Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Amit a hozzátáplálásról tudni kell

Érdekességek2017. május 17.

Hozzátáplálás – mikor kezdjük, megfőzzük vagy inkább a boltban vásároljuk meg babánk ételét? Ízesítsük a kicsi ebédjét vagy jobb, ha csínján bánunk a fűszerekkel? Ezer és ezer kérdés, amit nem árt tisztáznunk! 

A következőkben a hozzátáplálással kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdésekre keresünk válaszokat szakértőnk segítségével.

Mikor kezdjük?

A babák emésztőrendszere a 4. és 6. hónap között éri el a megfelelő fejlettséget, a hozzátáplálást tehát ebben az időszakban kezdhetjük meg – magyarázza a gyermek-gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A mai ajánlások a gyermek 6 hónapos koráig kizárólagos szoptatást javasolnak, ennél tovább valóban nem szabad várnunk az új ételek bevezetésével. Lehetőség szerint a hozzátáplálást még a szoptatás időszaka alatt kezdjük meg, így az anyatej védőfaktorai segíthetnek az allergiás reakciók megelőzésében.

Bolti vagy házi?

A készen vásárolható bébiételek utazások alkalmával nyújtanak nagy segítséget, de használhatjuk őket például az otthon elkészített fogások mellé köretként is. A kész bébiételek szigorú előírások szerint készülnek, a baba életkorának megfelelő összetevőket tartalmazzák. Az otthon készített fogások valamivel kisebb költséggel valósíthatók meg, és mindig a gyermek szája íze szerint alakíthatjuk az összetevőket. Érdemes mindkét változatot megkóstoltatnunk, ebben a kérdésben valószínű, hogy gyermekünk dönt majd.


Ízesítsük-e a babaételeket?

Kezdő szülőként aggódva figyeljük, vajon elnyeri-e gyermekünk tetszését az első bébiétel. A kezdeti kudarcok után se csüggedjünk, az étel elutasításának ugyanis több oka lehet. Az elválasztást fokozatosan kezdjük, az első falatokat szoptatás után egy-két kanállal kóstoltassuk meg a picivel, így előfordulhat, hogy egyszerűen nem éhes. Érdemes hetekkel később visszatérni a „nemszeretem” ételekre, elképzelhető, hogy akkor jóízűen elfogyasztja majd.

Minden babának meg kell tanulnia a kanállal történő étkezést, ez gyermekenként eltérő hosszúságú időt vehet igénybe. A tanulási folyamatot segíthetjük azzal, ha kezdetben csak a gyümölcsök (alma, őszibarack) levével kínáljuk meg, a pépes ételek kóstoltatása csak ezt követően történjen.
A gyümölcsök természetes formában is tartalmaznak gyümölcscukrot vagy más néven fruktózt, mely kellemes, édes ízt biztosít a baba ételeinek. A főzelékeket a baba számára a már jól ismert anyatejjel hígítva szintén kellemes ízű ételt készíthetünk számára. Külön sózásra, édesítésre éppen ezért a kezdeti időszakban nincs szükség.

Allergének az étlapon

Az utóbbi években a nemzetközi és a hazai orvosi ajánlások alapján korábbi időpontra tevődött át a glutén bevezetésének időpontja.

Az anyatejes táplálás előnyeit kihasználva a glutént az élet 17. és 24. hete között, kis mennyiséggel kezdve adjuk.

A gluténtartalmú élelmiszerek fokozatos bevezetésével a „lisztérzékenység”, a coeliakia kialakulásának veszélye csökkenthető, még olyan családok esetében is, ahol van már coeliakiás beteg.

Mi a glutén?

A búza, árpa, rozs, zab fehérjéje, amely a mindennapi étkezésben, a szervezet számára fontos energiát szolgáltató élelmiszerekben, a cereáliákban fordul elő. Olyan esetekben, ha a gyermek szervezete nem képes a gabonafélékben lévő fehérjét, a glutént megemészteni, akkor „lisztérzékenység”, coeliakia alakul ki. A glutén megfelelő időben történő bevezetése segíti nemcsak a gyermek sokoldalúbb táplálkozását, de a coeliakia és a gabonaallergia kialakulásának csökkenését is.

Mikor adhatunk tehéntejet a babának?

Az ételallergiák megelőzéséért sokat tehetünk, ha az allergizáló összetevőket később vezetjük be a baba étrendjébe. Különösen azokban a családokban fontos erre ügyelni, ahol előfordul allergiás betegség. Mivel a tehéntej gyakran okoz allergiát, fogyasztását egyéves kor alatt nem javasoljuk. A túl korán megkezdett tehéntejes táplálás a csecsemőknél asztmatikus légúti tüneteket, ekcémát és hasmenést okozhat. Főzelékek készítéséhez egyéves kor alatt használjunk inkább anyatejet vagy tápszert.

Meddig főzzünk külön a kicsiknek?

A baba a hozzátáplálás megkezdését követő fél évben, nagyjából 6–12 hónapos kora közt számos új ízt ismer meg. Egyszerre csak egy új ételt vezessünk be, így könnyen azonosíthatjuk az étel fogyasztását követően esetleg jelentkező szokatlan tünet (kiütés, hasmenés) okát. Különösen többgyermekes családokban gyakori, hogy a legkisebb is azt az ételt szeretné fogyasztani a közös étkezések során, amelyet a testvérei. Itt is fontos, hogy figyelembe vegyük az egyéni különbözőségeket. Vannak babák, akik már hat hónaposan kinézik a szüleik szájából a falatot, mások még kétévesen is a babaételeket szeretik. Ha úgy látjuk, hogy a kicsi szívesebben fogyasztja a nagyobbaknak készített ételeket, és életkora engedi, készítsük el számára is ugyanazt a fogást, néhány apró változtatással. A kicsinek szánt ételeket fűszerezzük kevésbé, tehéntej helyett főzzük tápszerrel vagy anyatejjel. Egy év közeli gyermeknél, ha módosítunk a család többi tagja számára készült ételek összetevőin, a kicsit is bátran kínálhatjuk belőle. Ilyen esetekben fontos, hogy zsír helyett olajat használjunk, és az étel ne legyen se túl sós, se túl fűszeres. Kipróbálhatunk olyan egészséges fogásokat is, amelyeket a kicsi is nyugodtan fogyaszthat. Ez lehet akár grillezett hús sok friss zöldséggel, de készíthetünk párolt ételeket is.

Így készíts egészséges és finom ételeket a babádnak!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.