Amikor minden csont fáj: arthritis - a reuma őszintén
Érdekességek2021. október 28.
A rheumatoid arthritis szervi manifesztációi révén nemcsak az izületeket, hanem az egész szervezetet érinti a gyulladásos folyamat. Így jelentkezhet gyengeség, fáradékonyság, rossz közérzet, hőemelkedés. A betegség izületeken kívüli megjelenési formája lehet bőralatti reumás csomó, szem- és szájszárazsággal járó könny- és nyálmirigygyulladás, szív-, tüdő-, szem-, ér- és ideggyulladás.
A rheumatoid arthritis (rövidítve: RA), régebbi nevén krónikus progresszív polyarthritis (rövidítve: PCP) sok izület gyulladását jelenti, a betegség közismertebb neve a reuma. A betegség főleg a fiatal, középkorú nőket támadja meg – előfordulása háromszor gyakoribb nőkön, mint férfiakon –, de jelentkezhet gyermek- és időskorban is. Hazánkban lassan népbetegségnek számít, hiszen 70-80 ezer embert érint.
Tünetek, okok, következmények
A rheumatoid arthritis megjelenése változatos, a betegség kezdődhet lassan, de kezdődhet az egész testet érintő tünetekkel is. A betegség a test valamennyi izületét megtámadhatja, beleértve a nyaki gerincet is.
Lassú lefolyás tünetei
- ébredés utáni reggeli kézmerevség
- általában a kéz kisizületek szimmetrikus fájdalmas duzzanata,
- az ínhüvelyek fájdalma,
- általános rossz közérzet,
- gyengeség, fogyás
Heveny gyulladás tünetei
- heves fájdalom
- leggyakrabban a kéz- és láb kisizületeket (tő- és középső izületeit), csuklókat, térd-, váll-, bokaizületeket érintő duzzanat
- láz
A rheumatoid arthritis autoimmun eredetű megbetegedés, azonban pontos kiváltó okai nem ismertek. Örökletes és külső környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak kialakulásában, gyakran fertőzés, megfázás, nagy lelki trauma vagy krónikus testi-, lelki kimerültség, stressz előzi meg.
A betegség során a szervezet immunrendszerének kórosan működő fehérvérsejtjei az izület alkotórészeit idegenként ismerik fel és védekező reakciót, autoimmun gyulladást indítanak el. Ez a gyulladásos folyamat roncsolja az izületet.
Az izület gyulladás során az izületi tokot belülről borító belhártya vérbő lesz, több kóros izületi folyadékot termel. Ettől az izületek megduzzadnak, pirossá, fájdalmassá válnak. Az izületben gyulladásos enzimek szaporodnak fel, burjánzó gyulladásos szövet képződik, amely idővel fokozatosan tönkreteszi az izületi porcot, és „kirágja” az izületet alkotó csontokat. A gyulladásos folyamattal tehát károsodik mind az izületi porc, mind a csont. Az izületi tok és szalagok a gyulladástól elgyengülhetnek, megnyúlhatnak. A fájdalmas gyulladásos folyamattal izületi deformitások, összenövések alakulhatnak ki.
A rheumatoid arthritis szervi manifesztációi révén nemcsak az izületeket, hanem az egész szervezetet érinti a gyulladásos folyamat. Így jelentkezhet gyengeség, fáradékonyság, rossz közérzet, hőemelkedés. A betegség izületeken kívüli megjelenési formája lehet bőralatti reumás csomó, szem- és szájszárazsággal járó könny- és nyálmirigygyulladás, szív-, tüdő-, szem-, ér- és ideggyulladás.
A betegség lefolyása hullámzó, kimenetele változatos. A betegség a betegek 10 százalékában teljesen visszafejlődhet, 30 százalékában enyhe lefolyású, 60 százalékában típusos hullámzó lefolyású, ahol az izületek károsodása fokozatosan súlyosbodik. Kezelés nélkül feltartózhatatlanul megy előre a folyamat, rontva az izületek funkcióját, a betegek munkaképességét, önellátását, életminőségét az érintettek 10 százalékánál súlyos rokkantságot okozva.
Kezelés, ellátás
Nagyon fontos, hogy több izület egyidejű tartós, heteken át tartó gyulladása esetén mielőbb reumatológus szakorvoshoz kerüljenek a betegek. A kivizsgálást követően a betegség első időszakában gyakoribb szakorvosi vizsgálatra van szükség, hogy a betegség lefolyása, tünetei nyomon követhetőek legyenek, de a rendszeres orvosi ellenőrzés, gondozás később is elengedhetetlen.
Az ellenőrzés során az orvos megvizsgálja a nyomásérzékeny és duzzadt izületek számát, megkérdezi a beteg fájdalmának mértékét, a reggeli izületi merevség időtartamát, valamint ellenőrzi az izületi aktivitásra jellemző laboreltéréseket, a magasabb vérsejtsüllyedést és a gyulladásra jellemző fehérjeszintet, a CRP-szintet. Ezekből a paraméterekből kiszámítható a betegség aktivitásának mértéke, - DAS-28 index - amelynek változása később a terápia hatékonyságának megítélésére is alkalmas.
Az immun-labor vizsgálatok, a süllyedés, a CRP, a szérum vas, vaskötő kapacitás, a vérkép, a máj- és vesefunkciók, a vizeletvizsgálat a diagnózis felállítása és a betegség súlyosságának megítélése mellett a gyógyszerek mellékhatásainak nyomon követése céljából is szükségesek. Egy új gyógyszer beállítását követően eleinte havonta, majd később 3 havonta szükségesek a laboratóriumi ellenőrző vizsgálatok.
A beteg gyógyszeres kezelése akkor van jól beállítva, ha a betegség remisszióban van, azaz a betegnek nincsenek izületi aktivitásra jellemző tünetei. Remisszióban van a betegség akkor, ha a beteg nem fáradékony, nincs izületi fájdalma, nincs izületi nyomásérzékenysége, nincs izületi duzzanata, a reggeli izületi merevség érzése kevesebb, mint 15 perc, nincs duzzanat az izület környéki lágyrészeken, ínhüvelyekben és a vérsüllyedés kevesebb, mint 20-30 mm/óra.
A gyógyszeres kezelés mellett nagyon fontos a lelki és fizikai kimerültség kerülése, az elegendő alvás, az egészséges életmód és táplálkozás, az izületvédelem, a gyógytornász által betanított gyógytorna és séta naponkénti rendszeres végzése, úszás, szükség esetén fizikoterápiás eljárások, gyógyászati segédeszközök használata a maradandó izületi károsodások elkerüléséhez. D-vitamin és calcium pótlás szükséges a csontritkulás megelőzéséhez, ill. kialakult csontritkulás esetén osteoporosis centrumban gondozás indokolt.
Terápiás eszközök, gyógyszeres kezelés
A gyógyszeres kezelés célja a fájdalom és a gyulladás csökkentése mellett a betegség előrehaladásának, a deformitások kialakulásának megakadályozása.
Az utóbbi évtizedekben a rheumatoid arthritis betegség lényegének megismerésében sokat fejlődött az orvostudomány. A tudomány mai állása szerint a betegséget nem lehet teljesen meggyógyítani, de hatékony terápiával a hosszú távú kimenetelt kedvező irányba lehet befolyásolni. A terápiás beállítással mindig a teljes remisszió elérése, az izületi aktivitástünetek teljes megszüntetése a cél.
Fájdalom- és gyulladáscsökkentők
A fájdalomcsillapítók, a nem-szteroid gyulladáscsökkentők, a szteroid gyulladácsökkentők azonnal kifejtik fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatásukat, de a betegség előrehaladását, a deformitások kialakulását nem tudják megakadályozni, nem elegendőek a rheumatoid arthritis korszerű kezeléséhez. Tartósan, hónapokon, éveken át szedve - főként a szteroid gyulladáscsökkentők - súlyos mellékhatásokat alakíthatnak ki, mint pl. csontritkulás, cukorbetegség, gyomorfekély, gyomor- és bélvérzés, bőr elvékonyodása, bőralatti bevérzések, stb. Ezért hosszabb távon mindenképpen a szteroid készítmények minimalizálása, optimális esetben elhagyása a célunk. Szteroid tartalmú injekciós készítmény adása a gyulladt izületbe jó hatást válthat ki a gyulladás csökkentésében, azonban a mellékhatások veszélye miatt ezeket sem túl gyakran alkalmazhatjuk. A nem-szteroid gyulladáscsökkentők gyomor- és bélnyálkahártyára kifejtett irritáló hatása, a gyomor-és nyombélfekély és vérzés veszélye miatt célszerű a gyomor- és bélnyálkahártyát védő gyógyszereket együtt szedni a nem- szteroid gyulladáscsökkentőkkel, vagy a korszerübb COX2 gátló nem-szteroid készítményeket választani. Fontos szabály, hogy a különböző nem-szteroid készítményeket nem szabad együtt szedni, nem szabad kombinálni.
Bázisterápiás szerek
A bázisterápiás gyógyszerek az immunsejtekre hatnak, ezek kóros működését igyekeznek helyreállítani. A betegséget megfékező bázisterápiás szerek lassan, de tartósan hatnak, csökkentik az izületi gyulladást, fájdalmat, képesek lelassítani a betegség előrehaladását, így az izületi károsodások kialakulását előzik meg. Hatásuk 2-3 hónap után alakul ki, de ezt követően tartósan fennáll. A bázisterápiás szerek lehetővé teszik, hogy a sok mellékhatással járó szteroid gyulladáscsökkentők dózisa csökkenthető legyen.
Biológiai terápia
Az utóbbi évek tudományos kutatása, a géntechnológia lehetővé tette a forradalmian új, hatékony, biológiai terápiás gyógyszerek előállítását és bevezetését a rheumatoid arthritis kezelésében, amelyek a súlyos, egyéb kezelésekre nem reagáló rheumatoid arthritises betegeknél is általában hatékonyan csökkentik a gyulladásos tüneteket, a fájdalmat, megelőzi az izületi deformitásokat, a mozgáskorlátozottságot.
Rheumatoid arthritises betegekben egy ismeretlen kórokozó bejutva a véráramba az immunsejtek kóros, saját sejtek ellen irányuló működését indítja el. Ezeknek a kórosan működő immunsejteknek a száma megszaporodik, kórosan sok gyulladást kiváltó citokint, köztük TNF-alfát is termelnek. Ezek ellen a rheumatoid arthritises szervezet nem tud elegendő ellenanyagot termelni, kialakul a krónikus gyulladás.
A biológiai terápia vagy a krónikus gyulladást kiváltó citokineket, vagy az izületi gyulladás kiváltásáért felelős immunsejteket, az úgynevezett B sejteket blokkolja, ezzel fékezi meg a krónikus izületi gyulladást.
Az utóbbi években már Magyarországon is elérhetővé váltak a legújabb, hatékony, a betegséget legkedvezőbb irányba befolyásoló biológiai terápiás gyógyszerkészítmények, amelyek megszüntetik az izületi- és egyéb szervi gyulladásokat, megelőzve, lassítva ezzel az izületi deformitások, a mozgáskorlátozottság, a rokkantság kialakulását, sokáig megőrizve a beteg munkaképességét és jó életminőségét.
Ezeket a korszerű, biológiai terápiás készítményeket a rheumatoid arthritises betegek az Arthritis Centrumokban dolgozó reumatológus szakorvosoktól részletes kivizsgálást, állapotfelmérést követően kaphatják meg.
forrás: Harmonet.hu
