Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Amikor a pokol tüze éget: a reflux

Érdekességek2023. május 26.

Akinek volt már életében legalább egyszer refluxos tünete (még ha nem is tudta, hogy az), annak ez az érzés kínosan imerős lehet. De miért is éget a pokol tüze?  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A nyelőcső és a gyomor között található egy záróizom, ha az valamilyen oknál fogva nem jól zár, a gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. A reflux szó is erre utal „visszaáramlás”.

A reflux önmagában nem kóros, ha viszont többször előfordul vagy panaszokat okoz, akkor betegségnek tekintjük. A refluxnak számos oka lehet, pl. túlsúlyosság, terhesség, gyógyszerek záróizomra gyakorolt hatása stb.

A gyomortartalom savas, ami marja a nyelőcső nyálkahártyáját, ezért érezzük az égető fájdalmat a gyomorszájnál, szegycsont mögött és a torkunkban. Előfordul, hogy a sav a szájba is feljön, savanyú, keserű szájízt okozva. A reflux tünete lehet továbbá a rekedtség, böfögés, köhögés, mellkasi fájdalom és súlyosabb esetben nyelőcsővérzés, fogyás.

Helyes táplálkozással és életmóddal a reflux ellen
Megfelelő táplálkozással és életmóddal a refluxos tünetek megszüntethetők vagy nagymértékben csökkenthetők. Érdemes tehát fokozatosan, apró lépésekben megváltoztatni eddigi táplálkozásunkat és életmódunkat. Ha úgy érzi ezen a téren segítségre van szüksége, keressen fel egy dietetikust.

Diéta elemei


Mit válasszunk?
Sütőipari termékek: A kenyér, kalács, péksütemények frissen gyakran panaszt okoznak, ezért érdemes másnaposan (ne mi legyünk másnaposak) vagy enyhén megpirítva fogyasztani. Fogyaszthatók továbbá a kekszek, kétszersültek, kásafélék, pudingok, pászka, ostya, piskóta, zsemlemorzsa, liszt, dara, keményítő, rizs, extrudált és puffasztott termékek, szójakészítmények, reggeliző pelyhek, tészták.
A friss kelt tészták és a zsírdús péksütemények panaszt okozhatnak.

Gyümölcsök, olajos magvak: Kis mennyiségben fogyasztható a dió, natúr mandula és mogyoró. Friss, érett gyümölcsök közül a legtöbb beteg jól tolerálja az almát, őszbarackot, sárgabarackot, körtét, banánt, birsalmát, puha szilvát, avokadót, cseresznyét, dinnyét, mangót, maracuját, nektarint, ringlót, ananászt, datolyát és az aszalt gyümölcsök egy része is jól beilleszthető a diétába pl. almaszirom, aszalt banán, aszalt barack és meggy.

Az apró magvas gyümölcsök, citrusfélék sokszor panaszt okoznak.

Zöldségek és főzelékfélék: Panaszt ritkán okoz a burgonya, articsóka, brokkoli, cékla, csicsóka, cukkini, kelbimbó, kínai kel, metélőhagyma, padlizsán, patisszon, csicseriborsó, fejessaláta, zsenge karalábé, karfiol, zeller, metélőhagyma, mangold, paraj, sóska, petrezselyemgyökér és –levél, zöldpaprika, sárgarépa, sütőtök, tök, zsenge zöldbab, zöldborsó (esetleg átpasszírozva). Érdemes kerülni a vöröshagyma és fokhagyma pirítását, inkább főzzük bele az ételbe. A legtöbb betegnél a káposztafélék, szárazhüvelyesek, retek, uborka panaszt okoz.

Tej, tejtermékek, tojás: A refluxosok általában jól tolerálják a következőket; krémsajtok, sajtok, tojás (főleg lágy tojásnak elkészítve), tej (2-4 dl/nap), tejszín kis mennyiségben, sovány tejpor, aludttej, natúr joghurt, kefir, házilag készített gyümölcsjoghurt, túrókrém, túró, túródesszertek. A sajtok közül az erjedt vagy csípős fajták okozhatnak panaszt.

Hús, húskészítmények: A sovány húsok és felvágottak jól beilleszthetők az étrendben pl. csirkehús, pulykahús, hal, nyúlhús, borjúhús, sonkafélék, párizsik, virslik, krinolin.

Folyadék: Javasolt a tej, tejeskávé, kakaó, tea (nem túl erősre főzve), gyümölcsturmixok, frissen készült gyümölcs és zöldség présnedvek (kevés vízzel hígítva) vagy 100 % készítmények. Enyhe limonádé, szénsavmentes ásványvíz, csapvíz. Az alkohol, szénsavas üdítők, erős feketekávé, túl forró vagy túl hideg italok fogyasztása kerülendő.

Fűszerek, zsiradékok: Zsiradékok közül a növényi eredetűek javasoltak pl. margarin, olívaolaj, napraforgóolaj stb. Az ételkészítéshez kevés zsiradékot használjunk! Jó befektetés egy teflon serpenyő, amiben minimális olajjal süthetünk, főzhetőnk.

Fűszerekből a kímélők javasoltak pl. zöld-, fehér bors, szegfűszeg, fahéj, borsikafű, kapor, majoranna, köménymag, vasfű, snidling, petrezselyemzöld, zeller, bazsalikom, kakukkfű, piros paprika, enyhe sózás, babérlevél.

Figyelj magadra
A diéta függ az egyéni érzékenységtől is, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha az ajánlott nyersanyagok közül bármelyik panaszt okoz, hagyjuk ki, ha pedig a kerülendők közül jól tolerálunk egyes ételeket, építsük be az étrendbe. Érdemes kísérletezni, mert csak így tartható meg az étrend változatossága.

Sokszor nem maga a nyersanyag okoz panaszt, hanem az elkészítési mód! Például a halhús értékes táplálékunk és panaszt sem okoz, ha mondjuk zöldséges párolt halat készítünk belőle, de amint füstölve vagy pácolva van a refluxos tüneteket kiváltja.

Sok sikert a diétához!


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Porckopás és csontritkulás – van köztük kapcsolat?

2025. november 20.

A porckopás és a csontritkulás két külön betegség, eltérő megelőzési és kezelési elvekkel. Előbbi az ízületi felszín és a lágyrészek problémája; utóbbi a csontok ásványianyag-cseréjének zavara. Közös félreértés, hogy „fájdalom esetén pihenni kell, mert a mozgás árt”. A tartós inaktivitás rontja az izmok állapotát és fokozza a fájdalmat, ezért valójában a jól felépített, ízületkímélő mozgás mindkét esetben alapkezelés. Idős korra jellemző az izomtömeg vesztése, ami rendszeres mozgással lassítható. A mozgás ezenfelül az általános, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai mellett javítja az ízület körüli lágyrészek vérellátását, valamint a porcsejtek táplálkozását.

Emellett artrózisban más szempontból is fontos az izmok megerősítése. A megfelelő izomzat fontos szerepet játszik az ízület stabilizálásában, ezáltal bizonyítottan csökkenti az időskori eséseket. „A mozgás nem ellenség, hanem gyógyszer, de fontos a fokozatosság, a rendszeresség és a személyre szabott mozgásterápia” – teszi hozzá a szakember.

További gyakori tévhitek:


„Csak az idősek/nők betegsége.” Mindkettő gyakoribb idősebb korban és nőknél, de férfiaknál és fiatalabbaknál is előfordulhat korábbi sérülések, túlterhelés, genetikai hajlam, hormonális változások, életmód miatt.
„A vitaminok/étrendkiegészítők majd megoldják.” Az étrendkiegészítők mint a kalcium, D-vitamin, kollagén stb. szedése csak része a megoldásnak, de a bizonyított alap a mozgás, a testsúlykontroll és – ha kell – az orvosi kezelés.
„A testsúly nem tényező.” A túlsúly plusz terhelés az ízületnek, mely minden lépésnél jelentkezik. A cél az egészséges, fenntartható testsúly.
„A ropogtatás/időjárás okozza.” Nincs rá bizonyíték, hogy akár artrózist, akár csontritkulást okoznának, legfeljebb a panaszokat befolyásolhatják.
„Ha porckopásom van, nem lehet csontritkulásom (és fordítva).” Egy embernél együtt is előfordulhat a két betegség; a szűrés és a célzott edzés akkor is fontos, ha a másik kórkép már fennáll.

Amikor a világ hirtelen forogni kezd – a vertigo és kezelési lehetőségei

2025. november 20.

Ha valaha érezte már azt, hogy a világ hirtelen forogni kezd ön körül, miközben valójában minden mozdulatlan – akkor nagy eséllyel megtapasztalta a vertigót. A vertigo nem egyszerű szédülés, hanem annál sokkal zavaróbb és gyakran ijesztőbb élmény. Aki ebben szenved, nemcsak bizonytalanul mozog, hanem úgy érzi, mintha egy láthatatlan kéz megforgatná őt a tengelye körül. Ez nem túlzás, hanem egy nagyon is valós tünetegyüttes.

A témában dr. Tóth Tímea, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus szakorvosa van a segítségünkre

Szédülés? Ez így nagyon tág fogalom…

A közhiedelemmel ellentétben a szédülés nem mindig egyformán jelentkezik. A hétköznapi értelemben vett „szédülés” kifejezés nagyon sok érzetet takarhat: lehet enyhe bizonytalanság, egyensúlyvesztés, gyengeségérzés, sőt néha az ájulás előtti állapot is. A vertigo viszont ennél jobban körülhatárolható – az a benyomás, mintha forogna velünk a világ. Gyakran társul hozzá hányinger, hányás, verejtékezés, sőt, járásbizonytalanság is. Ezek a tünetek önmagukban is nagyon kellemetlenek, de ami igazán aggasztóvá teszi őket, az a kiszámíthatatlanságuk: a rohamok hirtelen jönnek, és nem mindig egyértelmű, mi váltja ki őket.

A háttérben az egyensúlyrendszer zavara áll. Ez egy bonyolult, finoman hangolt rendszer, amelyben a belső fül, az agytörzs és a kisagy működik együtt. A belső fülben aprócska érzékelők – félkörös ívjáratok – figyelik, hogyan mozgatjuk a fejünket, és ezek az információk az idegrendszeren keresztül jutnak el az agyba. Ha bárhol hiba csúszik a rendszerbe, például, ha a fülben lévő kis kristályok elmozdulnak, vagy egy vírus megtámadja az idegeket, az agy „téves adatokat” kap. Ennek az ellentmondásos információnak az eredménye az, amit mi szédülésként, forgásként élünk meg.

Az „osztály bohóca”

2025. november 19.

Pedagógusok és szülők gyakori problémája a folyton bohóckodó gyermek, és ez a gond az iskolás évek kezdetén különösen előtérbe kerül. Amikor azonban a tanítók és a diáktársak a gyermeket már az „osztály bohócának” tartják, az negatív következményekkel járhat a nebuló fejlődésére nézve – állapítja meg egy tanulmány.

Az iskolás évek kezdetén azokat a gyerekeket, akik ügyesen bohóckodnak, hogy szórakoztassák a többieket, szeretik az osztálytársaik, pajtásaik. Amikor azonban a kisdiákok felsőbb osztályba lépnek, a vicces gyermek kedvező megítélése általában romlik. legalábbis egy amerikai egyetem kutatói által megjelent tanulmány szerint. Az írás kimutatja ugyanis, hogy az „osztály bohóca” magatartást később már rosszallóan elutasítják, zavarónak tekintik a diáktársak, de a pedagógusok is. Ezek a „bohócok” pedig zokon veszik a nekik szóló, negatív megjegyzéseket, és a kutatók szerint a dolgot úgy fogják fel, hogy magatartásuk kudarcot jelent számukra a (nem csak az iskolai) közösségben.

A közösség rosszabbodó elismerése

A vizsgálódásból érdekes eredményekre jutottak, többek közt arra is, hogy míg az általános iskola első évében mind a lányokat, mind pedig a fiúkat „bohócoknak” lehetett tekinteni, addig szinte csak a fiúkat tartották annak a második és a harmadik évben. Amellett a rákövetkező évfolyamokon az ilyen típusú diákok nagyon népszerűek voltak társaik körében, de ez a lelkesedés a későbbiekben egyre csökkent irántuk. Vajon miért? A tanulmány készítői szerint ennek oka lehetett többek közt, hogy a viccelődő/bohóckodó fiúknak az iskolai közösségben elfoglalt helyének módosulását a pedagógusok reakciói is befolyásolták. Ami azt jelentette, hogy a hirtelen változás a tanítók viselkedésükre adott negatív válaszát tükrözhette. E szerint az „osztály bohócának” lenni már zavaró volt a tanítási órákon és iskolában, ezeket a fiúkat megdorgálták, egyfajta módon megbélyegezték. Ugyanakkor az osztálytársak kezdték elfogadni ezt az üzenetet, majd egyre kritikusabbak lettek a bohóc gyerekkel szemben.