Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ami az immunrendszerünket edzi

Érdekességek2017. április 23.

Tudta, hogy közel 1 kg súlyú mikroorganizmus él a szervezetünkben? És hogy állandóan edzésben tartják az immunrendszerünket? E fontos szerepük miatt vigyáznunk kell rájuk.

A szervezetünk tömegének mintegy 10%-át a velünk élő mikroorganizmusok teszik ki. Ezek elsősorban a bőrön, nyálkahártyáinkon (bélben, légutakban, húgyutakban), a nemi szerveken találhatók.

Baktériumok, amelyek a hasznunkra vannak

A hasznos baktériumok a bélrendszerben találhatók, a normál bélflóra részei. Fontos szerepük van egészségünk megőrzésében, ezen belül a normál bélműködés fenntartásában is. 
Fő feladatuk, hogy folytonosan edzésben tartsák az immunrendszert, és megvédjenek bennünket a megbetegítő kórokozóktól. Ezenkívül segítenek az emésztésben és egyes vitaminok termelésében is.

Ha sérül a bélflóra

Károsodásuk jelentős immungyengeséghez, krónikus fertőzésekhez, gyulladásokhoz, allergiákhoz, bőrproblémákhoz vezet. Ezért rendkívül fontos a védelmük és a regenerálásuk.

Mivel télen sokan szednek antibiotikumokat, melyek radikálisan roncsolják a normál baktériumflórát, ezért ilyenkor még nagyobb gondossággal érdemes ezek pótlása.

Antibiotikum-kúrák után gyakori, hogy hasfájás, puffadás, hasmenés jelentkezik, mivel a készítmények a betegséget kiváltó kórokozók mellett a hasznos baktériumokat is eltávolítják a szervezetből. Ilyen esetekben – a megfelelő diéta mellett – a probiotikumoknak is nagy jelentőségük van. Hasmenéses panaszok esetén emellett javasolt pár napra a tej kihagyása, de száraz sajtot ehet az illető. A beteg diétája ne szorítkozzon kizárólag főtt krumplira és teára, kekszre. A menü kiegészíthető rizs, banán, alma, sárgarépa és zöldségleves fogyasztásával is.


A probiotikum segít, de helyesen kell adagolni

Gyakori hiba azonban, hogy a probiotikumot a gyógyszerekkel együtt szedik be, vagy csak túl rövid ideig alkalmazzák (1-2 hét).

Ha a bélflóra sérült, akkor átlagosan 3-4 hónap szedési idő szükséges ahhoz, hogy rendeződjenek az élettani viszonyok.

Az emberi szervezet nem képes mindenfajta táplálékot megemészteni segítség nélkül. Ezt megteszik a probiotikumok, amelyek a szervezet számára alkalmas és hasznos tápanyaggá alakítják az élelmiszereket. Emésztésünkhöz, és így a létfenntartásunkhoz elengedhetetlen szerepet játszanak.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.