Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Amiben különbözünk: A férfiak és nők agya

Érdekességek2022. április 19.

Fotó forrása: PixabayA legerogénebb zóna az agyunk, és a férfi-női agy különbségeinek a felderítése nemi viselkedésünk megértéséhez segít hozzá. Különbözőképpen észleljük a dolgokat, és mást tartunk fontosnak abban, amit észreveszünk. Az agyunk másképpen "szerveződött".  

Mindannyian küzdünk valamiféle előítélettel. Az viszont köztudomású, hogy a nők csakugyan nem tudnak olyan jól térképet rajzolni, viszont jobban olvasnak a jellemekben. Fejlettebb a képzelőerejük, és ezért egy olyan problémát, amely megoldhatatlannak látszik, jobban kezelnek, mint a férfiak.

Az első módszeres vizsgálatot a nemi különbözőségek terén Francis Gatton végezte 1882-ben. Ő figyelte meg, hogy a férfiak nehéz körülmények között jobb teljesítményre képesek. Ez látszólagos ellentmondásnak tűnik az előbb mondottakkal kapcsolatban. A nehéz feladatok a férfiaknak valók, a teljesen lehetetlenek viszont a nőknek...

Felmérések azt a meglepő eredményt mutatják, hogy a nők hallása jobb, mint férfiaké, valamint, hogy a kéket előnyben részesítik a pirossal szemben.

Ha a tárgyakról és elméleti tételekről van szó, az agyuk berendezése folytán a férfiak kerülnek előnybe. A nők viszont érzékenyebbek minden ingerre. Szerkezeténél fogva a nők agya szélesebb körben fogja fel, és könnyebben tudja összekapcsolni az információkat, jobban tudja vonatkoztatni őket, noha az analizálás inkább férfiakat jellemez, mint nőket. Ez utóbbiak kapcsolatteremtése sokkal fejlettebb és úgy velük született tulajdonság, mint az előbbieknél az agresszivitás.

Másként látunk

A szó szoros értelmében. Amikor a nőket a macskákhoz hasonlítják, akkor tulajdonképpen ez az összehasonlítás nem is olyan csacsiság: a nők tényleg jobban látnak a sötétben, mint a férfiak, de a vörös színnek többfajtáját képesek érzékelni. A vizuális memóriájuk is jobb.

A férfiaknak szűkebb a látómezejük, viszont a mélységélesség érzékelésük jobb, és - ezt mindenki tudja, aki már látott egy nőt meg egy férfit betolatni autójával egy szűk parkolóhelyre - a perspektívát jobban érzékelik

A fájdalomhoz való viszonyunk

A nők élesebben és gyorsabban reagálnak a fájdalomra, viszont a tartós, rossz közérzetet és betegséget jobban bírják.

Állítólag az ízlelésük és a szaglásuk is érzékenyebb, és amikor a hatodik érzékre kerül a sor az is bebizonyított, hogy a nők sokkal több olyan dolgot is érzékelnek, amellyel szemben a férfiak vakok és süketek. Sokszor előfordul, hogy egy feleség indulatosan reagál egy látszólag semleges mondatra, valószínű, hogy csak kihall ilyenkor valamit, aminek másik még csak a tudatában sincs. Valószínűleg a nők - részben ezért - látszanak hisztérikusnak.


Memória

A férfiak koherens rendszerbe rendezik azokat az információkat, amelyek nem személyes jellegűek. A nők agya a férfiakénál több adatot tud tárolni - viszont: lényegtelen, véletlenül begyűjtött megfigyeléseket vagy érzeteket.

A csaknem mindenható gének

Talán meglepő, de a gyermek nemét nem egyedül a gének döntik el. Tudjuk, hogy a hormonok befolyásolják a viselkedésünket, de vajon azt tudjuk-e, hogy a nemünk is részben is rajtuk múlik? Genetikai összetételétől függetlenül a magzat csak akkor válik fiúvá, ha a férfi nemi hormonok hatnak rá. Erre akkor jöttek rá, amikor az öröklött rendellenességeket vizsgálták.

A magzat neme a hatodik héten dől el

Ez a mondat elég drámaian hangzik, ha melléképzeljük mindazokat a mondvacsinált vagy valóságos konfliktusokat, amelyek jellemzik a nemi szerepünkhöz fűződő viszonyunkat - serdülőkorunk idején. Akár egy thriller címe is lehetne: A hatodik hét, hiszen aligha élünk át ennél izgalmasabb játszmát, mint éppen ezt, amit nem tudunk abbahagyni, amíg csak élünk.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes növények

2026. február 01.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapján elérhetővé vált egy új, veszélyes növényeket bemutató adatbázis, amely a leggyakrabban előforduló mérgező, allergén, irritáló, maró hatású vagy rákkeltő növényfajokat tartalmazza. A gyűjtemény célja, hogy a lakosság könnyen hozzáférhető, megbízható információkhoz jusson azokról a növényekről, amelyek az emberi egészségre potenciálisan ártalmasak, és a hazai lakókörnyezetben leggyakrabban fellelhetők.

Az adatbázis nemcsak az emberre, hanem – ahol megbízható információ rendelkezésre áll – az állatokra gyakorolt mérgező hatásokat is feltünteti.

A gyűjteményben több kép is található az egyes növényekről, így azok könnyebben beazonosíthatók. Emellett részletes leírás olvasható a növény hatásairól – például lenyelés, pollen belélegzése vagy bőrrel való érintkezés tekintetében.

A mérgező hatásra, a várható tünetekre és a szükséges teendőkre – mint például az elsősegélynyújtás, az otthoni megfigyelés vagy a kórházi ellátás szükségessége – vonatkozóan az egészségügyi toxikológiai tájékoztató szolgálat ingyenesen hívható, éjjel-nappal elérhető zöldszámán, a 06 (80) 20 11 99 telefonszámon kérhető tájékoztatás.

Semmelweis HELP, az ingyenes, tünetellenőrző alkalmazás

2026. február 01.

A Semmelweis Egyetem ingyenes, tünetellenőrző alkalmazása a Semmelweis HELP. Szemészettel, szülészet-nőgyógyászattal és az általános, felnőtt háziorvosi területtel bővült a mobil- és webalkalmazás, amely abban nyújt segítséget, hogy a felhasználó betegsége vagy balesete esetén mikor kell elindulni az ügyeletre, a kórházba, a szakorvoshoz, ill. otthon hogyan enyhíthetők az észlelt tünetek. A hazai szinten egyedülálló fejlesztés bővítésén közel egy évig 14 orvos és 2 kommunikációs szakember dolgozott.

Az applikáció ingyenesen letölthető az appstore-ból és a Play áruházból is, ill. elérhető a https://help.semmelweis.hu címen.

Azoknak, akiknek a telefonján már ott van az alkalmazás, elég csak frissíteniük azt. A fejlesztés egyetemi forrásból, a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával valósult meg, a tartalmakat pedig a nemzeti népegészségügyi és gyógyszerészeti központ validálta.

Az ingyenes tünetellenőrző alkalmazás nem mesterségesintelligencia-alapú és nem ad diagnózist, de általa hiteles, orvosszakmailag megalapozott és a laikusok számára is érthető információkhoz juthatunk arról, hogy mi okozhatja az észlelt tüneteket, mivel a felhasználói válaszok (pl. vérnyomás-, pulzusszám-, hőmérséklet-adatok) alapján megmutatja az egyes betegségekkel kapcsolatos tünetegyezés mértékét.

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.