Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Amit a turulról tényleg tudni érdemes

Érdekességek2021. augusztus 06.

A turulról évről évre egyre többet hallhatunk. A legtöbben beszélnek róla, azonban nem tudják, hogy ez a jelkép honnan ered, s a történelem során miként jelent meg. Ha fogalmad sincs róla, vagy ha úgy érzed tájékozott vagy, de nem árt egy kis ismétlés... Kis összefoglaló a turul nagy útjáról.  

A turul a magyar eredetmondák mitologikus madara

Általában a sólyommal azonosítják, de előfordul, hogy valamelyik sasfajtához kötik. A szó türk eredetű, csagatáj nyelven a turgul kifejezés vadászsólymot jelent. Az ősi magyar nyelv a sólymok különböző fajtáira három szót ismert: a kerecsent, a zongort (ebből származtatható a Zsombor név is, míg mások szerint ennek jelentése bölény) és a turult. Utóbbi idővel kikopott a hétköznapi szóhasználatból, és kizárólag az eredetmonda mitikus szent madarát jelölte.

Emese álma

Anonymus krónikájában olvashatjuk, hogy Magor király leszármazottjának, Ügyek vezérnek a hitvese, Emese „csodás álmot” látott. Az asszony számára „isteni látomás jelent meg héja-forma madár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el."

Az eredetmonda számos eleme más pusztai lovasnomád nép mitológiájában is előfordul. Az Oszmán-dinasztia legendás ősét Turulnak hívták, és a híres mongol kán, Bogd Gesser ugyanazt éli át álmában, mint Emese. Hérodotosz pedig Kürosz születése kapcsán említi, hogy édesanyja látomásában méhéből kiömlő, terebélyesedő folyót látott. Ez utóbbit az archaikus kultúrákban a kiteljesedő hatalom, a dicsőség jelképének tartották.

A turul, mint totem

Széles körben elterjedt tévhit, hogy a monda szerint „Álmos apja a turul volt.” Ez így, ebben a formában nem igaz. Ugyanis az ősi magyar hit szerint a hatalmas elődök szellemei madár formájában térnek vissza, és adják át rendkívüli képességeiket kiválasztott utóduknak. Álmos édesapja tehát a legenda szerint is Ügyek, a turul valójában az a totemállat volt, amelyen keresztül egyik ősének szelleme a dicsőségét rá hagyományozta. Ez az ős pedig minden bizonnyal Attila lehetett, akinek neve hun nyelven „nagy folyót” jelent. Az Emese ágyékából előtörő, és hatalmassá terebélyesedő forrás tehát úgy is értelmezhető, hogy Álmos Attila hatalmának örököse, a nagy király egyfajta reinkarnációja volt. Hogy ezt a korabeli magyarok is így gondolták, azt bizonyítja az az évszázadokon átívelő, majd’ minden krónikánkban megemlített hagyomány, mely szerint az Árpádok Attila leszármazottai, és kárpát-medencei birodalmának örökösei.


A Turul kalandos sorsa

A Turul a későbbiekben a magyarság hadi jelvénye lett, fejedelmeink az államalapításig ez alatt vonultak hadba. A kereszténység felvétele után értelemszerűen a totemállatok vallásos tiszteletét megtiltották, de a kerecsensólyom továbbra is az Árpád-ház szimbóluma maradt, magukat sokszor Turul-nemzetségnek nevezték. Hadi szimbólumként, a bátorság, a hűség, és az állhatatosság jelképeként évszázadokon át használták a magyar katonák. Az 1890-es években, a millennium idején, amikor a figyelem a Honfoglalásra, illetve az azt megelőző időkre terelődött, újra széles körben is „divatba jött” az ősi totemállat. Hét nagy Turul szobrot állítottak fel, Dévényen,  Nyitrán, Munkácson, Brassóban, Pannonhalmán, Zimonyban,  és Pusztaszeren. A dévényi, munkácsi, zimonyi és brassói emlékművek az ország „négy kapuját” szimbolizálták. Mindegyik „átnézett a határon”, azaz az országból kifelé fordult. Ausztriával, Oroszországgal, Szerbiával és Romániával szembefordulva jelezték, hogy megvédik a magyar állam épségét.

Ekkorra a turul tehát már nemcsak katonai szimbólum, hanem általában a „magyarság védelmezője” lett. (Nem véletlen, hogy a trianoni diktátum után ezek az alkotások szinte kivétel nélkül a csehszlovák, jugoszláv, vagy román hatóságok áldozataivá váltak.)

Az ország legnagyobb turul emlékműve (és egyben Európa legnagyobb madarat ábrázoló szobra!) Tatabányán áll, ahol a hagyomány szerint Árpád vereséget mért Szvatopluk morva fejedelemre.

Sokat cibált szimbólum
A turul azon kevés magyar jelkép közé tartozik, amelyet a huszadik század változó politikai rendszereitől, világnézeti divatjaitól függetlenül, egészen a közelmúltig általános tisztelet övezett. A Monarchia idején éppúgy fontos szimbólum volt, mint az összeomlását követő baloldali forradalmak alatt, ekkor merült fel először, hogy kerüljön bele a hivatalos címerbe is. Ez sajátos módon a turul sorsának legszomorúbb időszakában, 1944-45-ben, a nyilas önkényuralom idején történt meg. A ma körülötte folyó viták is ide vezethetők vissza. Kétségtelen tény, hogy a két világháború közötti szélsőjobboldal, illetve a Szálasi-rendszer előszeretettel használta a turult, mint jelképet, de kár volna lemondani több, mint ezer éves szimbólumunkról, történetének e legújabb kori, néhány hónapos szégyenfoltja miatt.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Fenntartható táplálkozás a dietetikai gyakorlatban

2025. június 30.

A fenntarthatóság nem csupán arról szól, hogy ne üljünk autóba, használjunk közösségi közlekedést vagy járjunk gyalog, kerékpárral. Az elfogyasztott élelmiszereink is rendelkeznek kisebb/nagyobb ökológiai lábnyommal, mellyel segíthetünk vagy árthatunk a Földünk ökológiai állapotának.
Az ökológiai lábnyom az az érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék megsemmisítéséhez, feldolgozásához. A használt föld és halászati terület alapján az ökológiai lábnyom hat tényezőből tevődik össze: szén lábnyom, legelő lábnyom, erdő és halászati lábnyom, szántó és beépített területek lábnyoma.
Az ökológiai lábnyom-érték kiszámítható a legkülönfélébb dolgokra vetítve, például: országok, csoportok, egyének, vállalatok stb.
A táplálkozásra vonatkoztatva a következőképpen számolhatjuk ki az ökológiai lábnyomot:
ökológiai lábnyom (gha) = élelmiszer-mennyiség (kg) x ökológialábnyom-intenzitás (gha/kg) (1)

Az OKOSTÁNYÉR és az ökológiai lábnyom

Vetőné Mózner Zsófia és Szűcs Zsuzsanna kutatásukban összehasonlították a hazai táplálkozás ökológiai lábnyomát az OKOSTÁNYÉR®-ban ajánlott étrendi mintázat ökológiai lábnyomával. Látható, hogy a húsok, húskészítmények, a zsiradékok és a tejtermékek adják a „lábnyom” legnagyobb részét, közel 71%-t (1. ábra).

Milyen a megfelelő napolaj?

2025. június 30.



A modern kozmetikumok korában már nem az „olaj” a használatos a nap káros hatásainak kiszűrésére, hanem különböző összetételű egyéb termékek, melyek az ultraviola A és B sugárzás korlátozott átengedése mellett még mást is nyújtanak a bőrnek: biztosítják a bőrsejtek megfelelő nedvességtartalmát (azaz kellően hidratálnak). Nyilvánvaló, hogy a készítmény allergiamentes alapanyagokból kell, hogy összeálljon, emellett nem tömítheti el a bőr pórusait.

A termékeket különböző hangzatos nevekkel illetik (naptej, napbalzsam, napozókrém stb.). Soha ne higgye el azt az állítást, hogy egy termék 100%-ban kiszűri a sugarakat (ezeket „sunblocker” megnevezéssel dicsérik), hiszen minden készítmény kisebb-nagyobb mértékben átengedi az ultraviola sugarakat.

A napvédő készítmények nem azért vannak, hogy meghosszabbítsák a napon való tartózkodás idejét, hanem azért, hogy védelmet nyújtsanak a bőrnek a napon.

A fényvédő készítményeknél az UVB-sugárzást elnyelő képességet az SPF (az angol sun protection factor – nap ellen védő tényező rövidítése) számban, 2-100-ig terjedő tartományban adják meg. Ha egy készítmény SPF10 besorolást kap, az azt jelenti, hogy az UVB-sugárzás 90%-át elnyeli (legalábbis, míg nem szívódik fel a krém a bőrbe), tehát ennyivel csökken a sugárzás DNS-károsító hatása.

Az SPF20 felirat azt jelzi, hogy a készítmény a sugaraknak már a 95%-át kiszűri. A UVA-faktor a krém UVA-sugárzást elnyelő képességére vonatkozik, értéke 2-30-ig terjedhet. Értelemszerűen a magasabb számok a nagyobb fényvédő képességet jelzik. Tehát a jó napozókrém mindkétfajta sugárzás ellen véd, és a védelem faktorát mind a két értékre megadják.

Csak olyan készítményt vegyen, melyen a fenti értékek fel vannak tüntetve, minden más reklámszöveg mellékes! A napozást mindig a nagyobb, minimum SPF15/UVA12 faktorú fényvédő krémmel kell kezdeni. Érzékeny bőr esetén még erősebbel.

Magyar kutatók űrgeodéziai módszerekkel figyelik, hogyan mozognak a parajdi sóbánya sótömbjei

2025. június 29.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében egy korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén, helyi szakértők közreműködésével. A gyűjtött adatokból nagy pontossággal lehet követni a felszíni mozgásokat, aminek köszönhetően jobban megérthetjük a mostani eseményeket.

Az elmúlt hetekben Parajdra figyel a térségünk. A turisztikailag is népszerű sóbányát be kellett zárni az áradások miatt, mivel május 29-én a turisták által látogatott 120 mélyen lévő szint is feltelt vízzel. Lezárták a sóbánya bejáratát, jelenleg fennáll a veszély, hogy a régi bányarész födémje beomlik. Miután süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, elővigyázatosságból a parajdi sóbánya környéki lakosokat evakuálták. Először 10, majd 45 házból telepítették ki a lakókat, számolt be a maszol.ro.

A helyieknek a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) is segítséget ajánlott fel, valamint szakmai kérdésekkel is megkeresték őket. Kutatóintézetünk több mint öt éve vesz részt a nemzetközi Topo-Transylvania kutatási projektben, amelynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert telepítettek (InSAR reflektorokat) Parajd térségébe, a Sóhát és környéke felszínére is. A hálózat létrehozásának eredeti célja nem a napi rendszeres megfigyelés, hanem a sótömzs lassú mozgásának monitorozása volt. A mostani sajnálatos események rámutattak, hogy a hálózat új hasznosítási lehetőséggel is tud szolgálni és fontos szerepet kaphat az áradás utáni megfigyelőrendszerekben.

A rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amellyel rendkívül pontos méréseket végezhetnek a kutatók. A felszín alatti sótömbök mozgásait akár milliméteres pontossággal is észlelni tudják. A telepített reflektorok (a mellékelt fotókon) nem bocsátanak ki jelet, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel-1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleit, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet. A műholdak 6-12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, ezért a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor hosszabb távon, néhány hetes-hónapos időszakban megbízhatóan kimutatható, hogy a bányát ért vízbetörés előtt és után milyen felszíni mozgások történtek.