Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Amit a mezoteliómáról tudni érdemes...

Érdekességek2019. május 06.

Fotó: 123rf.com

Egyre nagyobb figyelem fordul egy ritka rákos megbetegedés, a mezotelióma felé, amelynek jellemzője a hosszú, 20-40 éves lappangási idő. A diagnózist nehezíti, hogy tünetei kevéssé jellegzetesek, más betegségek tüneteivel is megegyezhetnek. Milyen típusú betegség és milyen szerveket érinthet?

A mezotelióma egyfajta rákos megbetegedés, amely leggyakoribb kiváltó okának az azbesztet tartják. A betegség a belső szervek felszínét borító hártyát támadja meg, leggyakrabban a mellhártyát (pleurális mezotelióma), de előfordul a tüdő, a szív vagy a hashártya daganatos megbetegedése is. 

A betegség tünetei a pleurális mezotelióma esetén – amely az összes mezotelióma megbetegedés 70-90%-át teszi ki – sem jellegzetesek (légszomj, éjszakai izzadás, krónikus köhögés, hátfájdalom, mással nem magyarázható súlycsökkenés), megegyezhetnek más betegségek tüneteivel is.

A tünetek a betegség előrehaladtával egyre erősödnek. Annak eldöntésére, hogy az ezen tüneteket produkáló beteg esetén milyen betegség állhat a háttérben, feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Fontos arról tájékoztatni a kezelőorvost, hogy a beteg az élete során kerülhetett-e kapcsolatba azbeszttel, ezzel a súlyosan rákkeltő anyaggal, mert az orvostudomány jelenlegi ismeretei alapján a megbetegedés hátterében leggyakrabban az azbesztnek való kitettség áll. 


A diagnosztizálás és a kezelés

A kivizsgálás során vérvételre, röntgen, MR vagy CT felvétel készítésére kerül sor, de a diagnózis további pontosítása érdekében sor kerülhet szövettani mintavételre is. A diagnózist követően meghatározott, különféle terápiákból álló célzott kezelés – amely függ a mezotelióma típusától, a betegség stádiumától, a beteg általános állapotától – néhány hónappal meghosszabbíthatja a beteg életét.

Sajnos, általánosságban elmondható, hogy mire a betegség tünetei jelentkeznek, addigra a betegség már igen előrehaladott állapotban van, a beteg életkilátásai rosszak, az átlagos túlélési idő mindössze 12 hónap. A mezoteliómával diagnosztizált beteg mindennapjai során előforduló problémákra vonatkozóan nem csak a kezelőorvosától kaphat segítő támogatást, de érdemes felvennie a kapcsolatot betegtársakkal, ritka betegségekkel foglalkozó szervezetekkel.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon 1982-ben tiltották be a szórt azbeszt használatát, a teljes tilalom pedig 2005-ben lépett életbe[, várható, hogy a mezoteliómás megbetegedések száma a hosszú lappangási idő miatt emelkedni fog az elkövetkezendő években.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Érzett már ilyet?

2025. október 06.

Extraszisztolé, avagy a nagyobb szívütés, a szabálytalan szívverés és szívkihagyás érzése

Az extraszisztolé igen gyakori szívpanasz: szabálytalan szívverés, szívkihagyás érzése, nagyobb szívütés után szünet – mintha leállna a szív – mondják. A rossz érzés ellenére ettől még nem áll le a szív! A 24 órás EKG-monitorozásból ismert, hogy extraszisztolé szinte mindenkinél előfordul, még egészséges szíven is, és gyakran nem is okoz tünetet, panaszt.

Magyarázat

Az extraszisztolé soron kívüli, korán jövő szívütés. Valamilyen okból a normális ütésnél egy szívütés korábban jön, mint a normális, és ez az ütés vezetődik le a szív ún. ingerületvezető rendszerén. Ezért a következő, normális ütés már nem ingerelhető fázisban találja az ingerületvezető rendszert. A következő ütés csak késve tud levezetődni, melynek késése érezhető. Erősebbnek, nagyobbnak pedig azért érezhető, mert a késési időszakban, a hosszabb elernyedési (diasztolés) fázisban több idő áll rendelkezésre, a koszorúerek jobban telődnek, s ezért nagyobb erővel húzódik össze a szív.

Ez tehát önmagában nem kóros, az észlelt panasz és a tünet egy normális, fiziológiai folyamat következménye! Mindenkinél előfordulhat, egészséges szívnél is!

Okok

Leggyakrabban a fel nem ismert vagy nem megfelelően kezelt magas vérnyomáshoz társulhat. A szív betegségén kívül egyéb okai is lehetnek az extraszisztolének:


igen gyakran idegi eredetű stressz, kifáradás okozhatja, vagy
pajzsmirigy-túlműködés,
gyakran hasi puffadás, mely bél- vagy gyomorbetegség következménye (ún. gasztrokardiális vagy más néven Roemheld-szindróma).

Félünk elsősegélyt nyújtani, pedig ez nem egy orvosi vizsga

2025. október 05.

Kampányt indított a Magyar Suzuki és a Magyar Vöröskereszt az elsősegélynyújtási hajlandóság növelése érdekében

Tudjuk, hogy erkölcsi és állampolgári kötelességünk, mégis van még hova fejlődnünk abban, miként kellene elsősegélyt nyújtanunk. A legtöbben attól tartanak, hogy a segítségnyújtással még nagyobb bajt okoznak, pedig a szakértők szerint nem kell orvosi végzettség ahhoz, hogy lélekjelenléttel akár életet mentsünk.

Bár a jogosítvány megszerzéséhez szükség van az elsősegélynyújtás alapvető ismereteinek megszerzésére, mégis, elenyésző azoknak a száma, akik kívülállóként magabiztosan lépnek fel egy közúti baleset alkalmával – ez derült ki a Magyar Suzuki megbízásából, az Ipsos által elvégzett reprezentatív kutatásból[1]. Persze nehéz azzal az érzéssel megküzdeni, hogy tudjuk, rajtunk múlhat egy emberélet. A megkérdezettek döntő többsége, több mint 80 százaléka úgy gondolja, erkölcsi és állampolgári kötelesség segítséget nyújtani. Ugyanakkor hiába ismeri a lakosság kétharmada az elsősegélynyújtás alapjait, mégis bizonytalan, mit kellene tenni; csupán a megkérdezettek egyötöde válaszolta azt, hogy baleset esetén tudná, mi a helyes eljárás a segítségnyújtásra. Azok körében, akik az elmúlt 1-2 évben frissítették elsősegélynyújtó ismereteiket, a felkészültség érzése és a tettrekészség aránya szignifikánsan magasabb az átlagnál.

A bizonytalan sofőröket leginkább a félelem gátolja. Attól tartanak, hogy rosszul csinálnak valamit (46%), illetve a hozzáértés hiányával magyarázták hezitálásukat (21%). Minden ötödik autóst a látvány sokkolja, azért nem segít(ene). Vajon miért gondoljuk azt, hogy az elsősegélynyújtáshoz orvosi végzettség kell? A segélyhívó (112) tárcsázása, a helyszín biztosítása és a sérült nyugtatása is jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy valakinek stabilizáljuk az állapotát. A segítségnek nincs alsó határa – minden apró cselekedet lehet értékes. 

Súlyos vagy visszatérő húgyúti fertőzések

2025. október 05.

Ha valakinél sokadszor tér vissza a húgyúti fertőzés, mindenképpen utána kell járni, miért újulhat ki rendszeresen. Vannak ugyanis életmódbeli hajlamosító tényezők, és olyan betegségek is, amelyek orvosi kezelést igényelnek. Előbbi csoportba tartozik például a nem rendszeres vizeletürítés, a pesszárium használat, a nem megfelelő intim higiénia és nem körültekintő nemi élet, utóbbi csoportnál pedig meg kell említeni a nőgyógyászati gyulladásokat, a hüvelyi szárazságot, a húgyutakat és főleg a hólyagot érintő fejlődési rendellenességeket, sérüléseket, köveket, daganatokat, sipolyokat, a cukorbetegséget és az eleve adott tulajdonságot, a nőkre jellemző rövid húgycsövet – ismerteti dr. Böszörményi-Nagy Géza, az Urológiai Központ – Prima Medica urológusa. A kivizsgálás bakteriológiai vizsgálattal, a kezelés célzott antibiotikum adással történik.

Véres vizelet

Ha látható, jelentős mennyiségű vér jelenik meg a vizeletben vagy ez a jelenség ismétlődik (és nem menstruációhoz kapcsolódik!), mindenképpen orvoshoz kell fordulni. A nőknél jelentkező véres vizelet ugyanis nem csak fertőzések tünete lehet. A háttérben meghúzódhat daganat, kő, vérzéses gyulladás, endometriózis is, ezért csak az alapos kivizsgálás eredményezhet diagnózist és kezelést.

Vese- vagy húgyúti kövek

Ha ezek a kövek elakadnak, erős, görcsös deréktáji fájdalmat, véres vizeletet, hányingert, hányást okoznak. Sürgős orvosi kezelésük nem csak a nagy fájdalom miatt elengedhetetlen, de azért is, mert kezeletlenül elzáródáshoz, fertőzéshez, veseelégtelenséghez vezethetnek.