Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Amit a mezoteliómáról tudni érdemes...

Érdekességek2019. május 06.

Fotó: 123rf.com

Egyre nagyobb figyelem fordul egy ritka rákos megbetegedés, a mezotelióma felé, amelynek jellemzője a hosszú, 20-40 éves lappangási idő. A diagnózist nehezíti, hogy tünetei kevéssé jellegzetesek, más betegségek tüneteivel is megegyezhetnek. Milyen típusú betegség és milyen szerveket érinthet?

A mezotelióma egyfajta rákos megbetegedés, amely leggyakoribb kiváltó okának az azbesztet tartják. A betegség a belső szervek felszínét borító hártyát támadja meg, leggyakrabban a mellhártyát (pleurális mezotelióma), de előfordul a tüdő, a szív vagy a hashártya daganatos megbetegedése is. 

A betegség tünetei a pleurális mezotelióma esetén – amely az összes mezotelióma megbetegedés 70-90%-át teszi ki – sem jellegzetesek (légszomj, éjszakai izzadás, krónikus köhögés, hátfájdalom, mással nem magyarázható súlycsökkenés), megegyezhetnek más betegségek tüneteivel is.

A tünetek a betegség előrehaladtával egyre erősödnek. Annak eldöntésére, hogy az ezen tüneteket produkáló beteg esetén milyen betegség állhat a háttérben, feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Fontos arról tájékoztatni a kezelőorvost, hogy a beteg az élete során kerülhetett-e kapcsolatba azbeszttel, ezzel a súlyosan rákkeltő anyaggal, mert az orvostudomány jelenlegi ismeretei alapján a megbetegedés hátterében leggyakrabban az azbesztnek való kitettség áll. 


A diagnosztizálás és a kezelés

A kivizsgálás során vérvételre, röntgen, MR vagy CT felvétel készítésére kerül sor, de a diagnózis további pontosítása érdekében sor kerülhet szövettani mintavételre is. A diagnózist követően meghatározott, különféle terápiákból álló célzott kezelés – amely függ a mezotelióma típusától, a betegség stádiumától, a beteg általános állapotától – néhány hónappal meghosszabbíthatja a beteg életét.

Sajnos, általánosságban elmondható, hogy mire a betegség tünetei jelentkeznek, addigra a betegség már igen előrehaladott állapotban van, a beteg életkilátásai rosszak, az átlagos túlélési idő mindössze 12 hónap. A mezoteliómával diagnosztizált beteg mindennapjai során előforduló problémákra vonatkozóan nem csak a kezelőorvosától kaphat segítő támogatást, de érdemes felvennie a kapcsolatot betegtársakkal, ritka betegségekkel foglalkozó szervezetekkel.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon 1982-ben tiltották be a szórt azbeszt használatát, a teljes tilalom pedig 2005-ben lépett életbe[, várható, hogy a mezoteliómás megbetegedések száma a hosszú lappangási idő miatt emelkedni fog az elkövetkezendő években.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Kreatin – A sportvilág legnagyobb félreértett hőse

2025. november 30.

Vizesít. Tönkreteszi a veséket. Szteroid. Nőknek tilos szedni. Biztosan? A kreatin az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségre tett szert, többen fogyasztják a sportolásnál, de sokan választják az egészséges napi rutinjuk mellé is. Fogyasztásával kapcsolatban azonban számos tévhit kering, amelyeket a BioTechUSA szakértői és márkanagykövetei, Novák Zalán sportoló és Oczella Eszter 2x BIKINI PRO OLYMPIAN versenyző megvizsgáltak, és összegyűjtötték azt is, hogy mire érdemes figyelni a szedésénél.

Tévhitek és tények

1. A kreatin vízvisszatartást okoz és elvizesíti az izmot

Valóság: A kreatin fokozza az izomsejtekben a vízvisszatartást, így növelve meg az izmok víztartalmát, de ez sejten belüli hidratáció, nem pedig vizesedés. Ez valójában kedvez az izomtömeg növekedésének is.

2. Csak testépítőknek való

Valóság: A kreatin minden robbanékony mozgást igénylő sportban hasznos (pl. futball, sprint, súlyemelés). Ajánlott az aktív életmód mellé, akár napi szinten és a kognitív előnyei miatt idősebbek és ülőmunkát végzők számára is lehet releváns.

Cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia? Mikor forduljunk orvoshoz?

2025. november 30.

Sok ember hallotta már a két kifejezést: inzulinrezisztencia és kettes típusú cukorbetegség. Gyakran használjuk őket egymás helyett, pedig orvosilag nagyon is fontos különbség van köztük – olyan különbség, ami akár évekkel, évtizedekkel előzheti meg a bajt. Ha értjük, mi zajlik a testünkben, időben be tudunk avatkozni. És ez nem csak elmélet – sokszor egy vérvétel, egy életmódváltás vagy egy szakemberrel való beszélgetés dönthet arról, hogy a szervezet még visszafordítható állapotban van-e, vagy már elindult a kettes típusú cukorbetegség felé vezető úton.

A kérdésben dr. Mező Izabella, a Mentaház Magánorvosi Központ diabetológus főorvosa van a segítségünkre.

IR

Az inzulinrezisztencia a kettes típusú cukorbetegség „előszobája”. Ilyenkor a szervezet sejtjei már nem reagálnak megfelelően az inzulinra, arra a hormonra, amelyet a hasnyálmirigy termel, és amely a vércukorszint szabályozásáért felelős.

Az inzulin olyan, mint egy kulcs, ami kinyitja a sejtek ajtaját, hogy a glükóz bejuthasson és energiává alakuljon. Ha a sejtek „ellenállóvá” válnak (túl sokáig túl nagy mennyiségben találkoznak az inzulin hormonnal), a kulcs nem működik tökéletesen: a glükóz a vérben marad, miközben a hasnyálmirigy egyre több inzulint próbál termelni, hogy ellensúlyozza a csökkent hatást. Egy darabig ez sikerül is – a vércukorszint látszólag normális marad –, de a háttérben a szervezet már túlórázik, és ezzel hosszú távon kimeríti a saját tartalékait.

Cukorbaj

A kettes típusú cukorbetegség, orvosi nevén diabetes mellitus, akkor alakul ki, amikor ez az egyensúly végleg felborul. A hasnyálmirigy nem tud elég inzulint termelni, vagy az inzulinrezisztencia olyan mértékűvé válik, hogy a vércukorszint tartósan megemelkedik. A tartósan magas vércukor apránként, de biztosan károsítja az ereket, az idegeket, a szemet és a vesét. Ezért hangsúlyozzák az orvosok, hogy a kettes típusú cukorbetegség nemcsak „cukorprobléma”, hanem érrendszeri betegség is, amely az egész szervezetet érinti.

Első ízben adták át a Mindwell „MentalCare Awards” díjait

2025. november 29.

A Mindwell Pszichológiai Központ idén első alkalommal adta át a Mindwell „MentalCare Awards” díjat, amely a mentálhigiénés szakemberek, pszichológusok, segítők elhivatott munkáját ismeri el. A díj alapítója, Dr. Dura Mónika osztotta meg velünk a kezdeményezés mögötti szándékot, a kiválasztás szempontjait és a szakma legégetőbb kihívásait.

„Amikor megalapítottam a Mindwell Pszichológiai Központot, azzal együtt született meg bennem az álom is, hogy egyszer díjat alapítok azoknak, akik a mentális egészséggel foglalkoznak – pszichológusoknak, segítő szakembereknek, szociális munkásoknak –, hogy méltóképpen elismerjük a munkájukat” – mondja Dr. Dura Mónika.

Az ötlet hosszú ideje érlelődött, de a megvalósítás 2025-re lett aktuális. „Azt éreztem, most jött el az idő. Az állami rendszerben dolgozó pszichológusok és szakemberek gyakran szűkös erőforrásokkal, de hatalmas hivatástudattal, csendben és alázattal végzik a munkájukat. Szerettem volna végre reflektorfényt irányítani rájuk, mert ez ritkán történik meg.”

A szakma láthatósága – még mindig hiányos

Bár az elmúlt években javult a mentálhigiénés szakmák megítélése, a társadalmi nyitottság még mindig egyenlőtlen. „A nagyobb városokban, a fiatalabb generációk körében sokkal nagyobb a nyitottság. De vidéken, kisebb településeken ez még mindig nem magától értetődő. Ugyanakkor tíz évvel ezelőtthöz képest hatalmas előrelépés, hogy már egyre több ember keres segítséget.”

Azonban vannak területek, ahol az ellátás súlyos hiányosságokkal küzd: „Gyermekpszichológusból már több van, de gyermekpszichiáterből például nagyon kevés. Különösen nagy a hiány azoknál a gyerekeknél és kamaszoknál, akik komoly pszichés problémákkal élnek.”