Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ami a nőknél mellrákot, az a férfiaknál prosztatarákot okoz

Érdekességek2024. november 30.

Fotó: New Era GeneticsA november, a prosztatarák hónapja. Szükség van erre a kiemelt figyelemre, hiszen évente hazánkban 8.000 új mellrákos és 4.500 új prosztatarákos megbetegedést regisztrálnak. A rákbetegségek sokféle ok miatt alakulhatnak ki, de az emlőrák, és a prosztatarák is azok közé a daganatos betegségek közé tartoznak, melyek kialakulásánál az örökölt génállomány is nagyon meghatározó, ráadásul mindkét megbetegedés esetén ugyanazoknak a géneknek, a BRCA1 és a BRCA2 gének mutációi növelik a kialakulás kockázatát. A tudomány fejlődésének köszönhetően már lehetősége van mindenkinek előre, proaktívan kiszűrni ezeket a genetikai kockázatokat, még a betegség esetleges kialakulása előtt.

Élete során minden 8. nő megbetegedik emlőrákban. Az emlődaganatok mintegy 7 százalékánál bizonyított az öröklődés szerepe, a BRCA1 vagy a BRCA2 gén születéstől fogva fennálló mutációja. Ez a mutáció nemcsak az emlőrák, hanem a petefészekrák kockázatát is növeli férfiakban. Ha valaki a két gén valamelyikén hordoz mutációt, 75 éves koráig 80 százalékos eséllyel alakul ki nála emlőrák és 10-60 százalékos eséllyel petefészekrák.

Az Amerikai Rákegyesület szerint egy olyan nőnél, akinek egy közvetlen rokona (nővére, anyja, lánya) mellrákban szenved, kétszer akkora a rák kialakulásának kockázata, és háromszor akkora, ha legalább két ilyen rokona szenved a betegségtől.

Az egyik leghíresebb példa az örökletes kockázatok korai kiszűrésére Angelina Jolie, akinek édesanyja petefészek- és mellrákban halt meg, valamint nagymamáját és nagynénjét is mellrák miatt veszítette el. A családban előforduló halmozódás miatt a hazánkban is több alkalommal járt amerikai világsztár genetikai tesztet kért, és kiderült, hogy a színésznő maga is hordoz ilyen irányú kockázatot emelő genetikai variánst, ami hajlamosabbá teszi a mell- és petefészekrákra. Éppen ezért úgy döntött 10 évvel ezelőtt, hogy kéri még a betegség kialakulása előtt a megelőző bilaterális masztektómiát, azaz emlőeltávolítást.

A prosztatarák a tüdőrák után a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a férfiaknál. Hazánkban évente mintegy 4.500 új, jellemzően 50 éves kor feletti, beteget regisztrálnak, és mintegy 1.300 férfi halálát okozza. Kialakulhat genetikai okok miatt is, de életmódbeli tényezők is hozzájárulhatnak. A genetikai tényezők olyannyira fontosak, hogy a prosztatarákos betegek vér szerinti férfirokonainál kétszer gyakoribbak a prosztatarákos megbetegedések. Kettő vagy több prosztatarák által érintett szülő vagy testvér esetében ezen rizikó akár 5-10-szeresére is emelkedhet. A prosztatarák kialakulásának genetikai hátterében, a mellrákhoz hasonlóan, leggyakrabban a BRCA1 és a BRCA2 gének mutációi állnak, így kiemelten fontos ezek proaktív vizsgálata.

„Fontos megjegyezni, hogy önmagában az, hogy valaki hordozza a BRCA1 vagy a BRCA2 problémás génváltozatát, nem jelenti azt, hogy garantált a mellrák vagy a prosztatarák, hanem a proaktív genetikai teszt elvégzése után, az eredmények ismeretében személyre szabott megelőzési terv készíthető.


Ezzel a teszttel még a betegség kialakulása előtt, egészséges állapotban meg lehet állapítani, hogy hajlamos-e valaki bizonyos betegségekre. Ez a szűrővizsgálat a rejtetten jelen lévő, de nagy kockázatot jelentő betegségekre hajlamosító több mint 100 gént vizsgálja, és mivel egy génhez többfajta betegségtípus is kapcsolódhat, így a vizsgálható betegségek száma több százra tehető.  A vizsgált és esetlegesen kialakuló betegségek esetén mindig van konkrét terápiás javaslat, gyógyszeres kezelés, műtét vagy életmódbeli változtatás, amivel meg lehet akadályozni vagy késleltetni a betegség kialakulását, csak olyan betegségeket szűrűnk, ami ellen tudunk valamit tenni. Azoknak, akiknek családjában halmozottan fordultak elő daganatos megbetegedések, ez a teszt különösen nagy segítség lehet egészségük megőrzésében.” – mondta el Dr. Fekete Bálint András klinikai genetikus, aláhúzva az onkogenetikai szűrések fontosságát.

Az új, genetikai alapú, személyre szabott megelőzés, illetve orvoslás a jelenleg elérhető legkorszerűbb módszer, a genetikai tanácsadással egybekötött vizsgálat elvégzése után lehetőség van az adott betegség vonatkozásában prevenciós terv felállítására is, mely a megelőzés sikerességét garantálja. Ne feledjük a daganatos betegségek esetén a korai diagnózis az egyik legfontosabb faktor, mely életet menthet! És ha a kockázatokat már a betegség kialakulása előtt ki lehet mutatni, akkor annál nincs korábbi diagnózis.

Adatok forrása: KSH, Nemzeti Rákregiszter


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.

Miért nem tud mindenki ritmusra tapsolni?

2025. június 04.



Az emberi agy és a zene ritmusának összhangja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Vajon mi segít abban, hogy tartsuk a ritmust, miközben zenélünk vagy táncolunk? Az ELTE PPK kutatói ennek a rejtélynek jártak utána a Scientific Reports-ban megjelent legújabb tanulmányukban. 

A zene az emberiség történetének kezdete óta velünk van. Amikor táncolunk rá, nem is gondolunk arra, milyen bonyolult dolgot művelünk: holott ahhoz, hogy együtt mozogjunk a zenével, mozgásunkat össze kell hangolni a ritmussal, agyunknak érzékelnie kell a zene ismétlődő, hangsúlyos pontjait, követnie kell a „lüktetést”. Hogy ez miként is történik, ma is izgalmas kutatások tárgya, hiszen ez az alapja annak is, hogy együtt tudjunk zenélni, táncolni vagy akár csak tapsolni egy koncerten.

Persze nem vagyunk egyformák a zenei képességekben: vannak, akik könnyedén tartják a ritmust, pontosan tapsolnak vagy dobolnak, míg másoknak ez nehezebben megy. Az eddigi kutatások szerint a háttérben a szaknyelvben neurális entrainmentnek nevezett folyamat áll, döntően ennek minősége szabja meg, hogy agyunk mennyire képes szinkronizálódni a ritmushoz. De valóban ilyen egyszerű ez?

Az ELTE PPK kutatói – Maria de Lourdes Noboa, Kertész Csaba és Honbolygó Ferenc – a Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a ritmikus mintákhoz való neurális entrainment mennyire jelzi előre a szinkronizációs készséget felnőtteknél. Ehhez olyan kognitív jellemzőket is vizsgáltak, mint a munkamemória és a zenei képzettség. 

Magyarországon először végeztek MR-vezérelt katéteres ablációt a Semmelweis Egyetemen

2025. június 03.



Itthon először hajtottak végre szívkatéteres ablációt MR-készülék segítségével a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. A betegnek pitvari flattern, azaz pitvari lebegés miatt volt szüksége a beavatkozásra. A jobb képalkotást lehetővé tevő és a hagyományos, röntgenes ablációhoz képest sugárzással sem járó eljárást európai szinten is az elsők között végezték el a Semmelweis Egyetemen, a katétereket gyártó cég legújabb térképezési szoftverét pedig a régióban először alkalmazták a műtét során.


„A katéteres abláció fejlődését végigkövethettem pályámon: a ’90-es évek közepén én honosíthattam meg a katéteres ablációt a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán és az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvari lebegés ablációját Magyarországon elsőként alkalmaztuk. Most pedig ugyanitt az országban elsőként végezhettünk el pitvari lebegés ablációját MR-készülék segítségével” – mutatott rá dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinika igazgatója.


Mint elmondta, a városmajori klinika Kísérleti Kutató Laboratóriumában számos ablációs vizsgálatot és ablációskatéter-fejlesztést végeztek. Az MR-készülékben végrehajtott beavatkozást több mint öt éve tervezték, mire eljutottak a mostani műtétig.


A katéteres abláció egyik nehézsége, hogy a szívben elektromos jelek és röntgensugár segítségével tájékozódunk. A röntgen alapján azonban nem kapunk visszajelzést a különféle ablációs energiák szívre gyakorolt hatásáról, vagy arról, hogy mekkora a lézió, azaz a célzott károsodás. Ezek megoldására teremt egy új opciót, hogy a mágneses rezonancia vizsgálattal együtt végezzük az ablációs műtéteket, hiszen az MR-ben a szív leképezése szöveti szinten történik, ezzel egyidőben pedig létre tudunk hozni egy anatómiai térképet a szervről, amely segít a tájékozódásban


– magyarázta. Mint dr. Merkely Béla elmondta, a beavatkozás egyelőre bizonyos betegségcsoportok esetén alkalmazható itthon, de ahogy fejlődik a technológia, úgy lesz lehetőség egyre több indikációban használni. A jövőben akár a stroke-kal kapcsolatos katéteres intervenciók is elvégezhetővé válnak MR-ben.