Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Amikor a gyógyszer sem segít a magas vérnyomáson

Érdekességek2020. január 10.

Mi történik akkor, ha sem az életmódváltás, sem a különböző gyógyszerek nem viszik lejjebb a magas vérnyomást? Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a rezisztens hypertoniáról beszélt.

Fotó: 123rf.comMi lehet az oka?

A (gyógyszer) rezisztens hypertonia azt az állapotot jelöli, amikor a magas vérnyomás sem az életmódváltás, sem legalább 3 gyógyszer (melyek közül az egyik diuretikum) maximális tolerálható adagja ellenére sem csökken. Ezt az állapotot nehéz kezelni, de mindenképpen meg kell tenni a legfontosabb lépést: ki kell deríteni, mi okozza a jelenséget. Elsősorban az olyan kézenfekvő okoknak kell utánanézni, hogy a páciens valóban az előírásoknak megfelelően szedi-e a gyógyszerét, megfelelő-e az elrendelt gyógyszer adagja, és hogy nem az ún. fehérköpeny-szindróma miatt magas az érték az orvos jelenlétében.

Kapocsi doktornő szerint meg kell vizsgálni a túlkezelés lehetőségét is, amikor a nagy mennyiségű gyógyszer súlyos vérnyomásesést okoz, amire válaszul a vérnyomás szabályozásáért felelős mechanizmusok túlkompenzálnak, és vérnyomás kiugrásokat okoznak. Ehhez járulhat még a beteg egyre fokozódó stresszes állapota, ami többek között a “sikertelen kezelés” miatt jön létre.

Ha ezekre a kérdésekre kielégítő válasz született, utána kell járni, nem másodlagos magas vérnyomásról van-e szó, vagyis arról, hogy egy elsődleges betegség következményeként emelkedett meg a vérnyomás. Ilyen lehetséges okok állhatnak többek közt a rezisztens hypertonia mögött:
– Probléma azon hormonok működésével, amelyek kontrollálják a vérnyomást.
Veseartéria szűkület, ami miatt kevesebb vér áramlik a vesékben, így azok úgy érzékelik, mintha a vérnyomás alacsony lenne. Ezért felszabadul a renin nevű hormon, majd fokozódik az érösszehúzó és a vesében vizet és sót visszatartó anyagok aktivitása, amely okok miatt megemelkedik a vérnyomás.
Alvászavarok, főként az alvási apnoé, amely egyfajta éjszakai légzéskimaradás, amely során a páciens álmában egy ideig nem vesz levegőt, majd levegőért kapkodva ébred, éjszakánként akár többször is.
– Meglévő szív-érrendszeri betegségek és/vagy diabétesz.
Elhízás, alkoholizmus vagy más, olyan anyagok fogyasztása, amely megemeli a vérnyomást. 


Mit lehet tenni?

Elsősorban meg kell bizonyosodni róla, hogy valóban mindig emelkedett-e a vérnyomás, ehhez azonban nem elég néhány otthoni és rendelőbeli mérés. Ilyenkor lehet nagyon hasznos eszköz a 24 órás vérnyomás monitorozás. Ha kiderül, hogy valóban rezisztens hypertoniáról van szó, és esetleg kiderült, hogy betegség húzódik meg a háttérben, ezt kell elsődlegesen kezelni. Ha nem erről van szó, és valódi terápiarezisztens hipertóniát állapítunk meg, annak gyógyszeres kezelése nehéz feladat. Ilyenkor több – legalább három – hatástani csoportba tartozó vérnyomáscsökkentő megfelelő kombinációját rendelhetjük el, tekintetbe véve a páciens egyedi adottságait és a célokat – hangsúlyozza dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.

A megfelelő és elhagyhatatlan gyógyszeres kezelés mellett természetesen az életmódban is érdemes változásokat bevezetni, optimális esetben életmód orvos segítségével. Legfontosabb a kiegyensúlyozott, sószegény étrend, a korlátozott alkoholfogyasztás, a rendszeres testmozgás, a normál testsúly kialakítása és a stressz kezelése.  Ha mindezek mellé a rendszeres kardiológiai kontroll is csatlakozik, jó esély van rá, hogy kordában tartható legyen a vérnyomás. 


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.

Döntések és választások: A kognitív disszonancia

2025. december 09.

Az embernek alapvető igénye, hogy magát egységes egésznek lássa és láttassa, hogy döntéseit, választásait eme egység logikus kimeneteleiként mutassa be önmagnak és a környezetének egyaránt. Azaz akkor érezzük magunkat jól, ha nézeteink és cselekedeteink összhangban vannak. Ezt azonban sokszor nehéz elérni, mindennapjaink gyakori élménye a disszonancia, annak a bizonyos kívánt összhangnak a hiánya.

A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger amerikai pszichológus alkotta meg még 1957-ben, alapja pedig az a gondolat, hogy ha valamilyen új tapasztalat vagy közvetett információ ellentmond addigi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor egy belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Mivel ez egy stresszes, szorongáskeltő állapot, természetes módon igyekszünk ezt a disszonanciát csökkenteni, redukálni.

A nézetek és tettek összhangjának hiánya származhat egzisztenciális érdekből, konfliktuskerülésből vagy utólagos önigazolásból, és ezek persze kombinálódhatnak is, például mikor nem mondunk ellent a főnökünknek, akkor sem ha nagyon nem értünk vele egyet. Itt jelen van az anyagi érdek, hisz szeretnénk prémiumot, a szimpla konfliktuskerülés és ezekkel persze már igazoltuk is a magunk számára, miért helyeseltünk egy nyilvánvaló ostobaságot.

A kognitív disszonancia jelentkezhet úgy, hogy eleve feszültséget érzünk érzelmeink, értékeink, elveink valamint aktuális tetteink között, de lehetséges az is, hogy a cselekvés pillanatában fennáll az összhang és döntéseinket utólagosan, tapasztalataink, újabb ismereteink nyomán kérdőjelezzük meg.