Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Amit a pihe-puha bababőrről tudni kell

Érdekességek2017. július 11.

A bőr testünk fontos szerve. Számos funkciója van: védi a szervezetünket, az egyetlen érzékszerv, amely a külvilág többfajta ingeréről is tájékoztat bennünket, lényeges szerepe van a hőszabályozásban és részt vesz a kiválasztásban is. Ezeknek a feladatoknak az ellátásához egészséges bőrre van szükségünk. Ehhez pedig nemcsak védeni kell a bőrt a sérülések, hőártalmak stb. ellen, hanem rendszeres tisztán tartásáról is gondoskodnunk kell.

Testünk felszínét a külvilág szennyeződéseitől és a bőrön át kiválasztódó bomlástermékektől, salakanyagoktól, levált hámsejtektől egyaránt meg kell tisztítani. Ezzel óvjuk szervezetünket a bőrön át bejutó kórokozóktól, a szennyeződésektől, az elhalt sejtek felszívódó káros anyagaitól, és megkönnyítjük a bőrlégzést.

Miért olyan érzékeny a bébik bőre?

Az újszülött és csecsemő testfelszíne relatíve sokkal nagyobb, mint a felnőtté. A bőr áteresztőképessége, sérülékenysége is kifejezettebb. Ez a kisebb ellenálló képességgel, a fertőző bőrgyulladások iránti nagyobb fogékonysággal magyarázható. Ugyanakkor éppen az újszülött, csecsemő és kisgyermek bőre van állandó fertőzési lehetőségnek kitéve azáltal, hogy folyamatosan nagy felületen szennyeződik széklettel, vizelettel. A szervezetből kiürülő salakanyagok egyrészt számos bomló és fertőző anyagot tartalmaznak, másrészt és főként feláztatják a bőrt, növelik áteresztőképességét és ezzel a fertőzések veszélyét.


 A csecsemő és kisgyermek bőre tehát fokozottan gondos tisztán tartást igényel, indokolttá teszi a naponkénti fürösztést!

A védekező rendszer fejlődése is csak fokozatosan megy végbe. Teljes érettségét a védőanyagok termelése 9-10 éves korban éri el. Ez is magyarázza azt, hogy miért fogékonyabb a gyermekek bőre a baktérium-, gomba- és vírusfertőzésekkel szemben.

A bőr és a bőrfelszín fent említett sajátosságai és a csecsemők testsúlyához viszonyított nagy testfelülete miatt számolni kell azzal, hogy bizonyos gyógyszerek a bőrről fokozottabb mértékben szívódnak fel. Ecsetelők, de főleg a kenőcsök és a hintőporok szalicil-, bórsav-, hexaklorofén- tartalma a bőrön át felszívódva könnyen általános mérgezési tüneteket okozhat. Koraszülötteken vagy a nagy kiterjedésű hámfosztott (pl.égett) területeken a felszívódás lehetősége fokozott.

Amire fokozottan figyelni kell

Az újszülöttnek az első pár hétben nincs szüksége kozmetikumokra

A fürdéshez sem kell más az első két hétben, mint meleg víz. Ha mégis szükséges, akkor csak olyan terméket válasszunk, amit kifejezetten csecsemőknek készítettek. Általában az első hat hétben a patikából ajánlatos kozmetikumokat vásárolni, de ez nem szentírás, így saját magunk is választhatunk.

Érdemes olyan babakozmetikumot keresni, ami természetes öko alapanyagokból készül. Ma már számos ilyen termékkel találkozhatunk, így nem kell messzire menni érte.

Az a legjobb, ha az áru viseli a BDIH (Ellenőrzött természetes kozmetikum) minősítést.
Az “ellenőrzött természetes kozmetikum” (BDIH) minősítéssel nem rendelkező készítmények tartalmazhatnak olyan vegyi összetevőket, melyek kicsi molekulasúlyuk révén bekerülnek a véráramba, és allergiát okoznak. Ezt pedig általában csak akkor lehet elkerülni, ha természetes alapanyagú kozmetikumokat használunk.

Csősz Katalin
védőnő


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.

Ne halogassuk a szűrővizsgálatokat!

2026. augusztus 14.

Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak.



A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb.

Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe

A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.