Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Amikor a pokol tüze éget: a reflux

Érdekességek2023. május 26.

Akinek volt már életében legalább egyszer refluxos tünete (még ha nem is tudta, hogy az), annak ez az érzés kínosan imerős lehet. De miért is éget a pokol tüze?  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A nyelőcső és a gyomor között található egy záróizom, ha az valamilyen oknál fogva nem jól zár, a gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. A reflux szó is erre utal „visszaáramlás”.

A reflux önmagában nem kóros, ha viszont többször előfordul vagy panaszokat okoz, akkor betegségnek tekintjük. A refluxnak számos oka lehet, pl. túlsúlyosság, terhesség, gyógyszerek záróizomra gyakorolt hatása stb.

A gyomortartalom savas, ami marja a nyelőcső nyálkahártyáját, ezért érezzük az égető fájdalmat a gyomorszájnál, szegycsont mögött és a torkunkban. Előfordul, hogy a sav a szájba is feljön, savanyú, keserű szájízt okozva. A reflux tünete lehet továbbá a rekedtség, böfögés, köhögés, mellkasi fájdalom és súlyosabb esetben nyelőcsővérzés, fogyás.

Helyes táplálkozással és életmóddal a reflux ellen
Megfelelő táplálkozással és életmóddal a refluxos tünetek megszüntethetők vagy nagymértékben csökkenthetők. Érdemes tehát fokozatosan, apró lépésekben megváltoztatni eddigi táplálkozásunkat és életmódunkat. Ha úgy érzi ezen a téren segítségre van szüksége, keressen fel egy dietetikust.

Diéta elemei


Mit válasszunk?
Sütőipari termékek: A kenyér, kalács, péksütemények frissen gyakran panaszt okoznak, ezért érdemes másnaposan (ne mi legyünk másnaposak) vagy enyhén megpirítva fogyasztani. Fogyaszthatók továbbá a kekszek, kétszersültek, kásafélék, pudingok, pászka, ostya, piskóta, zsemlemorzsa, liszt, dara, keményítő, rizs, extrudált és puffasztott termékek, szójakészítmények, reggeliző pelyhek, tészták.
A friss kelt tészták és a zsírdús péksütemények panaszt okozhatnak.

Gyümölcsök, olajos magvak: Kis mennyiségben fogyasztható a dió, natúr mandula és mogyoró. Friss, érett gyümölcsök közül a legtöbb beteg jól tolerálja az almát, őszbarackot, sárgabarackot, körtét, banánt, birsalmát, puha szilvát, avokadót, cseresznyét, dinnyét, mangót, maracuját, nektarint, ringlót, ananászt, datolyát és az aszalt gyümölcsök egy része is jól beilleszthető a diétába pl. almaszirom, aszalt banán, aszalt barack és meggy.

Az apró magvas gyümölcsök, citrusfélék sokszor panaszt okoznak.

Zöldségek és főzelékfélék: Panaszt ritkán okoz a burgonya, articsóka, brokkoli, cékla, csicsóka, cukkini, kelbimbó, kínai kel, metélőhagyma, padlizsán, patisszon, csicseriborsó, fejessaláta, zsenge karalábé, karfiol, zeller, metélőhagyma, mangold, paraj, sóska, petrezselyemgyökér és –levél, zöldpaprika, sárgarépa, sütőtök, tök, zsenge zöldbab, zöldborsó (esetleg átpasszírozva). Érdemes kerülni a vöröshagyma és fokhagyma pirítását, inkább főzzük bele az ételbe. A legtöbb betegnél a káposztafélék, szárazhüvelyesek, retek, uborka panaszt okoz.

Tej, tejtermékek, tojás: A refluxosok általában jól tolerálják a következőket; krémsajtok, sajtok, tojás (főleg lágy tojásnak elkészítve), tej (2-4 dl/nap), tejszín kis mennyiségben, sovány tejpor, aludttej, natúr joghurt, kefir, házilag készített gyümölcsjoghurt, túrókrém, túró, túródesszertek. A sajtok közül az erjedt vagy csípős fajták okozhatnak panaszt.

Hús, húskészítmények: A sovány húsok és felvágottak jól beilleszthetők az étrendben pl. csirkehús, pulykahús, hal, nyúlhús, borjúhús, sonkafélék, párizsik, virslik, krinolin.

Folyadék: Javasolt a tej, tejeskávé, kakaó, tea (nem túl erősre főzve), gyümölcsturmixok, frissen készült gyümölcs és zöldség présnedvek (kevés vízzel hígítva) vagy 100 % készítmények. Enyhe limonádé, szénsavmentes ásványvíz, csapvíz. Az alkohol, szénsavas üdítők, erős feketekávé, túl forró vagy túl hideg italok fogyasztása kerülendő.

Fűszerek, zsiradékok: Zsiradékok közül a növényi eredetűek javasoltak pl. margarin, olívaolaj, napraforgóolaj stb. Az ételkészítéshez kevés zsiradékot használjunk! Jó befektetés egy teflon serpenyő, amiben minimális olajjal süthetünk, főzhetőnk.

Fűszerekből a kímélők javasoltak pl. zöld-, fehér bors, szegfűszeg, fahéj, borsikafű, kapor, majoranna, köménymag, vasfű, snidling, petrezselyemzöld, zeller, bazsalikom, kakukkfű, piros paprika, enyhe sózás, babérlevél.

Figyelj magadra
A diéta függ az egyéni érzékenységtől is, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha az ajánlott nyersanyagok közül bármelyik panaszt okoz, hagyjuk ki, ha pedig a kerülendők közül jól tolerálunk egyes ételeket, építsük be az étrendbe. Érdemes kísérletezni, mert csak így tartható meg az étrend változatossága.

Sokszor nem maga a nyersanyag okoz panaszt, hanem az elkészítési mód! Például a halhús értékes táplálékunk és panaszt sem okoz, ha mondjuk zöldséges párolt halat készítünk belőle, de amint füstölve vagy pácolva van a refluxos tüneteket kiváltja.

Sok sikert a diétához!


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.