszik. Rövid időn belül olyan hatalmas mennyiségű – főleg magas kalóriatartalmú, akár 20.000 kalóriás – ételt képesek megenni, ami határozottan több mint amennyit az emberek többsége az adott körülmények között (pl. az éjszaka közepén egy szál köntösben a nyitott hűtőszekrény előtt állva) és hasonló alkattal ugyanennyi idő alatt elfogyasztana (például egy liter fagylalt, egy egész torta és egy doboz keksz).

Súlyos esetekben napi 8-10 falásroham és hányás is előfordulhat! A mértéktelen evés kezdetben megszabadítja a pácienst a feszültségtől, de ezt a kis megkönnyebbülést szinte azonnal szörnyű bűntudat és főleg önmagától való undor követi. Ilyenkor az önutálattól hajszolt beteg meghánytatja magát, kezdetben a torkán ledugott ujjával, de később már akaratlagos hányásra is képes lehet. Sokszor más nem megfelelő módszert is alkalmaz, mint például hashajtók vagy vízhajtók szedése, szigorú diéta vagy koplalás és túlfeszített, rögeszmés sportolás.

Mintegy 400 ezren haltak meg idő előtt a légszennyezettség miatt

2019. december 02.



Mintegy 400 ezer ember idő előtti halálát okozta a légszennyezettség 2016-ban az Európai Unió tagállamaiban – közölte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).

“Jelenleg a légszennyezettség az elsőszámú környezeti kockázat az emberek egészségére nézve” – írták a friss jelentésben.

A megfigyelőállomásokon mért adatok szerint a vizsgált évben a városokban élők túlnyomó többsége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által káros szintűnek ítélt finomrészecske-szennyeződésnek volt kitéve. A finomrészecskék mikroszkopikus porszemek, amelyek általában a fosszilis tüzelőanyagok égésekor keletkeznek.

A szakemberek arról számoltak be, hogy bár a levegő minősége javulóban van a kontinensen, de nem a kellő ütemben. Rámutattak ennek kapcsán, hogy még nem sikerült elérni sem az EU, sem a WHO célkitűzéseit.

A finomrészecske-koncentráció 2017-ben hét tagállamban, Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Olaszországban, Romániában és Szlovákiában haladta meg az EU-s határértékeket. Bulgária, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia pedig nem teljesítette a finom szálló porra vonatkozó 2015-ös célszámokat.