Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ami az immunrendszerünket edzi

Érdekességek2017. április 23.

Tudta, hogy közel 1 kg súlyú mikroorganizmus él a szervezetünkben? És hogy állandóan edzésben tartják az immunrendszerünket? E fontos szerepük miatt vigyáznunk kell rájuk.

A szervezetünk tömegének mintegy 10%-át a velünk élő mikroorganizmusok teszik ki. Ezek elsősorban a bőrön, nyálkahártyáinkon (bélben, légutakban, húgyutakban), a nemi szerveken találhatók.

Baktériumok, amelyek a hasznunkra vannak

A hasznos baktériumok a bélrendszerben találhatók, a normál bélflóra részei. Fontos szerepük van egészségünk megőrzésében, ezen belül a normál bélműködés fenntartásában is. 
Fő feladatuk, hogy folytonosan edzésben tartsák az immunrendszert, és megvédjenek bennünket a megbetegítő kórokozóktól. Ezenkívül segítenek az emésztésben és egyes vitaminok termelésében is.

Ha sérül a bélflóra

Károsodásuk jelentős immungyengeséghez, krónikus fertőzésekhez, gyulladásokhoz, allergiákhoz, bőrproblémákhoz vezet. Ezért rendkívül fontos a védelmük és a regenerálásuk.

Mivel télen sokan szednek antibiotikumokat, melyek radikálisan roncsolják a normál baktériumflórát, ezért ilyenkor még nagyobb gondossággal érdemes ezek pótlása.

Antibiotikum-kúrák után gyakori, hogy hasfájás, puffadás, hasmenés jelentkezik, mivel a készítmények a betegséget kiváltó kórokozók mellett a hasznos baktériumokat is eltávolítják a szervezetből. Ilyen esetekben – a megfelelő diéta mellett – a probiotikumoknak is nagy jelentőségük van. Hasmenéses panaszok esetén emellett javasolt pár napra a tej kihagyása, de száraz sajtot ehet az illető. A beteg diétája ne szorítkozzon kizárólag főtt krumplira és teára, kekszre. A menü kiegészíthető rizs, banán, alma, sárgarépa és zöldségleves fogyasztásával is.


A probiotikum segít, de helyesen kell adagolni

Gyakori hiba azonban, hogy a probiotikumot a gyógyszerekkel együtt szedik be, vagy csak túl rövid ideig alkalmazzák (1-2 hét).

Ha a bélflóra sérült, akkor átlagosan 3-4 hónap szedési idő szükséges ahhoz, hogy rendeződjenek az élettani viszonyok.

Az emberi szervezet nem képes mindenfajta táplálékot megemészteni segítség nélkül. Ezt megteszik a probiotikumok, amelyek a szervezet számára alkalmas és hasznos tápanyaggá alakítják az élelmiszereket. Emésztésünkhöz, és így a létfenntartásunkhoz elengedhetetlen szerepet játszanak.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Emlékező sejtek? Sejtszinten is tárolhatók a traumák egyes kutatások szerint

2025. december 23.

Egyes új tudományos kutatások átrajzolják azt a képet, ahogyan a test és az emlékezés kapcsolatáról eddig gondolkodunk: nem csak az agy „emlékszik”, a vese-, izom- és immunsejtek is képesek molekuláris szinten raktározni a múltbeli hatásokat, tartósan befolyásolva azok működését. Egy magyar módszer erre a felismerésre építve igyekszik feloldani a testi lenyomatokat.

Kutatások igazolják, hogy a vesén túl más szövetek is hosszabb távú memóriát hordoznak. Ilyen az úgynevezett epigenetikus izommemória a vázizomzatban, amely segít a sport kihagyása utáni gyorsabb regenerációban. Hasonló jelenség az immunrendszer „képzett immunitása” (Trained Immunity), ahol egy korábbi fertőzés tartósan átprogramozhatja a csontvelő őssejtjeit, harciasabb immunsejteket termelve. Emellett az epigenetika kutatja a transzgenerációs traumák hatásait is, vagyis azt, hogyan befolyásolhatják a felmenők súlyos élményei az utódok biológiai folyamatait.

„A sejtes memória felfedezése sokak fantáziáját megmozgatta, hiszen ez új megvilágításba helyezi azt is, ahogyan a traumákról gondolkodunk. Valószínűleg új utak nyílhatnak a gyógyításban, és új módszerek is születhetnek” – fogalmazott Pinezits Csaba, a Lélektisztító nevű traumaoldó módszer kidolgozója. „2024-ben a New York University kutatói például azt találták, hogy agyon kívüli, úgynevezett nem neuronális sejtek is képesek hasonló tanulási mintázatokra, mint az idegsejtek” – tette hozzá.

A disszonancia redukciója

2025. december 22.

Mivel a disszonancia annál nagyobb minél vonzóbb az elvetett alternatíva, minél több a választási lehetőség és minél nagyobb a tét, több lehetőség is adódik a csökkentésére. Felértékelhetjük az általunk választott alternatívát a többi leértékelésével párhuzamosan, vagy nem vehetünk tudomást a döntésünk ellen szóló érvekről és/vagy tapasztalatokról, vagyis járhatjuk az önigazolás legegyszerűbb útját. Szélsőséges esetben elkerülhetjük magát a cselekvést vagy döntést is, bár a mindennapi életben ez ritkán lehetséges, hisz (az előbbi példával élve), ha szükségünk van autóra, előbb-utóbb döntenünk kell valamelyik típus mellett, mint ahogy iskolát is kell választani a gyereknek, de azt is rendszeresen el kell döntenünk, mit ebédeljünk.

És folyamatos döntéseinket egyfelől jó döntésnek kell tekintenünk (minél nagyobb a tét, annál inkább), másfelől ezeknek illeszkedniük kell valamiféle személyiségtörténeti egységbe, egyszerűbben szólva: jó lenne következetesnek látni magunkat, döntéseink sorozatában is. Ezért lehet szükség bizonyos információk kizárására, átértékelésére, végső esetben mentségek keresésére, a felelősség áthárítására. (Megtévesztettek, becsaptak, olyan hihető volt, logikusnak tűnt, parancsra tettem etc.)

Időskori bőrnövedékek – Így távolíttassuk el lézerrel!

2025. december 22.

Ahogy telnek az évek, bőrünk változik: vékonyodik, veszít a rugalmasságából, és idővel olyan apró kinövések jelenhetnek meg rajta, amelyek addig nem voltak ott. Az így megjelenő növedékek jellemzően ártalmatlanok, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne kifejezetten zavaró a jelenlétük. Szerencsére azonban viszonylag egyszerűen meg lehet szabadulni tőlük, ráadásul hegek nélkül.

A témában dr. Nguyen Melinda, az L33 Medical sebész szakorvosa van a segítségünkre.

Miért és mikor alakulhatnak ki?

A szakirodalom az ilyen növedékeket seborrheás keratózisnak nevezi (ez egy teljesen jóindulatú, a hámrétegben kialakuló bőrnövedék). A középkorúak között is igen gyakori, de 60 év felett szinte mindenkin megjelenik legalább néhány. Bár ezek a kis barna, szürkés vagy sárgás növedékek teljesen ártalmatlanok, sokak számára esztétikai vagy kényelmi szempontból zavarók.

A kialakulásuk pontos oka máig nem teljesen ismert, de több tényező is szerepet játszhat benne. Idősebb korban a bőr sejtjei lassabban osztódnak, a regeneráció is nehézkesebb, így a bőr hajlamosabb különféle „téves jelzésekre”, amelyek ilyen kis növedékekhez vezethetnek. Genetikai fogékonyság is számít: vannak családok, ahol gyakoribbak ezek az elváltozások. Emellett az UV-sugárzás is hozzájárulhat a megjelenésükhöz, hiszen a nap folyamatosan apró károsodásokat okoz a hámsejtekben. Több kutatás szerint az is fontos, hogy a bőr idővel gyulladásra hajlamosabb mikro­környezetet alakít ki, ami elősegíti a növedékek kialakulását.