Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Amikor a pokol tüze éget: a reflux

Érdekességek2023. május 26.

Akinek volt már életében legalább egyszer refluxos tünete (még ha nem is tudta, hogy az), annak ez az érzés kínosan imerős lehet. De miért is éget a pokol tüze?  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A nyelőcső és a gyomor között található egy záróizom, ha az valamilyen oknál fogva nem jól zár, a gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. A reflux szó is erre utal „visszaáramlás”.

A reflux önmagában nem kóros, ha viszont többször előfordul vagy panaszokat okoz, akkor betegségnek tekintjük. A refluxnak számos oka lehet, pl. túlsúlyosság, terhesség, gyógyszerek záróizomra gyakorolt hatása stb.

A gyomortartalom savas, ami marja a nyelőcső nyálkahártyáját, ezért érezzük az égető fájdalmat a gyomorszájnál, szegycsont mögött és a torkunkban. Előfordul, hogy a sav a szájba is feljön, savanyú, keserű szájízt okozva. A reflux tünete lehet továbbá a rekedtség, böfögés, köhögés, mellkasi fájdalom és súlyosabb esetben nyelőcsővérzés, fogyás.

Helyes táplálkozással és életmóddal a reflux ellen
Megfelelő táplálkozással és életmóddal a refluxos tünetek megszüntethetők vagy nagymértékben csökkenthetők. Érdemes tehát fokozatosan, apró lépésekben megváltoztatni eddigi táplálkozásunkat és életmódunkat. Ha úgy érzi ezen a téren segítségre van szüksége, keressen fel egy dietetikust.

Diéta elemei


Mit válasszunk?
Sütőipari termékek: A kenyér, kalács, péksütemények frissen gyakran panaszt okoznak, ezért érdemes másnaposan (ne mi legyünk másnaposak) vagy enyhén megpirítva fogyasztani. Fogyaszthatók továbbá a kekszek, kétszersültek, kásafélék, pudingok, pászka, ostya, piskóta, zsemlemorzsa, liszt, dara, keményítő, rizs, extrudált és puffasztott termékek, szójakészítmények, reggeliző pelyhek, tészták.
A friss kelt tészták és a zsírdús péksütemények panaszt okozhatnak.

Gyümölcsök, olajos magvak: Kis mennyiségben fogyasztható a dió, natúr mandula és mogyoró. Friss, érett gyümölcsök közül a legtöbb beteg jól tolerálja az almát, őszbarackot, sárgabarackot, körtét, banánt, birsalmát, puha szilvát, avokadót, cseresznyét, dinnyét, mangót, maracuját, nektarint, ringlót, ananászt, datolyát és az aszalt gyümölcsök egy része is jól beilleszthető a diétába pl. almaszirom, aszalt banán, aszalt barack és meggy.

Az apró magvas gyümölcsök, citrusfélék sokszor panaszt okoznak.

Zöldségek és főzelékfélék: Panaszt ritkán okoz a burgonya, articsóka, brokkoli, cékla, csicsóka, cukkini, kelbimbó, kínai kel, metélőhagyma, padlizsán, patisszon, csicseriborsó, fejessaláta, zsenge karalábé, karfiol, zeller, metélőhagyma, mangold, paraj, sóska, petrezselyemgyökér és –levél, zöldpaprika, sárgarépa, sütőtök, tök, zsenge zöldbab, zöldborsó (esetleg átpasszírozva). Érdemes kerülni a vöröshagyma és fokhagyma pirítását, inkább főzzük bele az ételbe. A legtöbb betegnél a káposztafélék, szárazhüvelyesek, retek, uborka panaszt okoz.

Tej, tejtermékek, tojás: A refluxosok általában jól tolerálják a következőket; krémsajtok, sajtok, tojás (főleg lágy tojásnak elkészítve), tej (2-4 dl/nap), tejszín kis mennyiségben, sovány tejpor, aludttej, natúr joghurt, kefir, házilag készített gyümölcsjoghurt, túrókrém, túró, túródesszertek. A sajtok közül az erjedt vagy csípős fajták okozhatnak panaszt.

Hús, húskészítmények: A sovány húsok és felvágottak jól beilleszthetők az étrendben pl. csirkehús, pulykahús, hal, nyúlhús, borjúhús, sonkafélék, párizsik, virslik, krinolin.

Folyadék: Javasolt a tej, tejeskávé, kakaó, tea (nem túl erősre főzve), gyümölcsturmixok, frissen készült gyümölcs és zöldség présnedvek (kevés vízzel hígítva) vagy 100 % készítmények. Enyhe limonádé, szénsavmentes ásványvíz, csapvíz. Az alkohol, szénsavas üdítők, erős feketekávé, túl forró vagy túl hideg italok fogyasztása kerülendő.

Fűszerek, zsiradékok: Zsiradékok közül a növényi eredetűek javasoltak pl. margarin, olívaolaj, napraforgóolaj stb. Az ételkészítéshez kevés zsiradékot használjunk! Jó befektetés egy teflon serpenyő, amiben minimális olajjal süthetünk, főzhetőnk.

Fűszerekből a kímélők javasoltak pl. zöld-, fehér bors, szegfűszeg, fahéj, borsikafű, kapor, majoranna, köménymag, vasfű, snidling, petrezselyemzöld, zeller, bazsalikom, kakukkfű, piros paprika, enyhe sózás, babérlevél.

Figyelj magadra
A diéta függ az egyéni érzékenységtől is, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha az ajánlott nyersanyagok közül bármelyik panaszt okoz, hagyjuk ki, ha pedig a kerülendők közül jól tolerálunk egyes ételeket, építsük be az étrendbe. Érdemes kísérletezni, mert csak így tartható meg az étrend változatossága.

Sokszor nem maga a nyersanyag okoz panaszt, hanem az elkészítési mód! Például a halhús értékes táplálékunk és panaszt sem okoz, ha mondjuk zöldséges párolt halat készítünk belőle, de amint füstölve vagy pácolva van a refluxos tüneteket kiváltja.

Sok sikert a diétához!


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.

Bipoláris zavar vagy major depresszió?

2025. december 01.

Lehet, hogy sokaknak ismerősebben cseng a mániás depresszió kifejezés, mint a bipoláris zavar, illetve a depresszió szó elé kevesen illesztik be a major vagy unipoláris kifejezést. Holott mindkét állapot jól ismert, mindkettő a hangulatzavarok nagy csoportjába tartozik, a finom tünetekben, a lefolyásban, a kimenetelben azonban különböznek, mint ahogy különböző az öröklődés mintázata is. Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere magyarázta el a különbség lényegét.

Mi az a major depresszió?

A major depresszió vagy unipoláris depresszió a tartós lehangoltság állapota, amely azonban diagnózisként csak akkor állja meg a helyét, ha megfelel bizonyos diagnosztikus kritériumoknak. Mivel azt a diagnózist csak orvos mondhatja ki, az alábbiakban a teljesség igénye nélkül olvashatók a főbb jellemzők: 
– Hosszú ideig (legalább két hétig) fennálló, mély depressziós hangulat.
– Az érdeklődés és örömérzet jelentős csökkenése szinte minden tevékenység iránt.
– Figyelmetlenség, motiválatlanság, lassú gondolkodás.
– Érzékelhető testsúlyváltozás – étrendváltoztatás, fogyókúra nélkül.
– Túl sok vagy túl kevés alvás, a hét legtöbb napján.
– Értéktelenség érzése vagy túlzott/ indokolatlan bűntudat.
– Halállal, illetve öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok.
A súlyos depresszió (unipoláris depresszió) a hangulati hullámzások hiánya miatt különbözik a bipoláris zavartól, bár a depressziós fázis tünetei hasonlóak lehetnek. 

Mi a bipoláris zavar?

A bipoláris spektrum egy olyan zavar-család, amiben az elsődleges tényező a hangulati, érzelmi élet szabályozásának zavara. Ennek a hangulati, érzelmi hullámvasútnak két véglete van: az egyik, amikor nagyon felhangolt, kreatív, energikus valaki, ennek mindenféle lehetséges túlzásaival, a másik pedig a depresszió, ami ennek az ellentéte. Az utóbbi két évtizedben azonban tudományosan is igazolódott, hogy nem csak a szélsőséges formák tartoznak ebbe a csoportba, hiszen van, amikor nem ér el ilyen patológiás mértéket a hangulatingadozás, mégis bipolaritásról van szó. A modern diagnosztikus rendszerek bevezettek a konkrét tüneteken túlmenően két olyan kritériumot, ami szükséges ahhoz, hogy ki lehessen mondani a betegség diagnózisát. Az egyik, hogy az állapot jelentős mértékű funkciókárosodást okozzon a páciensnek a tanulásban, a munkában, a kapcsolataiban, a mindennapjaiban, a másik pedig, hogy az illető úgy érezze, nagy szenvedést él meg. Ez például a külvilág számára egy nehezebben észrevehető jellemző is lehet, ugyanis sokszor az érintettek óriási erőfeszítések árán, de igyekeznek fenntartani a „normális” életvitelüket – hangsúlyozza Veres doktornő.