2025. január 03.
Számos kérdés felmerülhet egy-egy védőoltás esetén, vagy akár egy új típusú oltás megjelenésekor.
Kik kaphatnak Magyarországon kötelező védőoltást?
A kötelező védőoltásokat térítésmentesen kaphatja meg a Magyarországon tajszámmal rendelkező, vagy tajszámmal nem rendelkező, de életvitelszerűen legalább 3 hónapig Magyarországon tartózkodó külföldi gyermek. A tartózkodási engedéllyel rendelkező, bevándorolt, letelepedett vagy befogadott harmadik országbeli gyermek.
Hogyan kell tárolni a gyógyszertárban megvásárolt szabadon választható oltásokat?
A gyógyszertárakban a szülők által kiváltott védőoltásokat szigorúan 2–8 °C között kell tárolni. Érdemes a hűtőszekrényben egy hőmérőt tartani, ugyanis a magasabb hőmérsékleten tartott vagy fagyott oltóanyag már nem adható be. A gyógyszertárakban kötelező ún. hőmérsékletnaplót vezetni a hűtőszekrények mindennapi ellenőrzésekor, a mért hőmérsékletet hivatalosan nyilvántartani. A megvásárolt oltóanyagot otthon is a hűtőszekrényben kell tartani, de mielőbb be kell adatni az illetőnek.
Mit jelent, hogy kampányoltás?
Az életkorhoz kötött kötelező oltásokat 11 éves kortól iskolai oltások keretében kell elvégezni. 11–14 éves korban a gyermekek sokkal jobban elérhetők iskolában, mint egyedileg. Kampányoltás keretében egy közösség számára rövid időn belül lehet biztosítani a megfelelő védettséget. Az alábbi oltásokat kapják meg a gyermekek:
MMR-újraoltás,
torokgyík elleni, tetanusz és acelluláris szamárköhögés elleni oltóanyaggal végzendő (dTap2) emlékeztető oltás,
hepatitis B elleni védőoltás,
szülői beleegyezés esetén a HPV-védőoltást is kampányoltásként kapják meg a gyermekek.
Melyek a védőoltások ellenjavallatai?
Kevés ellenjavallata van a védőoltás beadásának:
lázas betegség, immunológiai károsodás estén, ekkor egyéni oltási tervet dolgoznak ki,
egy adott oltással már előfordult nemkívánatos esemény – anafilaxiás reakció, mint torokduzzanat, gégeödéma, sokk –, ilyenkor nem lehet ugyanazon összetételű oltóanyagot beadni,
élő kórokozót tartalmazó oltóanyaggal történő immunizáció a tervezett várandósság előtt 3 hónappal javasolt.
Nem tekinthetők ellenjavallatnak, pl. asztma, allergia, helyi szteroidkezelés, krónikus szív-, tüdő- és vesebetegség, neurológiai betegségek stabil állapota és Down-szindróma sem.
Mért kell egyes oltásokat megismételni?
A különböző vakcinák különböző szintű védelmet nyújtanak. A védettség időtartama függ attól a betegségtől, ami ellen véd a vakcina. Ugyanakkor egyes védőoltások csak rövid ideig képesek védelmet nyújtani egy adott betegség ellen, míg mások életre szóló védelmet adnak.
2025. január 03.
A családi kórtörténet ellenére is csökkenti a demencia, vagyis az elbutulás esélyét az egészséges életmód egy új tanulmány szerint.
Az Amerikai Szív Szövetség (AHA) konferenciáján az új tanulmány előzetes eredményeit mutatják be. A családi előzmények a demencia komoly kockázatát jelentik. Egy első fokú rokon – szülő, testvér – betegsége majdnem 75 százalékkal emeli a demencia esélyét azokhoz képest, akiknél nincs családi előtörténete a betegségnek.
A demencia más gyakori kockázati tényezői között szerepel az életkor, a nem, az iskolázottság, a magas vérnyomás és koleszterinszint, a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a depresszió. „Ha egy családban előfordul a demencia, abban genetikai és genetikán kívüli tényezők is szerepet játszanak. Ez azt jelenti, hogy talán lehetséges mérsékelni a kockázatot a nem genetikai tényezőket célozva” – mondta Angelique Brellenthin, az Iowai Állami Egyetem professzora.
Kollégáival együtt 302 239 nő és férfi adatait elemezte, akik 50-73 évesek voltak, és 2006-2010 között egészségügyi vizsgálatokon estek át az Egyesült Királyság Biobank (UK Biobank Study) projektje keretében, mely mintegy 500 ezer résztvevővel folyt.
A kutatás kezdetén egyikük sem volt demens. Kérdőívet töltöttek ki családi előzményeikről és életmódjukról. Hat egészséges szokást vizsgáltak, egy-egy pontot kapott, aki egészségesen étkezett, vagyis több zöldséget és gyümölcsöt evett, mint feldolgozott húst és finomított gabonát, mozgott eleget, azaz heti legalább 150 perc közepes-élénk aktivitást végzett, napi 6-9 órát aludt, a mérsékelten fogyasztott alkoholt, nem volt elhízott, tehát testtömeg-indexe 30 alatt volt.
A nyolc éven át tartó követés alatt 1698 embernél (0,6 százalék) alakult ki demencia. Akiknél a családban előfordult már a betegség, azok mintegy 70 százalékkal nagyobb eséllyel váltak demenssé.
Az egészséges életmód mind a hat irányelvét követők majdnem fele akkora kockázattal néztek szembe, mint azok, akik kettő vagy ennél is kevesebbet követtek. Háromféle egészséges szokás a demecia kockázatának 30 százalékos csökkenésével mutatott összefüggést azokhoz képest, akik kettő vagy kevesebb szokást követtek még akkor is, ha a kutatók kiszűrték a családi előzményeket, valamint a gyakori kockázati tényezőket, köztük a kort, a nemet, az iskolázottságot, a magas vérnyomást és koleszterinszintet, a cukorbetegséget, valamint a depressziót.
Akiknek a családjában előfordult a demencia, és legalább három egészséges szokást követtek, azoknál 25-35 százalékos kockázatcsökkenést tapasztaltak a szintén családi előtörténettel rendelkező, de csak kettő vagy kevesebb egészséges elvet követőkhöz képest.
A tanulmány korlátai között szerepel, hogy ok-okozati viszonyt nem állapítottak meg az egészséges szokások és a demencia megelőzése között, csak összefüggést fedeztek fel. A genetikai tényezőkről csak a kérdőívek alapján volt tudomásuk.
2025. január 02.
Bár az álmosság és a fáradtság nem a magas vérnyomás betegség tipikus tünete, ám a háttérben megbújó alvási apnoe-nak már annál inkább. Dr. Kapocsi Judit tanárnőtől, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistájától megtudhatja, hogy miként függ össze az alvás közbeni légzéskimaradás a hipertóniával, és hogy miként lehet segíteni a problémán.
Alvási apnoe az állandó fáradtság hátterében
Mindenkivel megesik olykor, hogy 7-8 óra alvás után is fáradtan ébred, és ez az egész napját végigkíséri. Ennek hátterében legtöbbször pszichés okok állnak, ám ha tartósan fennmarad ez az állapot, akkor könnyen lehet, hogy problémát az úgynevezett alvási apnoe okozza. Ez egyfajta alvászavar, mely során a betegnél légzéskimaradások lépnek fel, mivel a garatizmok ellazulnak, valamint a nyelv hátracsúszik. Maga az illető sokszor nem is riad fel légzésének akadozottságára, hanem a mellette fekvő lesz figyelmes a probléma következtében fellépő horkolásra, hirtelen horkantásra. Ez az éjszaka folyamán többször is megismétlődhet, így a beteg alvása nem lesz kielégítő, ami nappal jelentkező erős fáradtságot eredményez. – magyarázza dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája.
Az alvási apnoe jellemző tünetei
horkolás
reggeli száraz száj
éjszaka jelentkező légszomj
nappali fáradtság
koncentrációzavar
Magas vérnyomáshoz is vezethet
A nem kielégítő alvás az egész szervezet működésére hatással van, így számtalan problémához vezethet az alvási apnoe. Ezek közül az egyik leggyakoribb a magasvérnyomás, mivel normál esetben alvás közben a vérnyomás 10-20 százalékot is csökkenthet, viszont ha légzéskimaradás lép fel, akkor a szimpatikus rendszer aktivitása fokozódik, és nagyobb mennyiségű adrenalin kerül a véráramba, ami megemeli a vérnyomást. Sőt, tanulmányok szerint ez a „túlfeszültség” az ébrenléti állapotban is megmarad, így a vérnyomás nem képes normalizálódni.
