Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Amit a mezoteliómáról tudni érdemes...

Érdekességek2019. május 06.

Fotó: 123rf.com

Egyre nagyobb figyelem fordul egy ritka rákos megbetegedés, a mezotelióma felé, amelynek jellemzője a hosszú, 20-40 éves lappangási idő. A diagnózist nehezíti, hogy tünetei kevéssé jellegzetesek, más betegségek tüneteivel is megegyezhetnek. Milyen típusú betegség és milyen szerveket érinthet?

A mezotelióma egyfajta rákos megbetegedés, amely leggyakoribb kiváltó okának az azbesztet tartják. A betegség a belső szervek felszínét borító hártyát támadja meg, leggyakrabban a mellhártyát (pleurális mezotelióma), de előfordul a tüdő, a szív vagy a hashártya daganatos megbetegedése is. 

A betegség tünetei a pleurális mezotelióma esetén – amely az összes mezotelióma megbetegedés 70-90%-át teszi ki – sem jellegzetesek (légszomj, éjszakai izzadás, krónikus köhögés, hátfájdalom, mással nem magyarázható súlycsökkenés), megegyezhetnek más betegségek tüneteivel is.

A tünetek a betegség előrehaladtával egyre erősödnek. Annak eldöntésére, hogy az ezen tüneteket produkáló beteg esetén milyen betegség állhat a háttérben, feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Fontos arról tájékoztatni a kezelőorvost, hogy a beteg az élete során kerülhetett-e kapcsolatba azbeszttel, ezzel a súlyosan rákkeltő anyaggal, mert az orvostudomány jelenlegi ismeretei alapján a megbetegedés hátterében leggyakrabban az azbesztnek való kitettség áll. 


A diagnosztizálás és a kezelés

A kivizsgálás során vérvételre, röntgen, MR vagy CT felvétel készítésére kerül sor, de a diagnózis további pontosítása érdekében sor kerülhet szövettani mintavételre is. A diagnózist követően meghatározott, különféle terápiákból álló célzott kezelés – amely függ a mezotelióma típusától, a betegség stádiumától, a beteg általános állapotától – néhány hónappal meghosszabbíthatja a beteg életét.

Sajnos, általánosságban elmondható, hogy mire a betegség tünetei jelentkeznek, addigra a betegség már igen előrehaladott állapotban van, a beteg életkilátásai rosszak, az átlagos túlélési idő mindössze 12 hónap. A mezoteliómával diagnosztizált beteg mindennapjai során előforduló problémákra vonatkozóan nem csak a kezelőorvosától kaphat segítő támogatást, de érdemes felvennie a kapcsolatot betegtársakkal, ritka betegségekkel foglalkozó szervezetekkel.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon 1982-ben tiltották be a szórt azbeszt használatát, a teljes tilalom pedig 2005-ben lépett életbe[, várható, hogy a mezoteliómás megbetegedések száma a hosszú lappangási idő miatt emelkedni fog az elkövetkezendő években.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.

Allergia: az immunterápiát márciusig el kell kezdeni

2026. március 23.

A pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.

Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergiavizsgálatot végeztetni, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.